Kínában a génmódosított növények helyzete sokáig kifejezetten mostohának számított: Bár több, mint hatvan génmódosított növény behozatalát és fogyasztását engedélyezték, termesztési engedélyt csak nagyon kevés fajta kapott. Azonban úgy tűnik, ez hamarosan megváltozik.
Engedélyezték ugyan néhány, kínai fejlesztésű GMO termesztését, de ezek általában akadémiai műhelyek termékei:
- GK12, a Kínai Mezőgazdaságtudományi Akadémia fejlesztése, ami 1997 -ben kapott termesztési engedélyt. Ez egy Cry toxint termelő gyapot, a kártevő lepkék ellen védett.
- Huafan No 1, egy paradicsom, aminek az érését gátolták az egyik, sejtfalat bontó enzim termelődésének a gátlásával, hasonló technológia, mint a FlavrSavr paradicsom. A Huazhong Mezőgazdasági egyetem terméke, 1997 -ben kapott termesztési engedélyt.
- Petunia-CHS, a Pekingi Egyetem terméke, egy GUS reporterfehérjét termelő petúnia. 1998 -ban kapott termesztési engedélyt, bár nem igazán értem, hogy minek, semmilyen épeszű mezőgazdasági felhasználását sem tudom elképzelni.
- PK-SP01, ez is a pekingi egyetem terméke. Egy vírusnak ellenálló paprikafajta, 1998 -ban kapott termesztési engedélyt.
- SGK321, ami ugyanúgy a Kínai Mezőgazdaságtudományi Akadémián készült, 1999 -ben kapott termesztési engedélyt. Ez egy Cry toxint termelő és proteázgátlót termelő gyapot, mindkét génkazetta rovarkártevők elleni ellenállást biztosít.
- PK-TM8805R (8805R), egy vírusnak ellenálló paradicsom, amit a Pekingi Egyetemen készítettek és 1999 -ben kapott termesztési engedélyt.
- Két nyárfa, amik Cry toxint illetve Cry toxint és proteáz inhibitort termelnek, mindkettő rovarkártevőktől véd. A fantáziadús 12 -es és 741 -es klón nevet viselik, 1998 -ban és 2001 -ben kaptak termesztési engedélyt. Mindkettő a Kínai Erdészeti Kutatóintézet terméke.
- Huanong No. 1, amit a Dél-Kínai Mezőgazdasági egyetem készített, 2006 -ban kapott termesztési engedélyt. Ez egy vírusfertőzésnek ellenálló papaya fajta.
- M Shanyou 63, és a Huahui-1/TT51-1, két Cry toxin termelő rizsfajta, ami rovarkártevőktől védett. A Huazhong Egyetem terméke, mindkettő 2009 -ben kapott termesztési engedélyt.
Ellenben az utóbbi években mintha erőre kapott volna a kínai biotech ipar. Az első fecske egy fitáz enzimet termelő kukoricatörzs volt (BVLA430101, az Origin Agritech terméke, 2009 -ben kapott termesztési engedélyt). Majd egy évtizeden át újra semmi, ám az év elején két új GMO is importengedélyt kapott, egy glifozát és glufozinát ellenálló szója és egy Cry toxin termelő kukorica. Ez nem lenne különösebben nagy hír, több tucat GMO vihető be Kínába, ám ez a két növény hazai termék, a kicsit fura nevű ″Beijing Dabeinong Technology Group Co Ltd.″ pekingi cég állította őket elő. Ami ugye eléggé fából vaskarika, ha egy kínai cég termékének csak az importját engedélyezik, várhatóan a helyben termesztési engedélyt is hamarosan megkapja a DBN9004 és a DBN9501. Mindkét találmány kipróbált megoldás, az USA farmerei évtizedek óta termesztenek hasonló növényeket, meglehetős sikerrel.
Eközben a kínai Földművelésügyi Miniszter hétfőn kicsit homályosan ugyan, de mintha arra célzott volna, hogy Kína hamarosan szakít a GMO tilalommal.
Úgy tűnik megvalósul, amit már évek óta pedzegetek: annyi törvényt hoztunk a biotech cégek kicsinálására, hogy a kínai biotechnológia kezdi utolérni az európai és az amerikai versenytársait. Láthatóan megfelelő kormányzati háttérrel könnyen lehet, hogy éveken belül le is hagy minket, márpedig ha kimaradunk a biotech forradalomból, akkor a huszonegyedik századot elvesztettük. Alapvetően meg is érdemeljük, ha ahhoz sincs elég eszünk, hogy a meglévő találmányokat kihasználjuk.
Szeretnék a "valódi" sajtóba írni szabadúszóként, de sajnos kívülről bekerülni szinte lehetetlen. Úgyhogy ha újságíró, szerkesztő, laptulajdonos, stb. vagy és szívesen látnád a tudományos ismeretterjesztő cikkeimet a lapodban, bátran keress meg! janoszsambokibio@gmail.com
