Nagyon régi vicc, még az átkosból. Futóversenyt rendeznek az USA elnöke és a SZKP Főtitkárja közt. Az elnök nyer. A Pravda másnapi címlapja: „Az imperialista elnök szánalmas erőlködése csak az utolsó előtti helyre volt elég, ám pártunk főtitkára az előkelő második helyen végzett.”

Ma egy ilyen esetet fogunk szemügyre venni, ahol tökéletesen látszik, hogyan lehet végül is nem-hazugságokból olyan üzenetet összeállítani, ami után az olvasó éppen a valósággal ellenkező következtetésre jut. A másik húsbavágó ám ehhez kapcsolódó kérdés a dezinformáció. Hogyan lehetséges, hogy a sajtó teljesen félretájékoztatja az embereket?

A mezőgazdaságban sokszor a legelső, a növekedést korlátozó elem a nitrogén. Ami elsőre paradoxonnak tűnhet, hiszen a levegőben gyakorlatilag korlátlan mennyiségben megtalálható, azonban a növények képtelenek megkötni a légköri nitrogént, azt csak vegyületeiben vehetik föl a talajból. Ennek következtében a nitrogénben gazdag, trágyaként használható anyagok kivételes becsben álltak a tizennyolcadik században. Annak idején amikor Justus von Liebig felfedezte, hogy a talajba kevert guanó (madarak felhalmozódott ürüléke) lényegesen növeli a termésátlagot, az egész világ megmozdult. 1856 -ban az USA külön törvényt hozott arra, hogy bármilyen lakatlan ″guanó szigetet″ azonnal birtokba vehet és a flottája az egész Csendes-Óceánt átfésülte ezek után a korábban értéktelennek tartott tengeri sziklák után kutatva. 1865 -ben Spanyolország igazi háborút vívott Peruval, Chilével, Ecuadorral és Bolíviával a Chincha szigetekért, pár kopár, lakatlan szikláért, amiknek egyetlen kincse az ott fészkelő madarak évezredek alatt felhalmozódott ürüléke az ekkori Peru bevételeinek kerek 60% -át adta.

A jövő gyógyszerei közül nagyon sok fehérjetermészetű lesz, már most is kaphatóak a piacon monoklonális ellenanyagok, különböző enzimek, hormonok. Ezek közös hátránya, hogy nem vehetők be szájon át, hiszen a gyomrunk azonnal le is bontaná a bekerülő fehérjéket, így hatástalanná is válnának. Így kizárásos alapon marad az injekció, de ugye a gyakori injekciózás például egy cukorbetegnél megterheli a szervezetet, meg sokan félnek is tőle eleve, tehát kifejezetten nagy igény mutatkozna olyan megoldásokra, amikkel ezek a hatóanyagok bejuttathatóak a szervezetbe. Ezek közül mutatnék be ma egyet.

Közhelyszámba megy, hogy a nyugati műveltség alapja a tudomány. Nem is nagyon kételkedik benne senki, hogy a jelenlegi életünk minden mozzanata valamilyen észérveken alapuló folyamat terméke. De hogyan viszonyulunk mi magunk a saját műveltségünkhöz? Valóban a múlt század emberei a tudomány és a technika használatával teremtették meg a mai jólétünk alapjait, de mi magunk továbbvisszük -e ezt a hozzáállást? Folytatjuk -e a megközelítést, ami ilyen látványos sikerre vezette a nagyapáinkat? Rengeteget beszélünk arról, hogy a post-truth korszakban az észérvek helyett az emberek érzései az egyetlen lényeges szempont, de ez vajon csak olyan szokásos nyavalygás (=egy személyes érzés), vagy valóban a közbeszéd eltávolodik a tényektől és az érzelmek világába menekülünk a valóság elől? Egyáltalán hogyan lehetne ezt vizsgálni?

Tegyük fel a szándékosan provokatív kérdést, hogyan lehetne megduplázni az ország bruttó nemzeti össztermékét (GDP)? Ez jelenleg 163,5 milliárd USD, ha úgy tetszik az egy főre jutó GDP 16470 USD, ezzel a világon az ötvenegyedikek vagyunk. Ha megkétszereznénk a bruttó nemzeti összterméket, akkor körülbelül Olaszország szintjére jutnánk. De hogyan lehetne ezt megtenni? Nyilván ha olajat, uránt, lítiumot vagy aranyat találnának nagy mennyiségben mondjuk az Alföldön, az segítene, de erre nem sok esélyt látok. Így mindenképpen valamilyen ipari teljesítménnyel kellene ezt megtenni. Erre tennék egy meglepő javaslatot: Gyárthatnánk fehérjéket.

