A magyar sajtó is felrobbant a pár hónapja megjelent hírtől: Az USÁban az Aquabounty cég engedélyt kapott végre, hogy termelhesse és forgalmazhassa az AquAdvantage nevű GM-lazacot. Az alapvető tények könnyedén összefoglalhatóak: Ennek a lazacnak a genomjába egy olyan gént ültettek, amitől egész éven át nő, nem csak tavasszal és ősszel, mint a vad lazacok, így körülbelül feleannyi idő alatt éri el a vágósúlyt, mint a farmokon nevelt lazacok (vagyis kevesebb energiát igényel a felnevelése, mert feleannyi időt tölt a medencében) és e közben kevesebb tápot is fogyaszt, mint a farmon nevelt lazacok. Vagyis egy csodálatos módszer, amivel csökkenthető az emberiség fogyasztása, valamiért a környezetvédők mégsem örülnek, pedig nagy lépés lenne a fenntarthatóság irányába. Miért? Szeretnék egy kis összefoglalót adni ennek a lazacnak a történetéből, amik talán megvilágítják, hogy miért is az állatorvosi lova a GMOk engedélyezésének és hogyan veszik át a közbeszédben a tények helyét az ügyesen adagol féligazságok.

Az AquAdvantage lazac 1989 -ben készült el. Nem vicc, a kész termék harminc teljes évet töltött az engedélyeztetési folyamatban, mire piacra kerülhetett. Az előállító céget 1995 -ben alapították, az azóta eltelt huszonnégy évben többször átszervezték, tőkét vontak be, részvényt bocsájtottak ki, befektetőket kerestek, eladták, egyszóval minden elképzelhető trükköt bevetettek, hogy felszínen maradjanak, mivel ez az évtizedes odüsszeia temérdek pénzt emésztett fel, amit elég nehéz megkeresni, ha a termékedet nem árulhatod. Ez a GMOk piacra vitelének legnagyobb nehézsége: Csak olyan vállalat indulhat neki a siker esélyével, aminek valamilyen más forrásból származik bevétele és mintegy hobbiból engedélyezteti a GM-termékét, mert egy kis startup, amit egy GMO piacra juttatására alapítottak, jó eséllyel elvérzik, amíg az FDA engedélyre vár.

A következő érdekes vetülete a dolognak az FDA döntést megalapozó környezeti hatásvizsgálat. Önmagában a száztíz oldalas terjedelme tiszteletet parancsol, de egészen elképesztő, hogy mi mindent végigvizsgáltak, mielőtt meghozták ezt a döntést. Mondjuk idejük volt rá. Közben érdekességképpen idézgetek „környezetvédő” szervezetek írásaiból is, amik elég alaposan megmutatják, milyen mély a valóságszakadék a zöld szervezetek előtt. Több éven át állatorvosi vizsgálatokat végeztek ezeken a lazacokon, ezekben azt állapították meg, hogy épek, egészségesek, nem térnek el a nem-GM halaktól. A jelentésben megemlítik, hogy apróbb eltéréseket találtak, amik bőven belül esnek a két különböző farmon nevelt halak közti különbségeken, a halak egészségét, jólétét nem érintik (14. old). Ha elolvassuk a „Norvég GMO mentes élelmiszer és táp hálózat” kis könyvecskéjét 2013 -ból, ők már ugyanezeket az apró eltéréseket gyakori fejlődési zavarokként és egészségi problémákként említik (5. old), hivatkozásként egy régebbi FDA jelentést hoznak, amiben egyébként szintén úgy értékelik, hogy ezek az eltérések elhanyagolhatóak és ritkák, így nem befolyásolják az állatok egészségét (41. old). Érdekes ez a dolog, nyilván egyikünk sem látott még élő AquAdvantage lazacot, ugyanazt a forrást olvastuk, én azt találom benne, hogy a különbségek elhanyagolhatóak, ők ugyanabból a szövegből valahogyan kiolvasták, hogy lényegesek. Vajon hogyan?

