Eukarióták közti horizontális gén-transzfer (HGT) mindig izgalmas téma, mert ritka, amikor megtörténik az általában különösen érdekes (mármint, hogy milyen hasznot hoz az új gazdájának a beépült gén), és nem utolsó sorban azért is érdekes, mert ez a GMO-ellenes tábor nagy zsákosembere, amitől félni kell.
A most megjelent tanulmányban egy olyan parazitát vizsgáltak meg, amely a gabonaféléken élősködik: a Striga hermonthica elsősorban a rozson szeret élősködni, de azért a búzát sem veti meg. A kísérlet lényegében pofon egyszerű logikán alapult: mivel a Striga egy kétszikű növény, a rozs pedig egyszikű, olyan géneket próbáltak meg találni az előbbi genomjában, ami csak egyszikűekre jellemző.
Végül sikerült is azonosítani egyet, ami a nem túl vonzó ShContig9483 névre hallgat. Ez egy (jelenleg) ismeretlen funkciójú, 448 aminosav hosszúságú gént kódol és a genomi szekvenciában tipikus kétszikű gének veszik körül.
A legérdekesebb kérdés persze, hogy miként is került át az egyik növényből a másikba? Nos, e téren beszédes, hogy a gén 3' végén 13 darab A sorakozik egymás után. Ez rögtön egy poly(A) farokra emlékeztet, vagyis olybá tűnik, hogy egy retrogénről van szó.
Mivel a retrogének mRNS szálak reverz transzkripciójával keletkeznek, ez persze azt a kérdést vonja maga után, hogy honnan kerülhetett be az eredeti mRNS a Striga sejtjeibe? A válasz a parazita életformájában található: mivel a Strigák vékony, hausztóriumnak nevezett szerveken keresztül csatlakoztatják saját növényi erezetüket a gazdáéhoz, hogy annak elszívják a vizét és a táplálékát. Ezeken a vékony szálakon keresztül aztán időnként mRNS-ek is átkerülnek, és ha valami módon bekerülnek a megfelelő sejtekbe, akár örökletes módon intergálódhatnak is a genomba.
A legnehezebb kérdés persze nyitva maradt: működőképes-e ez a gén, és ha igen, mi a termékének a funkciója, ami miatt a szelekció nem szórta ki?
Yoshida S, Maruyama S, Nozaki H, Shirasu K (2010) Horizontal Gene Transfer by the Parasitic Plant Striga hermonthica. Science 328: 1128.
