Azt, hogy a kígyók négylábú hüllő-ősöktől származnak nem csak azért tudjuk, mert a klasszikus és molekuláris törzsfák egyaránt a Tetrapoda csoportba helyezik őket, hanem ezt bizonyítják az embrionálisan megjelenő (majd elsorvadó) végtagbimbók, a boák csökevényes hátsó medenceöve, az időről-időre megfigyelhető végtag-atavizmusok is, na meg persze az eddig ismert fosszíliák is szépen tükrözik a lábak elvesztésének állomásait.
Most épp ez utóbbi ismeretanyag gazdagodott egy új, fantasztikusan szép adatponttal (már ha elfogadjuk a szerzők érvelését - de erről majd a végén).
Az aktuális Science lapjain jelent meg egy cikk, ahol a korai Kréta időszakban, a Gondwana területén élő, kígyószerű, több mint 270 csigolyát számláló, de ugyanakkor négy lábbal is rendelkező lényt írnak le. A fosszília feltehetően Brazíliából került elő - azért csak feltehetően, mert igazából egy magángyűjteményben leltek rá, és a környező kőzet alapján lehet csak a Brazil származást valószínűsíteni.
A Tetrapodophis amplectus számos jellege van, ami egyértelműen utal a kígyókkal való rokonságra: egyrészt a ma ismert gerincesek körében csak a kígyóknak van több mint 150 csigolyájuk, és a maradványok közt megmaradt hasi pikkelyek annyira szélesek, hogy a teljes hasi oldalt lefedik, ami szintén egy, a mai kígyókra emlékeztető bélyeg. Ha már csigolyáknál vagyunk, szintén említést érdekel, hogy nem ismerünk más olyan hüllő fajt, ahol több mint 70 farok-előtti (szakzsargonban precaudalis) csigolyájuk mellett lábuk is lenne. (Nem szorosan ide kapcsolódik, de azért akit érdekel, a sok-sok csigolya kialakulásának fejlődésbiológiai mechanizmusáról is írtunk korábban.)
Ugyanakkor a viszonylag satnyának tűnő végtagjai sokkal (de sokkal) jobban fejlettek, mint az eddig ismert "lábaskígyók", példáaul a Najash rionegrina vagy a Haasiophis terrasanctus végtagjai. (Nem mellesleg, időben is "stimmel" a fosszília: a kígyók csoportja kb 150 millió éve különült el más hüllőktől, a T. amplectus pedig kb 113 millió éves lehet, szemben a korábbi rekorder, 95 millió éves Najash-al.) Testfelépítése arra enged következtetni, hogy egy üregrakó élőlény lehetett, ami annyiban meglepő, hogy a korábbi (főleg Európából, a Közel-Keletről és Észak-Afrikából előkerült) csontvázak tengeri életmódra utaltak (persze lehet, hogy a világ különböző égtájain az egyes kígyófajok más-más életmódhoz alkalmazkodtak). Magyarán a Tetradopodophis a ma élő kígyók korai, üreglakó őse lehetett.
Már, ha tényleg köze van a kígyókhoz, hiszen pár fajsúlyos kutató ezért kétségbe vonja ezt. Az elnyúlt, kígyószerű, végtagnélküli alkat közel 26-szor alakult ki (egymástól függetlenül) a pikkelyes hüllők (Squamata) között, vagyis önmagában nem végtelenül meglepő egy újabb, redukált végtagú hüllőt találni. És hát van pár karakter a Tetrapodophis-ban, ami eléggé "kígyótlan": a gerincoszlop egyes tájai morfológiailag is jól elkülönülnek; csigolyáinak alakja sem tipikus kígyó-csigolya (vagyis elöl konkáv, hátul konvex felszínű); sőt, ami a legfurcsább: hiányzik egy intercentrum nevű csontocska, ami pedig eddig minden élő és fosszilis hüllőben megfigyelhető volt.
Mindez persze egy nagyon izgalmas kérdést vet fel: az intercentrum hiánya egy utólag kialakult jeleg, vagy pedig annak a bizonyítéka, hogy egy olyan állat maradványaival állunk szemben, ami a hüllők egy korábban nem is ismert csoportját képviseli?
Michael Caldwell a University of Alberta kutatója szerint (ő egyébként nem szerzője a Science cikknek) a Tetrapodophis testfelépítésének számos eleme egy 251 millió évvel ezelőtt kihalt kétéltűcsoportra emlékeztet, így - szerinte - akár ennek a csoportnak egy furcsa leszármazottját is láthatjuk (ami, ha lehet, még izgalmasabb lenne, mint a kígyóős verzió.)
Martill DM, Tischlinger H and Longrich NR (2015) A four-legged snake from the Early Cretaceous of Gondwana. Science 349: 416-419.
Evans S (2015) Four legs too many? Science 349: 374-375.