Ha csak szóba kerül bármilyen GMO élőlény, azonnal magasra csapnak az indulatok és általában a legképtelenebb érvek kerülnek elő a GMO élőlények felhasználása ellen. A mai cikk egy tökéletesen gyakorlati kérdést igyekszik megválaszolni: Mire is jók a jelenleg a mezőgazdaságban használatos GMO növények? A tavalyi évben (2012) a Földön rendelkezésre álló mezőgazdasági terület 12% -án GMO növényeket termesztettek, számszerűleg százhetven millió hektáron, nagyrészt gyapotot, szóját kukoricát és repcét, ám a termés nagy részét nem közvetlen emberi fogyasztásra szánták. A GMO vetésterület fele fejlődő országokban található, a szerzőket az érdekelte különösen, hogy a szegény parasztok életminőségét, a birtokuk jövedelmezőségét hogyan befolyásolja a GMO technológia? Egészen pontosan a Bacillus thuringiensis baktériumból származó egyik Bt toxint termelő gyapotnövényt vizsgálták, mivel ezt körülbelül tizenötmillió kisparaszt is termeszti Indiában, Kínában és Pakisztánban. A szóban forgó gyapotnövény egy fehérjetermészetű mérget termel, amely megöli a növényt elfogyasztó lepkéket, ám emberekre nézve ártalmatlan, főleg, hogy nagyon kevés gyapotot szoktunk enni.
A szerzők kétévente, 2002 -ben, 2004 -ben, 2006-ban és 2008 -ban véletlenszerűen kiválasztott ötvennyolc faluban vizsgálódtak Indiában, Maharashtra, Karnataka, Andhra Pradesh és Tamil Nadu államokban. Minden egyes faluban véletlenszerűen választottak ki parasztokat a gyapottermelők közül és a családfővel személyesen beszélgettek el, hogy az adatfölvételt ne torzíthassák előre nem látható körülmények. A mintaszám így nem lehetett évről-évre azonos, mivel a vizsgálat kezdetén a parasztok jelentős része nem GMO gyapotot vetett, ám 2008 -ra már túlnyomó többségük áttért a GMO vetőmagra. A mintaszám látható az első ábrán. Alaposan összehasonlították a két csoport jellemzőit, ez látható a második ábrán, ahol három csillaggal jelölték azokat az értékeket, amelyek esetében szignifikáns eltérést tapasztaltak a GMO vetőmagot használó és a nem-GMO vetőmagot használó háztartások között, ez látható a második ábrán. Azonos méretű, viszonylag kis birtokokat vizsgáltak, körülbelül azonos méretű háztartásokkal. Az őket leginkább érdeklő adat az egy főre jutó kalóriabevitel volt, vagyis, hogy mégis mennyit esznek a parasztok. A "Farm size" sor a birtok mérete hektárban, a "Cotton area cultivated" a gyapottal bevetett területet mutatja, az "Area cultivated with Bt cotton" a GMO gyapottal bevetett terület. Az "Age of farmer" sor a paraszt életkorát mutatja, az "Education of farmer" a paraszt iskolában töltött éveinek a számát, a "Per capita consumpiton expenditure" az évente fejenként fogyasztásra költött pénz mennyiségét mutatja USA dollárban. Az "Off-farm income" a birtokon kívüli bevételüket mutatja, a "Calorie consumpiton AE" az egy felnőttre vetített kalóriafogyasztást, kcal/nap értékben, a "Calories consumed from more nutritious foods" sor a táplálóbb ételekből származó kalóriákat mutatja, a "Household size" a család méretét, a "Food insecure households" (=bizonytalan élelmezésű háztartások) sor pedig azt mutatja meg, hogy a vizsgált háztartások hány százalékában fogyasztanak napi 2300 kcal -nál kevesebb kalóriát egy AE (adult equivalent) egysége számítva. Három csillaggal jelölték azokat a sorokat, ahol statisztikailag szignifikáns eltérést találtak a két csoport közt.
Milyen következtetéseket vontak le az adataikból? Egyrészt a birtokméret és a család mérete nem különbözik szignifikánsan a GMO és a nem-GMO gyapotot vető háztartások között. Látható, hogy ezek a parasztok kifejezetten szegénynek mondhatók, az évi 300-500 USD/fő fogyasztás (70-120000 Forint) kifejezetten alacsony a mi viszonyainkhoz képest. Érdemes megfigyelni, hogy a GMO gyapotültetvények mérete valamivel kisebb, mint a teljes gyapotültetvények mérete a GMO gyapottermelők közt, a GMO gyapottermelők csak a földjük 85% -át vetették be GMO gyapottal, a többin nem-GMO gyapotot vetettek. Nagyon úgy tűnik, hogy óvatos duhajként a GMO vetőmagra áttéréskor a parasztok csak a földjük egy részére vetettek GMO gyapotot, a többit meghagyták nem-GMO gyapotnak. Viszont ez az érték nem állandó, 2002-ben egy hektárnál is kisebb volt a birtokonkénti GMO vetés, míg 2008 -ban már két hektárnál is több, vagyis egy folyamatos áttérést figyelhetünk meg, a GMO gyapot termelők a birtokuk egyre nagyobb hányadán vetnek GMO gyapotot. Viszont a GMO gyapotot vető háztartások szignifikánsan több kalóriát fogyasztanak, és körükben szignifikánsan kisebb a bizonytalan élelmezésű háztartások aránya is. A hatást jól szemlélteti a harmadik ábra, amelyen a kalóriabevitel sűrűségdiagramja látható, elég jól látszik, hogy a GMO gyapotot vető háztartások egyszerűen többet tudnak enni.
Qaim M, Kouser S (2013) Genetically Modified Crops and Food Security. PLoS ONE 8(6): e64879. doi:10.1371/journal.pone.0064879
