Természetes, hogy környezetvédelmi kérdések is felmerülnek, ha génmódosításra terelődik a szó, de kérdés, hogy valójában milyen hatást gyakorolnak a célszervezeteken kívüli élőlényekre? Nyilván a legegyszerűbb ezt megmérni, erre is akad jó pár cikk, ma egy viszonylag frissebbel kezdeném, érdekessége, hogy nagyrészt magyar kutatók munkája, a kísérleteket is Budapest mellett végezték.
A módszertan egyszerű, ám eléggé munkás: Két éven át figyelték az ízeltlábúakat, nem egyetlen vagy néhány fajra összpontosítottak, hanem csapdákat helyeztek ki, minden elfogott ízeltlábút besoroltat és az összesből készítettek statisztikát, így a terület teljes állatvilágának a keresztmetszetét nézték, növényevőket és a ragadozóikat is.
Mindenféle GM-kukoricát vizsgáltak, ezt mutatja az első kép, akadt köztük Bt toxin termelő törzs, glifozátrezisztens és egyszerre Bt-toxin termelő és glifozátrezisztens is. Óvatosságból a glifozátrezisztens törzsekből kétféle mintatáblát is vetettek, a felét megszórták glifozáttal, a másik felét glifozát nélkül termesztették.
Az eredmények nem túl meglepőek: Minden vizsgált táblán rengeteg különböző ízeltlábú élt, kiterjedt, egészséges, stabil táplálékhálózatot alkotva. Nyilván a glifozátkezelés megritkította a gyomokat, ezért végzik egyáltalán, ez látszik is ezeken a táblákon, de a különböző Bt-toxin termelő fajták, illetve a glifozátrezisztens növények semmilyen szignifikáns hatással sem jártak a környezetre. Ez látható a második és a harmadik ábrán. A második ábra az egyes élőlénycsoportok megoszlását és a kapcsolataikat mutatja, a felső sorok a ragadozók, a középsők a növényevők, az alsók a növények. A nyilak a táplálkozást jelentik, magyarul azt mutatják, az egyes növényevők milyen növényeket esznek, az egyes ragadozók pedig milyen növényevőket. A harmadik ábrán ezeket a kapcsolatokat számszerűsítették az S érték a fajszám, az L a köztük lévő kapcsolatok száma, a C eg kapcsolati mutatószám, a K értékek pedig a különböző kapcsolati indexek átlagai.
Szénási, Á., Pálinkás, Z., Zalai, M., Schmitz, O. J., & Balog, A. (2014). Short-term effects of different genetically modified maize varieties on arthropod food web properties: an experimental field assessment. Scientific reports, 4.
