Ha a méhcsalád-összeomlásról beszélünk, szinte azonnal felmerül a "génmanipuláció", mint kiváltó ok. Ha kicsit jobban belegondolunk, az elképzelés egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodot. A kérdés, hogy vizsgálta -e valaha valaki, hogy a különböző terményekből származó Bt toxinok károsíthatják -e a méheket? Jelentem, igen, ma éppen két ilyen cikket mutatok be.
Ha a méhcsalád-összeomlásról beszélünk, szinte azonnal felmerül a "génmanipuláció", mint kiváltó ok. Ha kicsit jobban belegondolunk, az elképzelés egyáltalán nem a valóságtól elrugaszkodot. A kérdés, hogy vizsgálta -e valaha valaki, hogy a különböző terményekből származó Bt toxinok károsíthatják -e a méheket? Jelentem, igen, ma éppen két ilyen cikket mutatok be.
Robyn Rose és munkatársai 2006 -ban közölték le az eredményeiket, de a 2001. és a 2002. évben végezték az adatgyűjtést, jóval a CCD megjelenése előtt, egyáltalán nem vádolhatók elfogultsággal. A bevezetőt éppen azzal kezdik, hogy már 1996 óta végeztek kísérleteket GMO kukoricák virágporával és megállapították, hogy semmilyen káros hatása sincs a méhekre, de ők ezeknél sokkal valósághűbb kísérleteket folytattak. A laborkísérleteknél frissen kikelt méheket húsz napon keresztül Attribute GSS0966 kukorica virágporával etettek, amely a Cry1Ab toxin génjét hordozza (ez ugyanaz a fehérje, amit a MON 810 kukorica is termel). Kontrollként egy Bt toxint nem termelő kukoricatörzs virágporával etetett méheket használtak valamint a 2002. kísérletekben, amik a második ábrán láthatóak, Bt toxint nem tartalmazó, ám imidaclopriddal kezelt virágport adtak a méheknek. (Úgy tűnik a jelmagyarázatot elrontották, vélhetőleg az imidaclopriddal kezelt méhek a fordított piramissal jelöltek, amik döglenek.) A szabadban végzett kísérletek során ugyanezen kukoricákból ültettek be kisebb területeket, majd a közepükre helyezték a kaptárakat és hagyták a méheket négy héten át virágport gyűjteni. Kontrollként itt is imidaclopriddal permetezett kukoricatáblákat használtak. A laborkísérletek során nem találtak szignifikáns különbséget a méhek túlélése között, akár Bt toxin termelő, akár ettől mentes virágport fogyasztottak.
A szabadtéri kísérletek során nem találtak különbséget a különböző kukoricatáblákon élő méhek között. Egyedül a kaptárakban található lefedett sejtek számában tudtak kimutatni valamilyen szignifikáns különbséget, ez vélhetőleg semmit sem jelent. Ezt mutatja a harmadik ábra.
Nyilván erre lehet mondani, hogy ez csak egy kísérlet, ezért kerestem egy másik cikket, ahol nem kevesebb, mint huszonöt különböző, méheken végzett vizsgálat eredményeit vetették össze. Bemásolom ide az egész táblázatot, érdemes kicsit böngészgetni, mi mindent vizsgáltak már ezen a kérdéskörön belül. Nem meglepő módon azt találták, hogy egyetlen tanulmányban sem mutatott káros hatást egyik vizsgált GMO növény sem. Ennek a magyarázata nyilván annyi, hogy az egyes Cry fehérjék gazdaspecifikusak, például a lepkék ellen hatásos méreg nem öli meg a Hártyásszárnyúakat. Mielőtt valaki összeesküvésekkel dobálózna, sietve érdemes leszögezni, hogy mint a táblázatokból is látható, referált és nem-referált folyóiratokban megjelent közleményeket is egyaránt elemeztek. Az eddigi adatokból úgy látszik, hogy nem a Cry fehérjéket tartalmazó virágpor felelős a méhcsalád-összeomlásért.
Rose R, Divelty G.P, Pettis J (2006):Effects of Bt corn pollen on honey bees: emphasis on protocol development. Apidologie 38 368-377
Duan JJ, Marvier M, Huesing J, Dively G, Huang ZY (2008): A Meta-Analysis of Effects of Bt Crops on Honey Bees (Hymenoptera: Apidae). PLoS ONE 3(1): e1415.
