Ha orosz/szovjet tudósok kutyakísérleteiről hallunk, szinte mindenkinek Pavlov és a csengőhangra nyáladzó kutyák, vagyis a feltételes reflex ugrik be, pedig a lista sokkal hosszabb.
A felsorolás elejére kívánkozik még mindenképpen Vlagyimir Demikhov, akinek nevéhez számos sikeres áttörés fűződik a transzplantációs medicina terén. Ő volt az első, aki sikeres szívátültetést hajtott végre kutyákon, illetve aki az első eb-bypass műtétet megvalósította. Ezek persze azóta emberben is szinte mindennapos beavatkozássá váltak, évente rengeteg életet mentve meg, így nem is túlzottan vitatjuk a korabeli kísérletek etikáját sem.
Ami már kevésbé ismert, hogy mindezek a kísérletek egy olyan sorozat részeként zajlottak le, amelynek egyes elemei bővelkednek a bizarr, már-már frankensteini elmekben. Olyannyira, hogy ezúttal kénytelen vagyok kirakni a figyelmeztetést: csak erős idegzetűeknek.
Ha orosz/szovjet tudósok kutyakísérleteiről hallunk, szinte mindenkinek Pavlov és a csengőhangra nyáladzó kutyák, vagyis a feltételes reflex ugrik be, pedig a lista sokkal hosszabb.
A felsorolás elejére kívánkozik még mindenképpen Vlagyimir Demikhov, akinek nevéhez számos sikeres áttörés fűződik a transzplantációs medicina terén. Ő volt az első, aki sikeres szívátültetést hajtott végre kutyákon, illetve aki az első eb-bypass műtétet megvalósította. Ezek persze azóta emberben is szinte mindennapos beavatkozássá váltak, évente rengeteg életet mentve meg, így nem is túlzottan vitatjuk a korabeli kísérletek etikáját sem.
Ami már kevésbé ismert, hogy mindezek a kísérletek egy olyan sorozat részeként zajlottak le, amelynek egyes elemei bővelkednek a bizarr, már-már frankensteini elmekben. Olyannyira, hogy ezúttal kénytelen vagyok kirakni a figyelmeztetést: csak erős idegzetűeknek.
Demikhov kísérleteiben a bővebb kontextus annak a felderítése volt, hogy milyen szerveket lehet helyettesíteni sérülés közben. Így aztán az egyik kevésbé ismert kísérlete során kutyafejátültetéseket végzett. Amennyire a korabeli felvételeken megállapítható ez nem volt teljesen sikertelen, bár kérdéses, hogy a szerencsétlen ebek meddig húzták később, és persze, hogy hány próbálkozás után jött össze egy-egy sikeres műtét.
Maga Demikhov egy bizonyos Szergej Brjukonenko tanítványa volt, aki rengeteg kísérletet végzett különböző szervek életbentartására. Ezen kísérleteinek apropóján fejlesztette ki az első mesterséges keringésfenntartó készüléket is, aminek még ma is nyomát lelhetjük a PubMed adatbázisában. Brjukonenko munkásságát egy 1943-as filmklasszikus örökíti meg, "Experiments in the Revival of Organisms", ahol a narrátor nem kisebb személyiség, mint maga J.B.S.Haldane. A művet az Amerikai-Szovjet Barátság Kongresszusán mutatták be, és a amennyire a Time korabeli beszámolójából meg lehet ítélni, különösen a keringető rendszer, komoly benyomást tett a nézőkre. A teljes film egyik legmegdöbbentőbb része kétségtelenül az alábbi rész, a mesterséges keringéssel életben tartott kutyafej.
Demikhov Brjukonenko inspirálta kutyafejes munkássága később maga is inspirációs forrássá vált: ez késztette Robert White-ot, hogy belevágjon finoman szólva is ellentmondásos kíséreltébe, a (majom)fejátültetésbe. (Ez már inkább tűnik tudományos publicity stunt-nak, mint valós kísérletnek, bár kétségtelenül minden idők egyik legkomplexebb operációja lehetett. Ugyanakkor gyakorlati haszna kérdéses, hiszen az elvágottgerincvelőt mai tudással nem lehet összeforrasztani, így végső soron ez alig több, mint a klasszikus Brjukonenko kísérlet, csak egy gép helyett, egy szerves pumpa végzi a véráramoltatást.)
(Megj. 1: mielőtt valaki belelendülve azzal megvádolna, hogy valamilyen örömöt lelek a leírt kísérletekben, leszögezném, hogy nem, sőt. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy jópárnak van tudományos értéke, s mint a bypass példája mutatja, gyakran mai rutinműtétek nőttek ki belőlük.)
(Megj. 2: örök hála a WMFU blogjának, hogy ilyen szépen kigyűjtötték a részleteket. Érdemes elolvasni a posztjukat, mert még ezer kis mellékszál részletezve van.)
