Pár napja kb. felrobbantak a hírportálok George Church Spiegel interjújától, konkrétabban annak a neandervölgyi gyerekek klónozását illető részétől (pedig az interjú hosszabb és a többi részében is vannak bőven meghökkentő, kontrariánus kijelentések, rendesen) - szinte látni lehetett a tudományos szerkesztők elégedett vigyorát, amint egyetlen cikkel abszolválták a heti kattintásszám-kvótát. De mivel, legyünk őszinték, tőlünk sosem állt távol egy kis neandervölgyizés, lássuk hát, milyen konkrétumai vannak a tervnek (lelőve a poént: több, mint azt egy standard "brit tudósok" sztoritól vár az ember).
Milyen feltételei is vannak tehát annak, hogy bár kihalt, de bennünk részben ma is élő rokonunkat ismét magunk közt láthassuk (Church néhány utalást tesz a mikéntre az egyik válaszában, ezeket veszem alapul):
1. - a neandervölgyi genom teljes ismerete (ez megvan) - sőt, több neandervölgyi genom teljes ismerete, hiszen Church egy szaporodóképes populáció megjelenéséről beszél. Utóbbi már neccesebb, leginkább azért, mert eleve kevés olyan egykori leletünk van, amiből megfelelő minőségű DNS-t lehet izolálni, így egyelőre igencsak sovány lenne ez a populáció.
2. - olyan technológia, amivel "át lehetne írni" egy szabvány emberi genomot "neandervölgyivé" - technológiailag ez a legérdekesebb, így erre a végén térnék ki részletesen, most maradjunk annyiban, elképzelhető.
3. - olyan ivarsejtek létrehozása, amelyek ezt a neandervölgyi információt hordozzák. Ezt kétféleképpen lehet elképzelni: vagy előbb "módosított" embrionális őssejteket fejlődő embriókba juttatva "kiméra" embereket hozunk létre, amelyek egy része ivarsejtjeiben "neandervölgyi lesz", vagy eleve laboratóriumi körülmények között létrehozzuk a petesejtet és spermiumokat, majd in vitro megtermékenyítés után a zigótát egy bevállalós mostohaanyába ültetjük. Church az utóbbira utal, ehhez azonban szükség lenne olyan technológiákra, amelyek segítségével embrionális őssejtekből tényleg ki tudjuk alakítani az ivarsejteket. Ilyen techonológiák azonban emberben jelenleg nem léteznek és egérben is csak hellyel-közzel. Ugyan, ha csak a cikk címeket nézzük, mind spermiumokat, mind petesejteket előállítottak már embrionális őssejtekből, ha figyelmesen elolvassuk a cikkeket, akkor látható, hogy ugyan tényleg ez a helyzet, de mindenféle kiegészítő petefészek-szövetekre, vagy élő köztesgazdákra volt szükség ahhoz, hogy ezek a sejtek valóban működőképesek legyenek.
4. - biztosítani kellene, hogy a fejlődő neandervölgyi gyerek, és hordozóanyja közt ne legyen immuninkompatibilitás, vagyis az anya immunrendszere ne támadja meg a gyereket. Ugyan ennek kicsi az esélye és az említett H. sapiens - H. neanderthalis keveredés miatt akár tekinthetjük megválaszoltnak is a kérdést, de mégsem zárható ki teljesen, hogy nem megfelelően kiválasztott anya szervezete már nem tolerálna jól egy ilyen magzatot (hiszen a két faj közti genetikai távolság a H. sapiensen belül levő távolság felső határát nyaldossa, bőven).
