Lassan, de biztosan oszlik fel a köd a madáreredet 150 éves vitatémájában is. A lexikonokban, tankönyvekben, ismeretterjesztő kiadványokban mindeddig meggyökeresedett vélemény az Archaeopteryx ősmadár voltáról egyre inkább inog, sőt, mondhatnám, hogy már le is dőlt a piedesztáljáról. A Nature közelmúltban megjelent cikkei is ezt támasztják alá.
Már az első Archaeopteryx példány 1861–es bajorországi felfedezésekor Wagner professzor, a müncheni egyetem zoológia tanára, azon a véleményen volt, hogy a lelet egy tollas hüllő maradványa. Nem véletlen, hogy a már előtte 6 évvel felfedezett hasonló csontvázat tollazat lenyomat hiányában dinoszaurusz maradványként írták le, s adták el a hollandiai Haarlem város múzeumának. Ott fedezte fel újra 1970-ben John Ostrom amerikai paleontológus. Ő lett az, aki aztán az ősmadarak dinoszauruszokból való származtatásának hipotézisét újra felmelegítette (először még Huxley vetette fel a 19. század közepén) és ez vált az uralkodó elméleté az utóbbi évtizedekben.
Persze ezt rengetegen vitatták, lándzsát törve egyrészt az „ősmadár” madár volta mellett, másrészt az ellen, hogy a madarak a dinoszauruszok leszármazottjai lennének. A
tollas dinoszauruszok felfedezése az utóbbi évtizedekben (főleg a Kína ÉK-i részén található Liaoning tartományából származott leletek alapján) már jócskán árnyalta a képet.
Kiderült például, hogy a madarakhoz semmiképpen sem sorolható dinoszauruszok is
rendelkezhettek tollszerű kültakaróval. Ugyanakkor az is egyre világosabbá vált annak, aki értő szemmel tekintett az Archaeopteryx csontvázra, hogy az bizony szinte semmiben sem hasonlít a valódi madarakéra. Ami közös bennük az nem más mint a közös hüllő származás hozadéka.
Annál több a közös jelleg a gyíkmedencéjű dinoszauruszokkal, s azok közül is
ragadozó/húsevő theropodákkal. A különbségeket részletesen elemeztem magam is korábban (a blogban is), ezért erre nem térnék most ki. Tény, hogy tollaitól megfosztva az Archaeopteryx egy nagyobb csirke nagyságú, két lábon járó ragadozó hüllő jellegeit
viseli magán és mindössze a testalkatban és tollazatban hasonlít a madarakhoz. De ennyi
hasonlatosság alapján az Ichthyosaurus-okat is tarthatnánk cápának vagy delfinnek!
Az új kínai lelet amelyről a Nature július végi számában szó van, valamivel idősebb a
bajorországi példányoknál, s a már említett Liaoning tartomány egyik lelőhelyéről származik. Mint az ottani leletek többsége, ez is egybefüggő, szinte teljes csontvázat képvisel. Az egész testet tollazat lenyomat veszi körül és a tollak szerkezete is tanulmányozható. A csontváz szinte teljesen megegyezik az Archaeopteryx-nél ismerttel. Az új lelet a Xiaotingia zhengi nevet kapta. A szerzők a következő rendszertani besorolást állapították meg számára:
Theropoda Marsh, 1881
Coelurosauria Huene, 1924
Archaeopterygidae Huxley, 1871
Xiaotingia zhengi gen. et sp. nov.
Vagyis az új leletet morfológiai jellegei alapján, az Archaeopteryx-el és az Anchiornis-al együtt a therapoda troodontida dinoszauruszok Deinonychosauria csoportjába sorolják be, ahogy más szerzők is (pl. az eredeti cikket kísérő kommentárt jegyző L.M. Witmer is).
Ezzel akár le is lehetne zárni a dinoszaurusz- madár eredet vitáját, csak hát sokak számára létfontosságú, hogy arra hivatkozhassanak, hogy a dinoszauruszok nem haltak ki, hanem lám köztünk élnek, madarak formájában!
Cseppet sem látszik zavarni őket az, hogy az Archaeopteryx- típusból leszármaztatott Enantiornithesek később jelentek meg mint a valódi madarak, amelyeknek a maradványaival már a jura-kréta határnál találkozhatunk, sem az, hogy valamennyi valód madár lelet már a kréta elején homogén morfológiai jellegeket mutat és ezek jelentősen eltérnek mind az Archaeopteryx-ek, mind az Enantiornithes-ek, mind a dinoszauruszok hasonló jellegeitől. Az egyik ilyen jelentős eltérés a mellkas szerkezetében, a bordák jellegében mutatkozik meg (míg az Archaeopteryx és a dinoszaruszok mellkasa az emlősökéhez hasonlít, addig a madaraké a gyíkokéhoz, krokodilokéhoz, pteroszauruszokéhoz) és ez nemcsak morfológiai, hanem működésbeli különbséget is jelent.
Kicsire nem adunk alapon, erre fel kitalálták a madarak számára az Ornithothoraces csoportot és továbbra is a teljesen eltérő csontvázú dinoszaruszokból vezetik le a madárvilágot... De remélhetőleg, a jövő év júniusában Bécsben rendezendő SAPE (Society of Avian Paleontology and Evolution) konferencia során még közelebb kerül a tudomány az igazsághoz a madáreredet- és evolúció tekintetében is.
Xu X, You H, Du K, Han F (2011) An Archaeopteryx-like theropod from China and the origin of Avialae. Nature 475: 465-70.
Witmer LM (2011) Palaeontology: An icon knocked from its perch. Nature 475: 458-9.
