A fejlett világ egyik legelterjedtebb egészségügyi gondja a túlsúly, ennek következtében az elhízás megelőzése keményen kutatott terület, mert az nyilván megvalósíthatatlan, hogy kevesebbet együnk. A kutatás egyik iránya a bélben élő mikróbák vizsgálata, ezek egyensúlya is nagyban befolyásolja a testsúly alakulását. Kézenfekvő a következtetés, ha meg tudnánk változtatni a belünkben élő szervezeteket, azzal befolyásolhatnánk a súlyunkat is.
A mai cikk szerzői arra építették a munkájukat, hogy étkezés után a bélben többek között N-acil-foszfatidiletanolaminok (NAPE) termelődnek, azonban ismertek arra utaló tanulmányok, hogy az elhízás során károsodik a bél NAPE termelése. Korábbi tanulmányokban már kimutatták, hogy az injekcióban adott NAPE-anyagcseretermékek csökkentik az egerek étvágyát és így az elhízást is hatékonyan akadályozzák, Zhongyi Chen és munkatársai azonban torkánál ragadták meg a kérdést, egy E. coli baktériumba juttatták az Arabidopsis thaliana, vagyis a lúdfű egyik N-aciltranszferázt kódoló génjét, így megemelték a baktériumok NAPE termelését. Ezek után a NAPE termelő baktériumokat zsírban gazdag tápon tartott egereknek adták nyolc héten keresztül, majd mindenféle értéküket figyelték a nyolc hét alatt és utána még négy hétig. Nem meglepő módon a NAPE termelő baktériummal etetett egerek testtömege alacsonyabb maradt (első A ábra, a piros a NAPE-termelő bacival etetett egér), kevesebb zsírt tartalmaztak (első B ábra), ellenben a zsírmentes testtömegük nem változott (első C ábra) (ez azért fontos, mert jelzi, hogy nem azért nem híztak föl, mert betegek volnának, a kontrollokhoz hasonlóan fejlődtek) és valamivel kevesebbet is ettek, mint a kontroll egerek (első D ábra).
Különös gondot fordítottak arra, hogy kizárják az esetleges mellékhatásokat, például figyelték az egerek kaolinfogyasztását, aminek emelkedése a cikk szerint a bélpanaszok jelen az egereknél. Ezt mutatja a második ábra. Pár egyszerűbb fizikai vizsgálatot is végeztek, amelyben a kezelt egerek gyorsaságát, izomerejét, miegymást hasonlítottak össze, itt sem láttak semmilyen káros hatásra utaló jelet, ezt mutatja a harmadik ábra. Ellenben a kezelt egerek jelentősen javultak a laborértékeik, például a cukorterheléses vizsgálatban jobban teljesítettek, mint a kontroll egerek. Ezt mutatja a negyedik ábra. Mindebből arra következtettek, hogy a hatás a termelt NAPE következménye, nem a baktériumetetés valamilyen hátrányos mellékhatásának tudható be.
Mivel az egerek még hetekkel a kezelés vége után is ürítették a bejuttatott NAPE termelő baktériumokat, megvizsgálták, hogy ha abbahagyják a kezelést, meddig tart a hatás? A kezelés vége után még tizenkét hétig követték az egereket és azt tapasztalták, hogy a különbség a kezelés hiányában lassan csökken, ám mindvégig kimutatható maradt a kúra hatása. Ezt mutatja az ötödik ábra, az egerek testsúlyát, testzsírszázalékát és napi élelemfogyasztását hasonlították össze, arra jutottak, hogy a hatás hosszan tartó.
Megvizsgálták, hogy a kezelt egerek májában hogyan változik egyes gének kifejeződése és azt tapasztalták, hogy a zsírsavak lebontásában szerepet játszó Ppara, PparD, Cpt1a, AOX, géntermékek mennyisége emelkedett, míg a zsírsavak termelésében szerepet játszó FAS, SREBP-c1, PEPCK gének kifejeződése nem változott. Ezzel együtt a májban a gyulladásos folyamatokkal kapcsolatba hozható Cd68 és Ccl2 gének kifejeződése csökkent.
Megvizsgálták azt is, hogy azonos mennyiségű táplálék fogyasztása esetén hogyan változik a kezelt egerek testsúlya és arra jutottak, hogy még ha hajszálra ugyanannyit esznek is, akkor is karcsúbbak maradnak a NAPE termelő E. colival kezelt egerek, ezt mutatja a hetedik ábra, ebből arra következtettek, hogy a NAPE nem csak elveszi az egerek étvágyát.
Magyarul itt egy szer, ami hihetetlenül olcsón előállítható és úgy tűnik tényleg hatékonyan előzi meg az elhízást. Csak kár, hogy ezek a baktériumok bizony vastagon génmódosítottnak számítanak, így például Magyarországon sohasem vehetünk majd ilyesmit a gyógyszertárban, akkor sem ha emberben is hasonlóan működik és mellékhatás nélkül lehetne vele megelőzni az elhízást, illetve a vele járó szív és érrendszeri betegségeket.
Chen, Zhongyi, Lilu Guo, Yongqin Zhang, Rosemary L Walzem, Julie S. Pendergast, Richard L. Printz, Lindsey C. Morris, et al. “Incorporation of Therapeutically Modified Bacteria into Gut Microbiota Inhibits Obesity.” The Journal of Clinical Investigation, June 24, 2014. doi:10.1172/JCI72517.
