Budapest Science Meetup azért lett, hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak (sőt, főleg nem) szakmabelieknek. Minden egyes Meetup-on a meghívott előadók röviden szólnek új eredményeikről, távlati terveikről, vagy éppen aktuális tudományos érdekességekről. Tudományfilozófiától elektronikáig, mikrobiológiától csillagászatig minden terítékre kerül. Az előadásokat követő beszélgetéseken konkrét kutatásokról, kutatói létről vagy bármilyen, a tudományhoz akár csak lazán kapcsolódó témáról is szó eshet, csak rajtatok múlik.
Az első alkalom szeptember 15., 18:00, helyszín a Tűzraktér kávézója, a három előadás pedig a mikrobiológia, csillagászat, exobolygók, és földön kívüli élet témákat öleli fel. Kontakt: twitter, mail: BpScienceMeetup [at] gmail.com
Budapest Science Meetup azért lett, hogy legyen egy hely, ahol kutatók mesélhetnek tudományról, nem csak (sőt, főleg nem) szakmabelieknek. Minden egyes Meetup-on a meghívott előadók röviden szólnek új eredményeikről, távlati terveikről, vagy éppen aktuális tudományos érdekességekről. Tudományfilozófiától elektronikáig, mikrobiológiától csillagászatig minden terítékre kerül. Az előadásokat követő beszélgetéseken konkrét kutatásokról, kutatói létről vagy bármilyen, a tudományhoz akár csak lazán kapcsolódó témáról is szó eshet, csak rajtatok múlik.
Az első alkalom szeptember 15., 18:00, helyszín a Tűzraktér kávézója, a három előadás pedig a mikrobiológia, csillagászat, exobolygók, és földön kívüli élet témákat öleli fel. Kontakt: twitter, mail: BpScienceMeetup [at] gmail.com
Felföldi Tamás – Mennyire ismerjük a körülöttünk élő mikrobákat?
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Mikrobiológiai Tanszék
Minden egyes alkalommal belélegezzük őket, több milliárdnyian élnek a bőrünkön és bennünk, megisszuk és megesszük őket, szinte mindenhol ott vannak, mégis nagyon sok mikrobáról hiányosak az ismereteink, a fajok jelentős részét még tenyészteni sem tudjuk. Az előadás bepillantást enged a fajleírással kapcsolatos rejtelmekbe, nehézségekbe és furcsaságokba, továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy a Földünkön élő baktériumoknak és egyéb mikroszkopikus létformáknak csupán töredékéről rendelkezünk részletes információkkal.
Dobos Vera – Exobolygók lakhatósága
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Csillagászati Tanszék
A Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygók kutatása, és az élet keresése egyre több szakembert foglalkoztat. Egy bolygó lakhatóságát sok tényező befolyásolja, melyek közül kiemelt fontosságú a folyékony víz jelenléte a bolygó felszínén, a csillagról beérkező sugárzás színképi eloszlása, továbbá a bolygópálya hosszú időn keresztül tartó stabilitása. Előadásomban ezeket a feltételeket vizsgálom meg közelebbről.
Tóth András – Élet lehetősége a Szaturnusz Titán holdján (twitter)
Két közelmúltban megjelent tanulmány szerint nem elképzelhetetlen,hogy a Szaturnusz körül keringő Titán holdon a körülmények adottak lehetnek egy a földitől extrém módon eltérő életforma fenntartásához. Átvesszük közérthető formában az erre utaló közvetett bizonyítékokat,a légkör komplex kémiai folyamatait, végül pedig kísérletet teszek az esetleges életformák mai biológiai tudásunkkal konzisztens vázlatos modellezésére.
Pacher Tibor - Pulit a Holdra!
Egy fiatal, ambiciozus magyar csapat nem kisebb faba vagta a fejszejet, mint hogy eleget tegyen a Google Lunar X Prize (GLXP) - egy 30 millio dollar osszdijazasu nemzetkozi verseny - kihivasanak, amelynek celja eljuttatni egy onjaro szerkezetet a Holdra. A kihivas nagyon nagy, de technologiailag es muszakilag is megvalosithato. A Puli csapat 2010. juniusa ota gozerovel dolgozik: elso lepeskent a nevezeshez szukseges leirasokat dolgozza ki es ismeretterjeszto programokat keszit elo a vilagurrol, a Holdrol, ezek magyar vonatkozasairol. Augusztus vegere elkeszult a Nevezesi Szandeknyilatkozat is, amelyet a GLXP pozitivan ertekelt, ezzel is elismerve a Puli teljesitmenyet.
(Az, hogy ebből valami lett, az razor kitartását dicséri. Kudos.)
