Közhelyszámba megy, hogy bár a tudományos közmegegyezés szerint a génmódosított élőlények biztonságosak, a lakosság körében éppen az ellenkező hiedelem terjedt el. A huszonegyedik század egyik legégetőbb kérdése, különösen itt Európában, hogy mi ennek az oka és hogyan lehetne a közvéleményt közelíteni a tudományos közmegegyezéshez? A mai cikkeink szerzői éppen ezt vizsgálták.
Az első közlemény (Rutjens és mtsai. 2018) négy mutató függvényében vizsgálta az egyes tudományos kérdések elfogadását vagy elutasítását. Ezek a vallásosság, a politikai oldal, az erkölcs és a tudományos ismeretek. Az első kísérletük egy ezernégyszázharminc fős mintán végzett korábbi felmérés újraelemzése volt. Azt vizsgálták, hogy mennyire függnek össze az egyes politikai-vallási nézetek az egyes tudományos kérdésekről alkotott véleményekkel. Az eredmény az első ábrán látható. Nem meglepő módon a tudományba vetett hit éppen ellentétesen függött össze a vallásossággal és az ortodox vallásossággal (=minél régimódibb vallásos az alany, annál kevésbé valószínű, hogy hisz a tudomány eredményeiben), de nem függött a konzervatív politikai nézetektől. Ellenben meglepő módon, a klímaváltozásban kételkedés összefüggött a konzervatív oldalhoz tartozással és kis mértékben a vallásossággal, de éppen ellenkezően mozgott a tudományba vetett hittel (=minél konzervatívabb valaki annál inkább kételkedik a klímaváltozásban és minél jobban hisz a tudományban, annál inkább elfogadja). Meglepő módon a GMO -k esetén a konzervatív politikai nézetek csak kis mértékben jelezték előre negatívan a GMO -k körüli tudományos közmegegyezés elutasítását, a vallásosság ebben nem játszott jelentős szerepet, ellenben a tudományos ismeretek erősen ellentétes jelzőnek számítottak (=minél több tudományos ismereted akad, annál kevésbé leszel GMO ellenes).
A második felmérésben sajnos kisebb mintán dolgoztak (167 fő), de hasonló eredményeket kaptak. A tudományos ismeretek egyedül az ortodox vallásossággal függött össze jelentős mértékben és természetesen ellentétes előjellel. Az előző felméréssel ellentétben itt a konzervatív politikai nézetek is jelentős mértékben összefüggtek a tudományba vetett hittel, illetve a vallásosság mindkét változata is, természetesen ellenkező előjellel (=minél konzervatívabb és vallásosabb valaki, annál kevésbé hisz a tudományban). Érdekes módon itt a klímaváltozásban kételkedés erősen összefüggött a tisztaság értékkel (=magas pontszámot értek el egy erkölcsi kérdéseket vizsgáló tizenöt kérdéses felmérésben), a konzervatív politikai nézetekkel és a vallásossággal is. Ellenben nem függött szignifikánsan a tudományba vetett hittől és a tudományos ismeretektől sem. A védőoltásokban kételkedést viszont jól előre jelezte a magas erkölcsi pontszám és a vallásosság, de a konzervatív vallásos nézetekkel nem függött össze, ellenben ellentétesen összefüggött a tudományos ismeretekkel és a tudományba vetett hittel is. A GMO ellenesség pedig egyedül a tudományba vetett hittel és a tudományos ismeretekkel függött össze szignifikánsan, de ellentétes előjellel.
Ez a két felmérés nagyon is izgalmas kérdéseket feszeget: Úgy tűnik, a tudománytagadás nem egységes, teljesen más okból nem hisz valaki a klímaváltozásban, mint amiért oltásellenessé válik valaki. A klímaváltozásban kételkedést legjobban a konzervatív politikai nézetek jelzik előre, a védőoltásokban kételkedést pedig a magas erkölcsi tisztaság. A GMO -k körüli tudományos közmegegyezés elutasítását pedig legjobban a tudományban való hit hiánya jelezte előre.
A második cikk (McPhetres és mtsai. 2019) hasonló alapokról indult el, mint az első felmérésben is látszik, ahol majdnem hétszáz főt teszteltek le, mindenféle adatot felvéve róluk és azt ábrázolták, ezen adatok közül melyik mutat szignifikáns összefüggést a génmódosított élelmiszerek iránti véleményükkel. Nem túl meglepő módon a vallásosság, az általános tudományos ismeretek és a kifejezetten GMO -król szerzett ismeretek függtek össze a GM-élelmiszerek elfogadásával. Az iskolázottság, a szülők iskolázottsága, a kor, a vagyoni helyzet, a rasszba tartozás, a politikai vélemények, de még az elemző gondolkodás között sem találtak összefüggést.
A statisztikai adatok közül én a p értéket bújtam végig alaposabban, általában ha ez az érték 0,05 -nél alacsonyabb, az azt jelzi, hogy a két adathalmaz között a különbség kevesebb mint 5% eséllyel származik véletlen szórásból. Ezt tartjuk általában a tudományban szignifikáns, vagy jelentős eltérésnek, gyakorlatilag csak ezekkel szoktunk foglalkozni.
