Fordított pánspermia?

Legalább is ezt sugallja a Nature beszámolója szerint kanadai és floridai kutatók eredménye. A klasszikus pánspermia elmélet szerint, a Földi élet az űrből a meteoritokkal bolygónkra érkezett primitív organizmusokból ered. Ezt a gondolatmenetet fordították ki az említettek, azt vizsgálva, hogy pl. a Kréta végi hatalmas meteorit becsapódása során az űrbe kerülő anyag milyen eséllyel juttathatott el élő baktériumokat naprendszerünk azon égitestjeire (pl. a Szaturnusz Titán nevű holdjára, vagy a Jupiter Európájára), amelyek mai tudásunk szerint olyan körülményekkel rendelkezhetnek (valahol mélyen a jégtakarójuk alatt), amely esélyt adna a Földről érkező potyautasok számára a túléléshez. Az eredmények meglepőek: feltehetően 1:10.000-hez az esélye, hogy egy baktérium az eredeti becsapódás túléléséhez (ami milliós egyedszám mellett nem is rossz), ill. az ún. Chicxulub kráter kialakulását követő 5 millió évben közel 100 földi eredtű meteor csapódhatott az Európába, és kb 30 a Titánba. Már csak az marad a (nyitott) kérdés, hogy a nem éppen finom landolást is túlélhetnék-e a mikroorganizmusok? Mindenesetre, ennek fényében, ha az említett holdakon talán egyszer DNS alpú élet nyomaira bukkannánk, erősen valószínűsíthető lenne, hogy kialakulását a Földünkről érkező palackposta katalizálhatta valamikor....