A Channel4 mindig is imádta a botrányokat (lásd bő egy hónapja a napi politika szintjéig feljutó Big-Brother balhét) és mára egész műsorszerkesztésük azt a mentalitást tükrözi, hogy "there's no such thing as bad publicity", vagyis mindegy, miért nézik a műsort, csak nézzék.

Nem teljesen meglepő módon ez az elv gyorsan minőségromláshoz vezet, ami a csatorna korábban színvonalas dokumentumfilm-kínálatán is rajta hagyta a nyomát. Jövő csütörtökön kerül képernyőre a "The Great Global Warming Swindle" című ... khmm ... alkotás, ami, mint címéből is kiderül, azt a vonalat igyekszik erősíteni, hogy ez az egész felmelegésesdi egyáltalán nem veszélyes, sőt kifejezetten természetes és kizárólag csak a luddita, fejlődésellenes zöldek nyomatják nagyon ennek az ellenkezőjét.

Mindezt azonban nem James Inhofe vagy Michael Crichton típusú önjelölt szakértők adják elő, hanem valódi kutatók. Természetesen szinte kivétel nélkül a klasszikus "szkeptikusokat" kapták mikrofonvégre (lásd itt, itt vagy itt), s ennek megfelelően a filmben elhangzó érvek már korábban is világot láttak és megmérettettek a tények ismeretében. Hogy is mondjam: kevésnek találtattak.

Mielőtt azonban nagyító alá vennénk filmben hangoztatott érvrendszert, asszem hasznos tisztázni egy lényeges dolgot: a filmben azért szólaltatják meg a szóbanforgó emberkéket, mert akadémiai rangjuk van. Ebből aztán a az átlagnéző azt a következtetést vonja le, hogy "biztos tudják mit beszélnek". Ez azonban egy fals illúzió, hiszen a tudományban sosem az számít (oké, ez picit idealizált szitu, de gyakran működik azért így) hogy ki mond valamit, hanem, hogy mit mond. (Mondjuk, ha történetesen fordítva lenne, akkor sem állnának a "szkeptikusok" jól, mert lényegesen több és fajsúlyosabb kutató és szervezet van az ellenkező állásponton.) A klímaváltozás nem azért tartjuk valósnak, mert sokan elfogadják, hanem mert a tények, adatok ma ezt támasztják alá.

A film (a Channel4 ismertetője szerint) két főbb gondolatra lett felfűzve:

1. - az utóbbi pár száz év hőmérséklet-változásai (köztük a minket is érintő) a Nap aktivitásának változásával voltak összefüggésben.
   
   Senki sem vonja azt kétségbe, hogy a klíma nem volt állandó. Sőt, az is többé-kevésbé elfogadott, hogy a napaktivitás fontos hatással volt korábbi klímaingadozásokra: pl. az ún. "kis jégkorszak" erős korellációt mutat az aktivitás csökkenésével (lásd "Maunder Minimum" a fönti ábrán). De a mai felmelegedésnek csak töredéke írható a napaktivitás számlájára: míg a napaktivitás mérését segítő napfoltok száma enyhe csökkenést mutatott az elmúlt évtizedekben, a globális átlaghőmérséklet töretlenül növekedett.
   
   
2. - nem a légköri CO₂ koncentráció növekedése miatt emelkedett a hőmérséklet, hanem épp fordítva: a növekvő hőmérséklet okozta a CO₂ koncentráció növekedését.
   
   Ez a gondolat nem teljesen hülyeség, de ettől még nem is teljesen igaz. Az antarktiszi jégminták ui. azt mutatják, hogy a hőmérséklet és a CO₂ koncentráció emelkedése összefügg, de vannak esetek, amikor a hőmérséklet emelkedése/csökkenése megelőzi a CO₂ koncentrációét. Igazuk lenne tehát a kritikusoknak? Nem, ui. egyrészt voltak olyan ciklusok, amelyek CO₂ szint emelkedéssel indítottak, másrészt az is elfogadott tény, hogy a hőmérséklet növekedés maga is olyan folyamatokat katalizál, amelyek emelik a CO₂ koncentrációt. De ez nem jelenti azt, hogy a CO₂ nem üvegházhatású: a felmelegedési ciklusok jelentős részében a gáz egyfajta pufferként működött, fenntartva a magas hőmérsékletet. Magyarán, a korábbi klíma-ciklusokban, ha egyszer valamilyen változás beindította a hőmérséklet emelkedését, az a CO₂ koncentráció (további) növekedésével járt, ami pedig fenntartotta a hőmérséklet-emelkedést. Ráadásul a manapság mért, kiugróan magas CO₂ koncentrációk egyértelműen nem magyarázhatóak pusztán a fölmelegedéssel (a most mért adatok mintegy másfélszer magasabbak, mint az utóbbi soktízezer év maximumai, a hőmérséklet szerencsére még nem tart itt) - ezekről az apró tényekről a "szkeptikusok" hajlamosak gálánsan elfelejtkezni.

Az esetleges illúziót, hogy a rendezőnek a tudományos vita ismertetése a fontosabb és nem saját, burkolt mondanivalóját akarja megjeleníteni, a film végszava rombolja végérvényesen le. Ott ugyanis (az Independent műsorismertetője szerint) egy kenyai fejlesztési szakember gondolatai hangzanak el: "Valakik szeretnék megölni az afrikai álmot. És az afrikai álom a fejlődés." Értsd a gonoszok, akik nem átallják kritizálni szennyező iparágakat, valójában a szegény afrikaiakat ítélik nyomorra. Jó kis sziruposan érzelgős szöveg, de valóságtartalma igen sekély; senki nem akar ilyesmit. Az igazság az, hogy rövid-távon a nehézfémipar és más környezetszennyező tevékenységeknek valóban kézzelfogható GDP növelő hatása van, különösen a környezetvédelmi normák leszarásával. De nem hiszem, hogy létezik olyan afrikai, aki ehhez a GDP növeléshez foggal-körömmel azután is ragaszkodna, ha megmutatnák neki ennek a hosszútávú következményeit: legyen az nagy tavak kiszáradása vagy emberéleteket követelő, egyre szeszélyesebb időjárás. Sokkal több pénzbe kerülne és több keserűséget okozna egy nagyon megváltozott bolygóhoz való alkalmazkodás, mint ami ahhoz kell, hogy a szennyező gyárakat környezetbarátabbá tegyék.

(Gondolom csütörtök után lesz több reakció, akkor majd igyekszem updatelni a posztot néhány külső véleménnyel is.)