A GMO-szkeptikusok expozéiban előszeretettel jelennek meg a genetikailag módosított növények, mint amolyan fotoszintetizáló Frankensteinek (lásd "frankenfood" és tsai), habár előállításuk módja nem igazán analóg a Mary Shelley által megálmodottakkal. Ha már valóban ilyeneket keresnénk, akkor azoknak sokkal inkább az oltványozással létrehozott növények felelnének meg, hiszen azok esetében tényleg különböző növényi fajok direb-darabjait "férceljük" össze.
Előbbi eszmefuttatásom demonstrálásához álmodni sem tudnék jobb példát, mint a közelmúltban felkapott krumplicsom (TomTato), azaz krumpli és paradicsom összeoltásából létrhozott kiméra növény.
Metodológiailag nincs itt semmi különös, a kitartó és szorgos munka hozta meg gyümölcsét, ahol szellemesen kihasználták, hogy a két rokon faj (ui. mindketten a burgonyafélék - Solanaceae - közé tartoznak) közül az egyiknek a gyökere, a másiknak pedig a termése vált az emberi fogyasztás tárgyává.
Amiért azonban mégis megemlíteném ezt a növényt, az több, mint puszta érdeklődés. A krumplicsom az oltványozás nagyszerűségén túl ugyanis remekül demonstrálja, hogy a GMO-szkeptikus tábor két fontos érve mennyire nem értékalapú, hanem inkább csak puszta opportunizmus terméke:
- az egyik amit fontos észben tartani, mint arról korábban írtam is, hogy oltványozás során nem csak egyszerű DNS darabok, hanem teljes organellunok mozoghatnak a különböző fajok között. Ha úgy vesszük, ez sokkal durvább, mint az egyszerű ciszgenezis, ahol csak ugyanazon faj különböző fajtái közt vinnénk át géneket, mégis ez az utóbbi ami kvázi tiltott (pontosabban csak körülményes és hosszú áttenyésztéssel valósítható meg).
- a másik érdekes dolog, hogy a krumplicsom nem olcsó: a 15 fontba kerülő tövek közel nagyságrendnyivel drágábbak, mint a hagyományos paradicsomok (nem is szólva a krumpliról). Vagyis, meg merem kockáztatni, hogy a befektetett pénzüket és energiájukat most egy formás haszon formájában igyekeznek ellensúlyozni a növény létrehozói.
Mégsem olvastam sehol, hogy ez egy mennyire, de mennyire veszélyes, a fajok közti géntranszfert lehetővé tevő technológia, illetve, hogy milyen szemetek a krumplicsom megalkotói, hogy hasznot akarnak húzni termékükből. Márpedig, ha itt ezek nem merülnek fel, akkor kérdés, hogy máshol miért kell évtizedek óta ezen lovagolni...