Találni -e adatokat arra, hogy mi az eddig felhasznált GM termények hatása a mezőgazdaságra? Nem meglepő módon sokan foglalkoztak ezzel a kérdéssel, ma egy ilyen cikket vennék elő.
Valószínűleg GM-gyapotot vetnek a legtöbb országban a Földön, 2009 -ben tizenhat millió hektáron vetettek különböző GM fajtákat, általában a rovaroknak ellenálló, valamilyen Bt toxint termelő fajtákat. Ez a terület a világ összes gyapottermőterületének 45% -a, úgyhogy elmondhatjuk, hogy statisztikailag megfelelő méretű mintával dolgozhatunk. A legtöbb termelő a Monsanto Bollgard I vagy Bollgard II technológiáit hordozó fajtáit vetette. Az első táblázat indiai gazdaságok eredményét mutatja három különböző évben. Az átlagos gazdaság mérete öt hektár alatt maradt, úgyhogy döntően kistermelőket vizsgáltak meg. A GM-gyapotot termelő gazdaságokban csökkent a permetezések száma, csökkent a felhasznált rovarirtószerek mennyisége, és mindemellett nőtt a terméshozam, így a haszon is. Gyönyörűen látszik, hogy igaz ugyan, hogy a GM-vetőmag drágább a nem-GM -nél, de azonnal behozza az árát a kevesebb rovarirtókon, így a gazda haszna még mindig több, mint a hagyományos vetőmaggal. Meglepő módon, mivel 2006 -ra a gazdák nagy része már GM-gyapotot vetett, a kártevők is megritkultak, úgyhogy a hagyományos gyapotot termelő gazdáknak is kevesebbet kellett permetezniük. Összesen a három vizsgált évben 40% -kal kevesebb rovarirtót használtak fel a gazdák. A terméshozam 30-40% -kal nőtt a GM-gyapotot vető gazdák telkein. Hasonló eredmények figyelhetőek meg más országokban is, ezt mutatja a második táblázat. Nagyon úgy tűnik, hogy mivel nem eszköz- és anyagigényes, a GM-gyapotból éppen úgy hasznot húz a kisparaszt is, mint a nagybirtok.
Qaim, M. (2010). Benefits of genetically modified crops for the poor: household income, nutrition, and health. New biotechnology, 27(5), 552-557.