Mivel az első felmérést csak az USÁ -ban végezték, ugyanezt a felmérést végrehajtották más országokban is, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és az USÁ -ban (nyilván ellenőrzésképpen). Ezeknek az eredményét mutatja a következő ábra. Itt is kékkel jelöltem a p értékek oszlopát. Ha összevetjük az egyes országokat, egészen meglepő eltéréseket láthatunk. Például mindjárt érdemes megnézni az életkor összefüggését a génmódosított élelmiszerekhez viszonyulással. Meglepő módon az előző felmérésben az USÁ -ban nem látszott, hogy az életkor bármennyire is összefüggne ezzel, a megismételt kérdőívezés során már összefügg, sőt az Egyesült Királyságban is ugyanez a helyzet, míg Hollandiában a két érték független egymástól. Azért ez megmutatja az ilyen felmérések korlátait is: Ugyanaz a csoport sem tudta két saját felmérésében tökéletesen ugyanazt mérni, az első felmérésben az USA mintáin öt szempontot találtak, ami szignifikánsan előre jelzi a GMO -khoz fűződő viszonyt, a másodikban is ötöt, de ezekből csak három azonos (ebből az egyik a ″természetes ételek előnyben részesítése″, ami szinte ugyanaz), kettő-kettő mindkét felmérésben olyan, ami a másikban nem bizonyult szignifikánsnak. Egyetlen egy szempont jelzi előre minden felmérésben szignifikánsan a GMO -khoz fűződő viszonyt, a génmódosításról szerzett tudás. Mindegyik felmérésben, minden országban ugyanaz jött ki: Minél többet tud valaki a rekombináns DNS technológiáról, annál kevésbé kerüli a GM-élelmiszereket.
Erre a következtetésre alapozva indították el az utolsó kísérletet, ahol először fölmérték a résztvevők GM-tudását, és a hajlandóságukat, hogy GM-élelmiszert egyenek. Majd két csoportra osztották őket, a kontrollcsoport tagjai a táplálkozásról, anyagcseréről tanultak, illetve arról, hogyan bontja le a szervezet a zsírokat, cukrokat, fehérjéket. A GM-csoport tagjai viszont genetikáról, DNS -ről, és a rekombináns DNS technológiáról. Szigorúan semleges tananyagot kaptak, ami nem állította, hogy a GM-élelmiszerek biztonságosak vagy nem. Nyilván ez torzította volna a kísérlet eredményét. Öt hét múlva újra lemérték a résztvevők GM-tudását és hogy mit gondolnak a GMO -król. Az eredményt a következő ábra mutatja, sűrűségi diagramokat rajzoltak, a függőleges tengelyen ábrázolták a GMO -khoz való hozzáállást (GM Attitudes), az érzékelt veszélyeiket (GM Risk perception), a GM-tudást (GM knowledge), illetve egy kicsit homályos értéket, amit ők ″Implicit GM attitudes″ -nak hívtak, ez azt jelentette, hogy a tudatalatti hozzáállásukat mérték. Az ábrákon az egyes értékeket mutató emberek számát ábrázolták. Az eredmények talán meglepőnek tűnhetnek, de iránymutatóak is.
A kontrollcsoport hozzáállása, GM-tudása mit sem változott az öt hét alatt, nyilván semmi oka sem lett volna rá. Azonban azok, akik oktatást kaptak a rekombináns DNS technológia mibenlétéről, láthatóan pozitívabban álltak a GMO -khoz és alacsonyabbra értékelték a veszélyeiket a mellett, hogy az ezekkel kapcsolatos tudásuk is emelkedett. Egy területen nem változtak: A tudatalatti hozzáállásuk ugyanolyan maradt. A tanulság egyértelmű: Legerősebben a rekombináns DNS technológiáról szerzett tudás jelzi előre az ember viszonyát a GMO -khoz, mégpedig fordított előjellel. Minél többet tud a molekuláris biológiáról, annál jobb véleménnyel van a GMO -król is. És jó hír, hogy ez a hozzáállás meg is változtatható, nem túl meglepő módon tanulással csökkenthető a GMO -k iránti ellenszenv. Sajnos úgy tűnik a tudatalatti hozzáállás megváltoztatása nem ilyen egyszerű, egy öt hetes gyorstalpaló nem elég hozzá.
Nagyon úgy tűnik, hogy ennek fényében meg is tudjuk válaszolni a címben feltett kérdést: Bár a felszínen egy klímaváltozás tagadó vagy egy oltásellenes mozgalom éppen olyan tudományellenes, mint a GMO-ellenesek, de meglepő módon az alapjaik teljesen mások, egészen különböző lelki okai vannak annak, hogy valaki éppen a rekombináns DNS technológia tényeiben kételkedik, mint hogy a globális felmelegedést nem hiszi el. Ezek a tudományellenes mozgalmak egészen különböző eredetűek, mint ilyenek egészen más megoldást igényelnek.
Szeretnék a "valódi" sajtóba írni szabadúszóként, de sajnos kívülről bekerülni szinte lehetetlen. Úgyhogy ha újságíró, szerkesztő, laptulajdonos, stb. vagy és szívesen látnád a tudományos ismeretterjesztő cikkeimet a lapodban, bátran keress meg! janoszsambokibio@gmail.com
McPhetres, J., Rutjens, B. T., Weinstein, N., & Brisson, J. A. (2019). Modifying attitudes about modified foods: increased knowledge leads to more positive attitudes. Journal of Environmental Psychology, 64, 21-29.
Rutjens, B. T., Sutton, R. M., & van der Lee, R. (2018). Not all skepticism is equal: Exploring the ideological antecedents of science acceptance and rejection. Personality and Social Psychology Bulletin, 44(3), 384-405.