Dolphin kérésére lelkesen néztem át az idén magyarul megjelent illetve az ünnepi könyvhétre megjelenő könyvek listáját, és nagy nehezen, de sikerült pár érdekes természettudományos illetve ismeretterjesztő kiadványt találnom Richard Webster Az auralátás gyakorlatának harmadik kiadása, Soma Mamagésa Öngyógyító könyve és Mezei Elvira Paleolit vendégváró falatkák cimű receptgyűjetménye által túlreprezentált könyvpiacon. Mivel az utóbbi majdnem egy évben sok előadást hallgattam és sok szakirodalmat olvastam a tudománykommunikációval és a tudományos újságirással kapcsolatban, az idei illetve a régebben megjelent könyveket a különféle műfajok szerint veszem sorra.

Raskó István Genetika és egészség cimű könyve az Akadémiai Kiadónál jelent meg idén a ForrásPont könyvek sorozat új darabjaként. A könyv ajánlójában felsorolt témák alapján ezt a könyvet szivesen elolvasnám. Annak ellenére, hogy a tudományos ismeretterjesztés hagyományos stilusának képviselője, vagyis pusztán ismereteket közöl a kvázi tudatlan nagyközönséggel, hiánypótló műnek tűnik. A könyv az alábbi kérdéseket járja körbe: Hogyan szabályozza táplálkozásunk a génkifejeződést és a betegséghajlamot? Mik az őssejtek, és mire használhatjuk őket a gyógyításban? Hogy változtatja meg a bennünk élő mikrovilág a betegséghajlamunkat? Mi a hálózati medicina, és mi a jelentősége a gyógyszerfejlesztésben? Milyen genetikai alapon fejlesztett vakcinákkal küzdhetünk az új típusú fertőzések ellen? Hogyan befolyásolja a méhen belüli fejlődés a későbbi betegséghajlamunkat? Hogyan alkalmazhatjuk saját genetikai adataink megismerését az életminőség javításában? Van-e az őseink földrajzi eredetével összefüggő betegséghajlamunk?

Schiller Róber ismeretterjesztő könyve (Hidrogén, az elemek királya, A kémia születése az energetika jövője) szintén nagyon érdekesnek igérkezik. Az iró annak a tudományfilozófiai irányzatnak az elvei alapján állt neki a könyv megirásának, amely szerint a különböző tudományágak, mint pl a fizika, kémia, biológia lényegileg nem különülnek el egymástól. Ez az átfogó tudományszemlélet igencsak hasznos az integrált tudás megszerzésében. Ez a fajta szemlélet jó lenne az oktatásban is, nem ártana nagyobb hangsúlyt fektetni a megértésre és a tanultak kisérletes megtapasztálására.

Ha az iskolai képzésből ki is maradnak a magyarázó vagy szemléltető kiséretek, amik a tananyag megértését segithetik, otthon mindenki nyugodtan kipóbálhatja azokat az egyszerű kisérleteket, amik a 100 tudományos kísérlet cimű, eredetileg az Usborne kiadónál megjelent könyben találhatók (Kate Knighton, Georgina Andrews, Pannon-Literatúra Kft., 2006). Ez egy szuper kis gyűjtemény, amivel a gyerekek természettudományos kisérletező kedvét fel lehet kelteni, illetve elmagyarázni és láttatni néhány nehezebben érthető fizikai fogalmat illetve kémiai folyamatot. Személy szerint az a kisérlet a kedvencem, amelyikben citromlevet használnak láthatatlan tintaként, valamint amelyikben vörökáposztából készitenek indikátorpapirt. A legtöbb kisérlet otthon, olcsón, kevés eszközzel, balesetmentesen elvégezhető, és (legalábbis nálunk) mindenkinek nagyon szórakoztató volt.

Sajnos az idei könyvkinálatban nem találtam történetmesélős természettudományos könyvet, pedig ez a műfaj számit igencsak menőnek a mai tudományos újság- illetve könyvirásban. Ennek a műfajnak talán a leghiresebb képviselője a tavaly megjelent Henrietta Lacks örök élete Rebecca Skloottól (Park Kiadó, 2012) (ajánlóját lásd a tavalyi könyvhetes posztban). A történetmesélős ismeretterjesztés során egy szépirodalmi vagy (ön)életrajzi műben úgy kerülnek elő korrektül elmagyarázott tudományos kérdések illetve fogalmak, hogy azok a történet folyását nem akasztják meg, igy azokat a gyanútlan olvasó a sztori előrehaladtával nagykanállal falja és remélhetőleg meg is emészti, fel is dolgozza.

Deborah Cadbury Dinoszauruszvadászok (Alexandra Kiadó, 2003) cimű regénye a történetmesélős tudományos könyvek egyik remeke. A történet a 19. századi Angliában játszódik, főszereplői fossziliagyűjtők, akik dinoszaurusz csontokra bukkannak. A rivalizáló kutatók története révén szép lassan betekintést nyerhetünk az akkori akadémiai viszonyokba valamint az őslénytan tudományába is. Cadbury egyébként a hires csokoládégyártó familia leszármazottja, a családjáról és a csokoládégyártás viszontagságairól, illetve a 19. századi angol kvéker iparosokról is irt egy zseniális könyvet Chocolate Wars: From Cadbury to Kraft: 200 years of Sweet Success and Bitter Rivalry (Public Affairs, 2010) cimmel. Még odáig sem jutottam, hogy beleolvassak, csak a polcon vár rám tőle még a The Lost King of France, How DNA Solved the Mystery of the Murdered Son of Louis XVI and Marie Antoinette (St. Martin's Griffin, 2003). A cim azt hiszem magáért beszél, a francia forradalom előtti, alatti és utáni történelem viharaiba szövi bele a DNS-teszten alapuló rokonsági viszonyokat kimutató vizsgálatokat. Remélem ez is lesz olyan izgalmas, mint az eddigi könyvei.

Hasonló műfajú Hargittai István önéletrajzi ihletésű, ám egyben tudománytörténeti és ismeretterjesztő könyve, az Életeink, Egy tudományos kutató találkozása a 20. századdal (Typotex, 2003). A könyben 19 olyan Nobel-dijas kutató életét és munkásságát mutatja be, akikkel mind személyesen találkozott és beszélgetett. Az ő történetük más-más ponton kapcsolódik Hargittai élettörténetébe, valamint a világtörténelembe illetve a tudománytörténetbe. Ez a könyv is alátámasztja a hálózatelmélet „kicsi a világ” teóriáját, amibe hihetetlen érdekfeszitően és szintén keresztül kasul sztorizva vezet be Barabási Albert László a Behálózva cimű könyvében (Helikon Kiadó, 2013).

Michael Hanlon A Galaxis útikalauz tudománya Stopposoknak és bámészkodóknak cimű műve (Akadémiai kiadó, 2011) minden eddigi ismeretterjesztő illetve természettudományos műfaj keretein kivül esik. A Galaxis útikalauz egy-egy témáját (hogy valójában már léteznek Bábel-halak és Bölcs Elmék, hogy merre is élhetnek a világegyetemben a vogonok, mikor fog lombikban nőni a steak, és hogyan vezet el Douglas Adams gazdag fantáziája egészen Stephen Hawking világűr-elméletéig) elemzi ki tudományos alapossággal és egy jó nagy adag humorral. Kihagyhatlan!