Az Amerikai Egyesült Államok leggyakoribb ízeltlábú köztigazda által terjesztett betegsége a Lyme-kór, évente háromszázezer embert fertőz meg. A betegséget kullancsok terjesztik, Amerikában főleg a feketelábú kullancs (Ixodes scapularis). Azonban az emberi megbetegedések rejtélyes eloszlást mutatnak, mivel eddig sehogyan sem sikerült őket fedésbe hozni a kullancsok eloszlásával. Bár a köztigazdaként működő kullancsfaj az USA északkeleti és északi részétől egészen a Mexikói-öbölig elterjedt, Texasban és Floridában is, ám a Lyme-kór emberi áldozatai az északi területeken sűrűsödnek, a déli államokban a betegség kifejezetten ritka. Sokáig nem találtak meggyőző választ a kérdésre, hogy miért különbözik a Lyme-kór eloszlása északon és délen, ha a feketelábú kullancs egyformán elterjedt mindkét területen?

Kínában a génmódosított növények helyzete sokáig kifejezetten mostohának számított: Bár több, mint hatvan génmódosított növény behozatalát és fogyasztását engedélyezték, termesztési engedélyt csak nagyon kevés fajta kapott. Azonban úgy tűnik, ez hamarosan megváltozik.

Mitől számít egy élőlény GMO -nak? Aláírom, így 2021 -ben ez a lehető legérdektelenebb föltehető kérdésnek tűnik, de a közeljövőben ez a kérdés, illetve a rá adott válaszok alapvetően befolyásolják majd az EU és az USA kereskedelmét. Ugyanis 2021 áprilisától az USA Mezőgazdasági Minisztériumának az Állat- és Növényegészségügyi Vizsgálati Szolgálata (APHIS) alapvetően megváltoztatja azt, milyen növények számítanak génmódosítottnak vagyis GMO -nak. Az új szabályozás első tervezetét 2019 -ben tették közzé, ekkor felhívták a közönséget, hogy véleményezzék a tervet, majd idén egy jó negyven oldalas vitaanyagban tárgyalták a szabályozásmódosítást. Angolul tudóknak csak javasolhatom az átolvasását, a minisztérium világosan, értelmesen, az érveket és ellenérveket sorra végigvéve magyarázza el álláspontját.

Az USA elnökválasztásában oroszlánrészt játszott a Regeneron nevű cég gyógyszere. Ugyanis Donald Trump elnök néhány héttel a választások előtt elkapta a Sars-CoV-2 vírust, ám annak ellenére, hogy már hetven éves is elmúlt, napok alatt kigyógyult belőle, különösebb tünetek nélkül. Gyors fölépülésében valószínűleg nagyban segített a kezelés. De adódik a kérdés, hogy ha létezik ilyen hatékony gyógyszer a COVID19 -re, akkor miért nem kaphat mindenki a szerből, amiből az elnök?

A pterosaurusok sokáig a levegő királyai voltak, de étrendjükről jobbára csak ötletszerű elgondolások voltak.

Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok az egészségügy egyik komoly kihívása, nem véletlenül próbálkoznak jó páran új elven működő baktériumölő szerek készítésével. Egy friss cikk viszont igazi különlegesség: az első és utolsó szerzői a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban és a Ljubljanai Egyetemen dolgoznak, igazi európai fejlesztésről beszélhetünk hát.

Közhelyszámba megy, hogy bár a tudományos közmegegyezés szerint a génmódosított élőlények biztonságosak, a lakosság körében éppen az ellenkező hiedelem terjedt el. A huszonegyedik század egyik legégetőbb kérdése, különösen itt Európában, hogy mi ennek az oka és hogyan lehetne a közvéleményt közelíteni a tudományos közmegegyezéshez? A mai cikkeink szerzői éppen ezt vizsgálták.

Legutóbb már foglalkoztam a Sars-CoV-2 gyorstesztek ügyével, de sajnos megint elő kell hogy vegyem a kérdést, mert láthatóan a magyar sajtó egyszerűen nem hajlandó elengedni egy rettentően ingatag lábakon álló kacsát. Az újabb írás oka, hogy megjelent egy levél az Orvosi hetilapban, amit az emlékezetes májusi cikkben boncolgatott Sars-CoV-2 gyorsteszt gyártója írt a lapnak, illetve a szerkesztő válasza erre. Az oda-vissza válaszok megtalálhatóak a cég honlapján is, érdekes olvasmányok.