5. - részben az előzőhöz kapcsolódik, de kérdés, hogy Church-nek mia terve a mitokondriumban leledző genetikai anyaggal. Ugyan a neandervölgyi mitokondrium genomja régóta ismert, technológiailag szinte megoldhatatlannak tűnik ma olyan mitokondriumot "gyártani", ami ezt a DNS-t hordozza. Ez nyilván nem mindegy, ha perfekcionisták vagyunk és "fajtiszta" neandervölgyit akarunk létrehozni, de még fontosabb, hogy a mitokondrium és a sejtmag génjei, pontosabban azok termékei szorosan együttműködnek és a köztük levő inkompatibilitásnak gyakran lehet halálraítélt zigóta a következménye. (Ez általában igaz az eukariótákra.) Ismét felvethető, hogy de tudjuk, hogy volt keveredés a két faj között (ami persze nyitottá teszi azt a kérdést, hogy eleve két fajról van-e szó, nem csak egyetlen faj, két távoli rokon populációjáról), de nem tudjuk, hogy az ilyen légyottok hány esetben eredményeztek életképtelen utódot, genetikai inkompatibilitás miatt.
6. - a kiscsillió "nem biológiai" kérdés. Etikailag megindokolható-e egy ilyen populáció létrehozása? Mert egyrészt ugye volt már arra apropó, hogy gyerekek azért születtek, hogy később egy orvosi beavatkozás alanyai legyenek (olyan őssejtdonorok, akik idősebb tesóik éltet mentették meg), de azért ez az egész etikailag nagyon más lenne. Egy teljes populáció élne jobb esetben a Truman Show mintájára az életét, rosszabb esetben, mint a korabeli pigmeusokat bámulnák meg őket. Church azzal igyekszik megokolni a neandervölgyi populáció létrehozását, hogy így jobban megfigyelhetnénk a viselkedésüket, ami persze mindjárt több újabb kérdést vetne fel: egyrészt hogyan sajátítják el a neandervölgyi kultúra "tanult elemeit", ha egyszer már azok nem léteznek? illetve, mi van, ha esetleg tényleg annyira másképp viselkednek, hogy a többségi sapiens populáció sanda szemekkel figyeli őket és ha akarnak se tudnak beolvadni? Nem biztos recept ez amolyan District 9 megoldásokhoz, ill. akőfiais frusztrációk kialakulásához? És végül mi van, ha tudnak és akarnak is beolvadni, így Church ideális populációja két-három generáció alatt fehígulhat. Ha már "létrehoztuk" őket, hagyni fogjuk a "kísérletet" ilyen módon leállni? Ezen felvetések mindegyike önmagában is komolyan megkérdőjelezi, hogy etikai szempontból bele lehet-e vágni a dologba. Természetesen, ha cinikusak vagyunk, igazat adhatunk Churchnek, hogy ha megcsinálható, valahol meg is fogják csinálni, más kérdés, hogy ezek figyelembevételével mennyire lehet kívánatosnak tartani az egészet.
Végül még egy gyors visszatérés a technológiai kérdésre, amit a 2. pontnál említettem: miként lehetne ennyi genetikai változást bevinni egy emberi genomba. Church azt állítja, hogy rendelkezésére áll a technológia és "kis" túlzással tényleg. Bő éve ugyanis már valóban újradizájnoltak egy teljes genomot, igaz csak egy baktériumét. Ez az ún. MAGE technológiára épülő eljárás (vázlatos ábrát lásd alább), amely során kicserélték egy teljes baktérium genom összes TAG szekvenciájú STOP tripletét (olyan bázishármast, ami fehérjekészítéskor megálljt parancsol a fehérjeszintézis gépezetének) egy másik, azonos jelentésű tripletre (TAA), hogy az így felszabaduló kodont egy mesterséges aminosav kódolására használhassák. Durva egyszerűsítésben valóban elképzelhető, hogy ez a berendezés, akár a Church által megálmodott módosítások végrehajtására is alkalmas (az is lehet, hogy azóta valóban dolgoznak ilyesmin, pl. egérben). De az is biztos, hogy még egy high-tech, automatizált laborban is hosszú, hosszú hónapokig tartana, amíg mindez megtörténik.
Isaacs FJ, Carr PA, Wang HH, Lajoie MJ, Sterling B, et al. (2011) Precise manipulation of chromosomes in vivo enables genome-wide codon replacement. Science 333: 348-53.