Ma volt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) "Célkeresztben a GMO-k mezőgazdasági felhasználása" elnevezésű vitanapja a Parlament Vadásztermében, amit fel is jegyezhetünk, mint egy újabb elhalasztott lehetőséget, hogy normalizáljuk a génmódosításról (GM) szóló közbeszédet. Persze ezen talán nem is kellene meglepődni, hiszen már az előadói line-up már nem kecsegtetett sok jóval, és sokak szerint a cím ("célkeresztben") is árulkodó volt, ugyanakkor a közönség összetétele/reakciói igazolják, hogy igény viszont lett volna valóban érdemben beszélni a témáról.

A kormány részéről megjelentek, így a vitanapot megnyitó Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságának elnöke, nem túl meglepő módon megingathatatlan anti-GM pozíciót képviselve beszéltek. Az általános nézet valahogy úgy foglalható össze, hogy a GMO-mentesség Magyarországnak jó hiszen a GMO-k veszélyesek hiszen a zemberek is veszélyesnek gondolják. Font szerint, ha beengedjük a GM növényeket, akkor már semmi sem állíthatja meg, hogy kék-szemű, szőke hajú designer-bébik lepjék el a hazát. És naugye, hogy ezt nem akarjuk.

Fontnál is explicitebben képviselte a GMO-ellenességet Budai Gyula, aki szomorúan konstatálta, hogy hiába nem szeretik sok helyen Európában a GM-t, hiába van benne az Alaptörvényben a GMO-ellenesség, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) ezt nem hajlandó figyelembe venni. (Ami persze érdekes kérdéseket vet fel, hogy Budai szerint milyen formában kellett volna ezeket figyelembe vegye a tudományos véleményt megfogalmazó EFSA, illetve, hogy ha elegen gondolnák azt, hogy kikapcsolható a gravitáció, azt figyelembe kellene-e vennie szerinte valamilyen arra hivatott testületnek, például egy híd biztonságának vizsgálatkor.) De mi nem adjuk könnyen magunkat, mert "meg kell védeni Magyarországot", és ezen a ponton meg is lett mondva, hogy a vitanap célja igazolni, hogy a GMO-k veszélyesek. Ezzel persze picit fölöslegessé vált az egész hajcihő, hiszen, ha tudott, mi lesz a végső kommüniké, akkor minek az egész...

Budai szerint egyébként, aki nem szavazta meg az Alaptörvényt, az GMO-párti és ebben sajnos téved, mert akkor legalább nem lenne néhány képviselő, akiben van politikai bátorság ebben az ügyben a tudomány pártjára állni a népakarat helyett, de valahogy csak nem akarnak előállni... Mindenesetre ez az a kontextus, ahol a Kőrösi Levente (VM) a legnagyobb komolysággal állíthatja, hogy a Minisztérium tavalyi végtelenül egyoldalú "GMO roadshow"-ja a "kiegyensúlyozott tájékoztatás" jegyében történt.

A kormány részéről jelenlevők ezután még sokkolni próbáltak azzal, hogy a bolti párizsiban GMO-szója van, majd vázolták a szívüknek kedves potenciális megoldást: külön, jól jelölt polcon kellene ezeket az élelmiszereket az üzletben tartani. Figyelembe véve, hogy az európai (beleértve a magyar) tenyészállatok elsöprő többsége szintén GMO szóját eszik, ha következetesek vagyunk, ez azt jelenti, hogy lesz egy roskadásig megrakott GMO-s húspolc (mert az vagy, amit eszel, ugye), és egy 1-2 árucikket felmutató "GMO-mentes" részleg.

Következett néhány előadás ökológiai megközelítésből, így Takács-Sánta András fogalmazta meg, hogy azért nincs szükségünk több GM növényre, mert Mo. ezek nélkül is eleget tud termelni, és máshova pedig ne akarjunk exportálni. Ezt némileg ellentétesnek látom a VM azon törekvéseivel, hogy agrár-nagyhatalom legyünk, de legalább ez egy olyan érv, amivel lehet kezdeni valamit. Kevésbé jól sikerült volt viszont az, ugyanebben az előadásban, hogy ne engedjük köztermesztésbe a GM növényeket, mert még nem tudjuk pontosan milyenek, hiszen nem voltak köztermesztésben...

Vajda Boldizsár (NÉBIH) következett, akinek az előadásából egyetlen dolgot jegyeztem fel, hogy egy nagyon gyenge George Monbiot idézettel indított, amelynek a lényege, hogy ha engedélyezzük a GM növényeket, akkor néhány multicég kezében összpontosul majd az élelmiszerutánpótlás. Ez utóbbi probléma természetesen a valóságban semennyire nem függ össze a GM-növényekkel, ráadásul azt implikálja, hogy most, hogy a Monsanto rááll az organikus vonalra, tulajdonképpen már minden eddigi monopol-vádat visszaszívnak a zöldek.

