Megpróbálkoznék egy új, kísérleti módszerrel: Innentől a "Kezdőknek" címkével ellátott írásokat egyértelműen laikusoknak írom, kipróbálom, mennyire válnak népszerűvé a tényleg egyszerűbb nyelven, kevesebb lényegtelen részleten rágódó, kezdőknek íródott cikkek. Ezen túl ezt a gyűjteményt a fenti sárga címke jelöli majd.
A malária még mindig gyilkos kórnak számít, évente kétszázmillió fertőzést jegyeznek föl és hétszázezren bele is halnak. Ráadásul a malária kórokozója már eddig is több maláriaellenes gyógyszerre ellenállóvá vált, így az új gyógyszerek fejlesztése elsődleges fontosságú. Az artemizin egy ilyen maláriaellenes hatóanyag, 1972 -ben fedezte föl Tu Ju-ju kínai kutató, ezért a felfedezéséért 2015 -ben Nobel-díjat is kapott. Az artemizint az egynyári üröm nevű növény termeli, sajnos a leveleiben elég kevés hatóanyag található, a száraz tömeg 0,1-1% -át teszi csak ki. Nyilván ha rá tudnánk venni a növényt, hogy több artemizint termeljen, olcsóbbá válna maga a gyógyszer is, de ugye az egynyári üröm nemesítés még gyerekcipőben jár, egyértelműen kevésbé kutatott terület, mint mondjuk a kukoricanemesítés. Mit tehet ilyenkor a biológus?
A Sanghaji Jiao Tong Egyetemen működő kutatócsoport nem aprózta el: Meghatározták az egynyári üröm genomjának a bázissorrendjét, ez manapság már nem igényel túl sok pénzt vagy időt. Készítettek egy elemzést arról is, mely gének mikor és hol fejeződnek ki a növényben, manapság már ez sem emberfeletti munka. Az így kapott adattömegből előkeresték az artemizin előállításában szerepe játszó, már korábban leírt géneket és olyan eddig ismeretlen géneket kerestek, amelyek ezekkel egy időben fejeződnek ki ugyanott. Ezek közül tisztán a gének más ismert működésű génekhez mutatott hasonlósága alapján, számítógépen megpróbálták kideríteni, hogy melyek szabályozhatják az artemizin termelését. Három kiválasztott gént génmódosítással bejuttattak az egynyári üröm genomba és túltermeltették őket, majd megvizsgálták az így készült GMO -k artemizintermelését. Nem meglepő módon az eddig használt ürömtörzsek 0,1 – 1% -nyi artemizintartalmával szemben az így készült GM-üröm 3,2% artemizint tartalmazott, ezzel sikerült három-harmincszorosára növelni a növény artemizintartalmát, nyilván ezzel jelentősen csökken a gyógyszer előállítási költsége is.
Alapvetően erre jó a génmódosítás: Célzott beavatkozásokkal elképesztően olcsón nemesíthetőek növények, évtizedekre-évszázadokra rúgó munka váltható ki egy-két év alatt egyszerűen azzal, hogy a nemesítő tudja mit csinál, nem vakon várja véletlenszerűen előállított mutációk eredményét.
Shen, Q., Zhang, L., Liao, Z., Wang, S., Yan, T., Shi, P., ... & Lv, Z. (2018). The Genome of Artemisia annua Provides Insight into the Evolution of Asteraceae Family and Artemisinin Biosynthesis. Molecular Plant.
