Tavaly augusztusban szenzációként járta körbe a világot az a hír, amelyben Mark Post a maastrichti laboratóriumában petri csészében, marha izom-őssejtekből növesztett izomrostokból elkészült az első hamburger. A lombikhúst előállítását propagálók szerint a Föld egyre gyarapodó népességének egyre növekvő húsfogyasztási igényét 2050-re lehetetlenség lesz a ma elfogadott és gyakorolt állattenyésztéssel és húsipari eljárásokkal biztosítani. Az őssejtekből előállított hús, előállítóik szerint, nemcsak az igényt lesz képes fedezni, de számos ökológiai és etikai problémára is megoldást nyújthat, akár az elvi okokból vegetáriánusoknak is a tányérjára kerülhet.
De miért is kellene egy teljesen újfajta terméknek egy, már meglevőt imitálnia? Miért pont hamburger készült a lombikhúsból? A húspótlónak szánt szójának is van értelmesebb elkészítési módja, mint a szójapörkölt. Az Eindhoveni Technikai Egyetem in vitro étkezés (Eating in vitro) projektjének keretén belül különböző dizájnerek engedték szabadon fantáziájukat. A jövő húsfogyasztásával kapcsolatos ötleteikből lássunk most pár ízelítőt.
A mágikus húsgolyókat (Magic Meatballs, tervezője Mark Kanters) speciálisan gyerekeknek tervezték, nem titkolva azt a célt, hogy ha gyermekkorban megszeretik a lombikhúst, később is fogják fogyasztani. A tervek szerint ezek színes, mintás golyók lennének, amik lombikhúsból és a gyerekek táplálkozási igényeinek megfelelő egyéb összetevőkből (mint pl vitaminok, telítetlen zsírsavak, stb) állnának, természetes színezőanyagokkal színezve.
A konyhai húsinkubátor (Kitchen Meat Incubator, tervezője Daniel Ong) egy olyan elektronikai eszköz lenne, amely különböző előre beállított programpontok segítségével lehetővé tenné a különböző formájú lombikhúsok (szték, kolbász, húsgombóc) otthoni előállítását. A masinával állati őssejtek és tápoldat segítségével különböző méretű, formájú és állagú húsok készülnének, a tervező szerint a wifivel ellátott készülékkel az interneten keresztül recepteket is lehetne cserélni.
Alberto Gruarin, a kötött hús (Knitted Meat) tervezője szerint valószínűleg könnyebb és kifizetődőbb lesz izomrostokat, mint szelet húsokat előállítani, a hosszú fonallá alakítható izomrostokból pedig az ügyes kezű felhasználók maga kedvükre köthetnék meg a vacsorára valót, sőt, a vendégek akár együtt is közreműködhetnének az étel előállításában.
A La Pâte húsgyümölcs (Meat Fruit) megálmodója, Aylin Groenewoud szerint in vitro technológiával utánozni lehetne a különböző bogyós gyümölcsök, mint például a málna vagy az eper növekedésének mintázatát. A tervező célcsoportként első körben nagymenő éttermeket célozna meg, akik fogékonyak az újdonságra.
A bogyós gyümölcsöket imitáló húsnál sokkal puritánabbul képzeli el a közeljövő húsát Costanza Giuffrida. Valószínűleg olcsóbb is lenne az általa elképzelt húspor (Meat Powder), amit levesekbe, salátákba vagy tésztás ételekbe lehetne keverni, vagy fondüként felhasználni.
A húspor lehetne az alapja az utolsó itt említett futurisztikus terméknek, a húsfestéknek (Meat Paint, tervezője Ilse Maessen). A tubusokban, különböző színekben forgalmazandó húskrémet gyerekek kenhetnék sütőpapírra, majd a színes festményeket pár perces sütés után meg lehetne enni.
Ki tudja, mit hoz a jövő, de ha mégiscsak lombikban készül majd a jövő főételeinek egy része, jó lenne, ha tényleg nem csak hamburger-utánzatként lehet majd azt enni.
forrás: http://www.nextnature.net/