A blog régi olvasói jól tudják, hogy többször is terítékre került a madár-dinó kapcsolat boncolgatása, elősorban a tollas dinoszaurusz leletek apropóján. Ilyenkor gyakran a mi remek primavis kollegánk írta le, hogy a mainstreammel szemben, ő miért a Birds Are Not Dinosaurs (BAND) álláspont híve (lásd itt vagy itt).
Ugyanakkor kétségtelen, hogy a többség továbbra is a madarakat az egykor domináns Therapoda dinók ma is élő rokonainak tartja és ebben a kontextusban értelmező a különböző leleteket.
Az utóbbi napokban több cikk is foglalkozott a tollak evolúciójával, és ebben az értelmezésben, a tollas dinók toll-szerű képletei nem konvergens evolúció eredményei, hanem valóban a mai madártollak evolúciós előzményeinek tekinthetők.
A Science rövid összefoglaló cikke azt boncolgatja, hogy miként is jelentek meg a tollak, pontosabban milyen kültakaró-előzményeket feltételezhetünk kialakulásuknál.
Az biztosnak látszik, hogy egyes (a madarakhoz rokonságban közelebb álló) therapodák, mint a Mircoraptor, esetében valódi tollakat láthatunk a testfelszínen. Távolabbi rokon therapodák esetében viszont mindössze szálszerű, üreges képződményeket találtak csak eddig, igaz, van amikor egyetlen tőről több ilyen szál is ered.
Ezek alapján biztos nem lapos pikkelyekből alakultak ki a mai tollak, sokkal inkább a tollgerincre emlékeztető szálakhoz adódtak később "ágak" és jött létre a mai formájában a madártoll.
A közelmúltban azonban kiderült, hogy szál-szerű filamentumok néhány repülő dinó, illetve Triceratops fajok esetében is található. Kérdés tehát, hogy ezeknek azonos eredete van a Theropod filamentumokkal, vagy párhuzamosan alakultak ki. A kérdés azért merül fel, mert a theropodákhoz rokonságban a másik két csoportnál közelebb álló sauropodáknál nem írtak le hasonló képleteket. Márpedig, ha ez valóban így van, akkor vajon itt elvesződtek a filamentumok, vagy sosem volt nekik ilyesmi? (Az alábbi ábra - nagyobban itt - segíti a problémát jobban megérteni.)
Ami biztosnak tűnik, hogy a tollak feladata eredetileg nem a repülés lehetett, hanem a test szigetelése, illetve sok esetben a szexuális szelekció (gondoljunk a pávafarokra) jelenthette azt az erőt, aminek következtében a tollazat egyre bonyolultabbá változott (és gyakran a lábakon is bonyolult struktúrák jelentek meg). Hogy eztán az állatok egyszerű siklórepülésből váltottak aktív repülésre, vagy már a kezdetektől fogva próbáltak csapkodni, az a terület sokat vitatott témáinak egyike jelenleg.
És végül mindez, a nagyszerű Carl Zimmer elmesélésében:
(Az első kép, természetesen, zseniális xkcd alkotás.)
Clarke J (2013) Paleontology - Feathers before flight. Science 340:690-2.