A GMO-s viták, és egyáltalán a GMO-val kapcsolatos attitűdök, egyik döntő problémája az az információs aszimetria, ami az elmúlt években a technológia pozitív és negatív vonatkozásaival kapcsolatban alakult ki. Míg a káros oldalakról (egyébként helyesen) rendszeresen beszámolnak a különböző médiumok, a pozitív hírek ritkán, vagy egyáltalán nem kerülnek terítékre.

Ennek a pontos okairól hosszan lehetne töprengeni, de az egyik lehetséges magyarázat valszleg az, hogy már annyira beivódott a köztudatba, hogy "a GMO rossz", hogy sok portál és újság nem akarja megkockáztatni, hogy felháborítsa az olvasóit (ill. már az újságírók sem képesek objektíven tekinteni a témára), így nem hozza le az ellenkező előjelű híreket. Így aztán bezárul a kör, hiszen még kevesebb információ jut el az emberekhez, azaz még gyanakvóbbak lesznek a GMO technológiával szemben, stb. Ilyen ellenszélben, ha az ember objektív igyekszik lenni, a többség szemében egyszerűen fanatikus "GMO-buzivá" válik. S bár vajmi kevés érdekeltségem van (már az objektivitás iránti törekvésen túl) az egész GMO-szagában, mégis időről időre késztetést érzek, hogy az említett információs aszimetrián enyhítsek egy picit, megkockáztatva a "GMO-apostolság" ódiumát.

Most épp Roszík Péter publicisztikája kapcsán tenném, még akkor is, ha a cikk döntő részével nincs vitatkozni valóm.

A GMO-s viták, és egyáltalán a GMO-val kapcsolatos attitűdök, egyik döntő problémája az az információs aszimetria, ami az elmúlt években a technológia pozitív és negatív vonatkozásaival kapcsolatban alakult ki. Míg a káros oldalakról (egyébként helyesen) rendszeresen beszámolnak a különböző médiumok, a pozitív hírek ritkán, vagy egyáltalán nem kerülnek terítékre.

Ennek a pontos okairól hosszan lehetne töprengeni, de az egyik lehetséges magyarázat valszleg az, hogy már annyira beivódott a köztudatba, hogy "a GMO rossz", hogy sok portál és újság nem akarja megkockáztatni, hogy felháborítsa az olvasóit (ill. már az újságírók sem képesek objektíven tekinteni a témára), így nem hozza le az ellenkező előjelű híreket. Így aztán bezárul a kör, hiszen még kevesebb információ jut el az emberekhez, azaz még gyanakvóbbak lesznek a GMO technológiával szemben, stb. Ilyen ellenszélben, ha az ember objektív igyekszik lenni, a többség szemében egyszerűen fanatikus "GMO-buzivá" válik. S bár vajmi kevés érdekeltségem van (már az objektivitás iránti törekvésen túl) az egész GMO-szagában, mégis időről időre késztetést érzek, hogy az említett információs aszimetrián enyhítsek egy picit, megkockáztatva a "GMO-apostolság" ódiumát.

Most épp Roszík Péter publicisztikája kapcsán tenném, még akkor is, ha a cikk döntő részével nincs vitatkozni valóm.

Természetesen, ha a magyar kukoricát nem fenyegeti molykár, akkor fölösleges molyrezisztens kukoricával szöszmötölni (mondhatnám molyolni, kac-kac ;-)), mint ahogy csak passzióból értelmetlen lenne kereskedelmi szinten fluoreszcens nyulat tenyészteni. Azt is aláírom, hogy a gyomírtó- ill rovarrezisztens növények kérdésesen hatásos módszerei a gyomok és kártevők ellen védekezésnek, hiszen csak idő kérdése a rezisztens fajok megjelenése. És önmagában még az is egy helyénvaló gondolat, hogy ha az EU-n belül van kereslet az "organic", GMO mentes termékekre, akkor az egy belakandó niche (függetlenül attól, hogy mennyire racionális a GMO-tól való tartózkodás), amire érdemes koncentrálni. A gond csak az, hogy mint azt a fenti ábra is mutatja, ezzel a teljes magyar mezőgazdaság lekötődik egy (elit) szegmens kiszolgálására és értelemszerűen nem lesz versenyben más piacok kiszolgálására, ahol kevésbé válogatósak GMO tekintetében. Hogy ez esetben miként fest az ár-nyereség arány, azt nem tudom, de pl. egy agrárkamarai elnök (mint Roszík) erről is ejthetne néhány szót.

Arról nem is szólva, hogy ha a klímapredikciók igazak, akkor a Kárpát-medencében hamarosan igencsak elkelne néhány szárazságtűrő faj, pusztán a termelékenység fenntartása érdekében. És igen, az ilyen fajok létrehozásának egyik lehetősége a génmódosításokban rejlik.

Mielőtt ezek közül egy párat sorra is vennénk, meg kell említenem a szóbanforgó publicisztika azon részét is, amivel nem értek egyet, hiszen egy méretes tévedésre épül. Roszík értelmezésében ugyanis a génmódosítás azt jelenti, hogy egy élőlény "örökítő anyagába adott tulajdonságokat kódoló géneket ültetnek más fajú élőlényekből, kikerülve a természetben ezt kizáró gátakat". Ez a definíció azonban távolról sem teljes, hiszen ma a génmódosítás alatt olyan eseteket is értünk, amikor közeli növény fajtákból viszünk át géneket (az ún. ciszgenezis jelensége) - ergo nem csinálunk mást, csak gyorsabban, mint a klasszikus növénynemesítők -, vagy egyszerűen egy bizonyos növény génjeit kapcsoljuk ki vagy be. Utóbbira jó példa néhány új szárazságtűrő növény vonal is.

A kiszáradás, ill. annak elkerülése komplex biológiai folyamat, így nem igazán lehet egyetlen "szárazságtűrő" génről beszélni. De ha megértjük a jelenség biológiáját, jó eséllyel kereshetünk olyan géneket, amelyek befolyásolhatják a folyamatot. Durva egyszerűsítésben egy növény akkor lesz szárazságtűrőbb, ha 1.) a gyökerei mélyebbre nyúlnak, így több vizet tesznek a növény számára elérhetővé, vagy ha 2.) a leveleken levő pórusai, ahol a növekedésükhöz szükséges szén-dioxidot veszik fel, víz párologtatás mellett, kevesebb ideig vannak nyitva.

Utóbbi folyamatot, vagyis a pórusok gyakori(bb) bezárását, mesterségesen is el lehet érni, pl. az ERA1 nevű gén kikapcsolásával. Az így létrehozott növények sokkal szárazságtűrőbbek mint a társaik. De hasonló eredményeket értek el egy transzkripciós faktor-komponenst kódoló gén, az NF-YB folyamatos bekapcsolásával is. A létrehozott (génmódosított) kukoricavonalak vízhiányos körülmények között 50%-al jobb hozamot produkáltak, mint nem módosított társaik.

Summa summarum, a teljes kép nem fekete-fehér, mint azt sokan látni szeretnék, jelen van itt kérem a szürke össze árnyalata is. A GMO lehet áldás, vagy veszélyforrás, ugyanúgy mint egy gyógyszer. Épp ezért egy olyan technológia démonizálása helyett, amely nyilvánvaló előnyökkel is járhat, jobban járnánk, ha a termékeket minősítenénk egyenként, a saját érdemeik szerint. Hiszen (szinte) senki sem gondolja, még a Vioxx szintű bakik ellenére sem, hogy jobb lenne gyógyszermentessé tenni a földgolyót.