Ifj. Hubai Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egyik alelnöke következett és a délelőtt kétségkívül szórakoztatóbb kezdett lenni. Ugyanis végre kimondatott (kétszer is), hogy "Magyarország érdeke a génmentesség fenntartása", amit ha komolyan veszünk, azt kell feltételeznünk, hogy a NAK terve, hogy élhetetlen atomsivataggá tegye az országot. Valószínűbb persze, hogy a szakmai nevezéktannal való hadilábon állást értünk tetten, vagy inkább teljes fogalomzavart: utóbbit támasztja alá (Update 2014/03/10: a vitanap átiratának nyilvánosságra kerülése után felmerült, hogy nem "génmentes", hanem "géementesnek" elharapott "GM-mentes" hangzott el. Mivel ez amúgy sem oszt-szoroz tartalmi szempontokból, legyen itt is az, amit ezek szerint Hubai mondani akart.)  az előadás nyitógondolata, mely szerint a "génmódosítás beavatkozás a Teremtés törvényeibe", ami persze adja a kérdést, hogy ez esetben a hagyományos nemesítés vajon miért nem az. Ifj. Hubai állítása egyébként, hogy az ökotermékek ára az utóbbi években másfélszeresére nőtt, vagyis anyagilag is megéri ilyent termelni - bár egyelőre azt hiszem ezen a területen sem tisztázott, hogy mennyi az az extra-profit, amit már nem etikus beszedni...

Bene Zoltán (Karintia Kft.) visszatért a szója-vonalra, mert ez igazán fogas probléma. Az EU-s szója 95%-a az Unión kívülről, elsősorban D-Amerikából származik, ennek megfelelően 90%-a GMO tartalmú. Mindez a fent említett hús-problémát adja, amit nem egyszerű megoldani, mert ez a fránya külföldi GMO olcsó. Szerencsére a megoldás kézenfekvő: itthon is minél többet kell termelni, plusz meg kell drágítani annyira a GMO-s szója behozatalát, hogy az itthoni kompetitív legyen. Azt hiszem ezt a nemzetközi irodalom "védővámként" ismeri és talán a WTO-nak is lenne egy-két szava a dologhoz, nem beszélve arról, hogy vajon arról is volt felmérés, hogy az emberek mit szólnának az emiatt megemelkedő húsárakhoz?  

Hubai és Bene előadása egyébként jól mutatta (valszleg a rendezők akaratától teljesen függetlenül), hogy nem csak a GMO mögött, hanem a GMO ellenében is jól artikulálható üzleti érdekeltségek lobbiznak, még ha utóbbiakról ritkábban beszélünk.

Batkay Borbála (Növényi Diverzitási Központ) előadásáról azért nem beszélnék igazából, mert nincs mit: a biodiverzités megörzése tényleg nagyon-nagyon fontos, ugyanakkor ennek a beszédnek abszolút nem volt köze a GMO-kérdéshez. Bármilyen hasznnövény monokulturás termesztése csökkenti a biodiverzitást.

A délelőtti rész záróakkordjaként Heszky László akadémikus bombázott az ultimate-érvvel: maradjunk GM-mentesek, mert ezeknek a növényeknek az előállítása drága és mi Mo-n nem tudnánk ilyeneket előállítani. Azt hiszem ez az érv az, amire simán resetel az agy, főleg, hogy sikerül teljesen elfelejteni, hogy azért annyira drága az előállításuk, mert annyira lehetetlen és hosszú az engedélyezési procedúra és nem mert molekulárisan bonyolult lenne egy ilyen növényt előállítani. Fokozandó az abszurditást, Heszky úgy propagálta a GMO ellenességet, hogy közben azt hirdette, a növénynemesítéshez használjuk a genetika legmodernebb vívmányait és állítsunk elő hímsteril hibrid fajokat. Mivel a genetika legmodernebb vívmányai épp a targetált génmódosítást teszik lehetővé, valamelyik részét ennek a dolognak biztos nem gondolta végig az akadémikus úr, a hibridek esetében pedig ugye ismét felmerül, hogy azok magjait a gazdáknak évente meg kell venniük, ami pl GM-növények esetében külön fekete pont szokott lenni a zöld szervezetek szemében.

Ebéd után volt a nap egyetlen anti-anti-GMOs beszéde, amikor múlt heti beszégetőpartnerem, Györgyey János szapulta a magyarországi GMO-ellenesség alaptalanságát. (Ha jól láttam, ez volt az egyetlen olyan rész a rendezvényen, ahol Budai Gyula kissé idegesen töltögetett vizet magának, de simán lehet, hogy ezt csak elképzeltem, mert túl távol ültem, hogy pontosan lássam mi játszódik le, a beszédet hallgatva, az arcán.) Györgyey a klasszikus autizmus-organikus táplálékok korrelációval kezdett, hogy bemutassa a korreláció nem kauzáció (ezt korábban, az oltásos sorozatnál én is használtam), majd hosszan szapulta a hírhedt Séralini tanulmányt és idézett egy közelmúltbeli meta-analízist, ahol újfent nem leltek semmi veszélyre utaló nyomot.

