Stromatoveris

Az evolúcióval kapcsolatos beszélgetések visszatérő motívuma a "kambriumi robbanás". Lerövidítve, ez az elnevezés azt a megfigyelést takarja, hogy a ma is ismert többsejtű állattörzsek több mint fele a kambriumi üledékekben ismerhető fel először és megjelenésük viszonylag gyorsan, szinte egyszerre következik be. A "kambriumi robbanás" molekuláris miértje és mikéntje még nem tisztázott pontosan, de fontos néhány tévhitet eloszlatni ezzel kapcsolatban. Először is, mint írtam az új állattörzsek megjelenése "viszonylag gyors", ami azonban geológiai időskálára vonatkozik. Valójában 10-20 millió évnyi intervallumról beszélünk, semmi képpen sem arról, hogy az egyik pillanatról a másikra, a semmiből jelentek meg ezek a csoportok. Már csak azért sem jelenhettek meg a semmiből, mert ismerünk még ősibb állatokat is: a prekambrium utolsó részében, a vendiumban már találkozhatunk többsejtű állatok maradványaival és nyomaival. Az üledékben féregszerű lények nyomai lelhetők fel, illetve páfrányszerű, jellegzetes vendiontok lenyomatai. Előbbiek lehetnek a kambrium során megjelenő számos fejlettebb állatcsoport ősei, míg utóbbiakban a két csíralemezzel rendelkező, sugaras szimmetriájú állatok (csalánozók és bordásmedúzák), ún. Radiata, elődeit tisztelhetjük.

Egy ilyen vendiobiontát ír le a Science egyik múlt heti cikke. A Stromatoveris psygmoglena maradványai a kínai Chengjiang lelőhelyről kerültek elő és számos olyan tulajdonságot mutatnak, amelyek miatt a bordásmedúzák közeli ősének tekinthetjük. A testük alapja henger alakú, amelyről csillós "ágak" nyúlnak ki. Ami azonban figyelemreméltó, hogy a középvonalukon végigfutó varrat miatt egy enyhe kétoldali szimmetria is felfedezhető a testfelépítésükben. Ezzel pont azt az éppen divatját élő nézetet látszanak alátámasztani, hogy a sugaras-szimmetria nem az ősi, hanem a később kifejlődő jegy - amit egyébként a ma is élő hidrákban végzett gén expressziós megfigyelések is alátámasztanak. De ezekről bővebben majd valamikor később lesz szó.