A Györgyeyt követő Bardócz Zsuzsanna, a VM tanácsadója, azzal igyekezett bagatellizálni a GMO-k veszélytelenségét bizonyító tanulmányokat, hogy jól kimutatható, a cégek által pénzelt vizsgálatok sosem hoznak ki negatív eredményt, míg a független vizsgálatok néha igen. A gond csak az, hogy utóbbiaknál is nagyságrendileg több az, ami nem talál összefüggést, de ez valahogy nem került kihangsúlyozásra (bár az ábrán fent volt). Illetve előkerült Pusztai Árpád cikke, amit szintén a metodológiai csőd példázására használnak, de ettől itt és most aduként szerepelt.

Az utolsó három előadás a potenciális környezeti kockázatokról szólt, ebből egyedül Darvas Béla beszélt részben saját kutatásairól, amelyek a legelterjedtebb GM faj, a MON810 hatását nézték, és egyes pillangó fajok, illetve katicabogarak fejlődését lassabbnak találták. A másik két előadás szinte végig feltételes módban volt, vagyis elképzelt veszélyeket ecseteltek, ami különösen az utolsó, méhekkel foglalkozó esetében kicsit kínos lett a kérdéseknél: hiszen míg a GMO - méhcsaládösszeomlás kapcsolatra nincs bizonyíték, Mo-n több tucat olyan rovarirtószer van forgalomban, amelyek bizonyíthatóan veszélyesek a méhekre, így az elképzelt helyett nagyon is konkrét veszélyt jelentenek.

A kérdéseknél én is visszatértem régi vesszőparipámra, hogy miért veszik egy kalap alá a transz-, cisz- és intragenezist, és miért inherensen veszélyesebb egy GM növény, főleg ha targetált mutagenezissel jött létre, mint egy véletlenszerű transzpozon-ugratással létrehozott, "természetesen nemesített" fajta. Itt valahogy elbeszéltünk Bardócz Zsuzsannával egymás mellett mert ő azt ismételgette, hogy minden génmódosítás inszerciót okoz, ami veszélyes, amire én azt válaszolgattam, hogy a transzpozon is inszerciót okoz, az meg miért nem, de sajnos nem sikerült egyről a kettőre jutnunk. Heszky professzor állítására, miszerint nincs targetált génmódosítás növényekben, ott már nem volt alkalmam reagálni, de így utólag is legyen itt, hogy dehogy nem (lásd itt, itt vagy itt). Persze ezek nem feltétlenül azok a forrásművek, amiket ő is szokott idézni...

A vita egy része sajnso inkább monologizálás volt, mint valódi érvütköztetés. Végül annyi mondható el, hogy a felsorakoztatott érvek egy része, ami a nagy vállalatokat érinti, az nem GM-specifikus, nem világos, hogy miért jöttek pont itt elő vele. A felvetett független monitoring-rendszer már fontosabb dolog, történetesen olyan, amit én is támogatok, de ennek az eléréséhez valószínűleg szükséges lenne túllépni a makacs és zsigeri GMO-ellenes állásponton. Felmerült az is, hogy a nagy vállalatok nem kooperálnak, nem adnak magokat a vizsgálatra, ami természetesen egy olyan dolog, ami nem elfogadható, ugyanakkor Nathanael Johnson Grist-en futó GMO sorozatában pont volt egy rész, ami ezzel a kérdéssel foglalkozott, így azt hiszem előbb látni kellene a konkrét levelezést, hogy megértsük mire mondott nemet a Monsanto.

Egyébként a vita egy visszatérő eleme volt, hogy a génmódosítás nem természetes, ezért rossz, amire akaratlanul is beugrott a múlt heti Inquiring Minds podcast (egyébként nagyon is témába vágó) epizódjának bevezető része, ahol Chris Mooney egy Shakespeare idézettel cáfolja a természetre való hivatkozás hibás érvének eme eklatáns példáját: "Mi a Természeten segít, az eszköz is, a Természeté", mondja Polixenes a Téli Regében. 

Nicolia A, Manzo A, Veronesi F, Rosellini D (2014) An overview of the last 10 years of genetically engineered crop safety research. Crit Rev Biotechnol 34(1):77-88.
Hunter P. (2014) "Genetically Modified Lite" placates public but not activists: New technologies to manipulate plant genomes could help to overcome public concerns about GM crops. EMBO Rep 15(2): 138-41.