Az FDA jelentés természetesen tartalmaz adatokat a halak növekedéséről is, nem meglepő módon egy 2013 -as cikket ismertetnek, amiben azt találták, hogy az AquAdvantage lazac kevesebb, mint feleannyi idő alatt éri el az eladható súlyt, mint a farmon nevelt nem-GMO társa, mindezt 25% -kal kevesebb tápból (Tibbets és mtsai. 2013). Nyilván ha fele ideig növekszik a tartályban, akkor feleannyi energia, víz és emberi munka is szükséges hozzá, ezért nevezzük környezetbarát megoldásnak. Ha megnézzük a norvégok könyvét, ott természetesen az ellenkezőjét találjuk. Az első ábra innen származik (7. old), itt egy SalmoBreed nevű norvég lazactenyésztő cég hírleveléből származó ábrát mutatnak, ami azt szemléltetné, hogy az ő lazacuk még gyorsabban is nő, mint az AquAdvantage. Érdekes módon pár éve, amikor ennek utánaolvastam, még megtaláltam a SalmoBreed kis könyvecskéjét erről, de most hiába kerestem, már eltűnt az oldalukról. Aki esetleg megtalálja, az dobhatna erre egy hivatkozást. Egyébként nem újdonság, a zöldek minden egyes GMO -ról pont ugyanezt terjesztik, hogy valójában nem is működik. Valószínűleg a kérdés roppant hamar eldől, mivel az AquaBounty cég egyébként halivadékokat akar eladni haltermelőknek, akik ugye ebből hasznot szeretnének termelni, vagyis azonnal rájönnek, ha a lazacok mégsem nőnek gyorsabban, így még az idén csődbe kell mennie az AquaBountynak, ha a derék norvég környezetvédők adatai helyesek. De itt álljunk csak meg egy pillanatra! Én megértem, a derék környezetvédők attól félnek, hogy a tenyésztett lazacok majd túlnövik a vadon élő populációkat. Majd maguk mutatják meg egy másik nagy, gonosz cég termékét, egy másik gyorsabban növekvő lazacot, amit bármilyen engedélyeztetés vagy különleges óvintézkedések nélkül lehet tenyészteni. Attól nem félnek, hogy a SalmoBreed lazaca növi túl a vad populációkat? Maguk állítják, hogy ugyanazt tudja A és B cég terméke is, majd elképesztően veszélyesnek minősítik A cég termékét és semmilyen módon sem tárgyalják B cég termékét. Hogy lehetnek ilyen felelőtlenek? Nem érdekli őket a környezetvédelem?

Az AquAdvantage lazac növekedésének azonban ára is van: Ezek a halak kevesebb tápanyagot tartalékolnak, így az éhezést rosszabbul bírják, hamarabb kimerülnek a tartalékaik. Hosszan tartó éhezéshez alkalmazkodni tudnak ugyan, de még ekkor is több energiát fogyasztanak a nem-GM halaknál, így nem meglepő, hogy ugyan halnevelő medencékben, gyakorlatilag korlátlan táplálék mellett gyorsabban nőnek, mint a nem-GM társaik, viszont éhezéskor éppen hogy kisebbek maradnak, mint a nem-GM lazacok (Cook és mtsai. 2000). Ez meg is magyarázza, hogy miért nem alakult ki hasonlóan gyorsan növő lazac a vadonban: Ha szűkös a táplálékellátottsága, akkor ez a jelleg éppen hogy hátrányos az Atlanti lazacban, egyszerűen túl sok energiát pazarol növekedésre.

Másik sajnálatos hátránya a gyors növekedésnek, hogy a hal mivel többet eszik, nyilván éhesebb is, később kezd menekülni ragadozók elől. Ez ugye a vadonban veszélyes tulajdonság, egy cikkben (Crossin és mtsai. 2015) búvóhelyekkel, fövennyel kiegészített, patakokra hasonlító élőhelyen tartottak lazacokat, azzal a kiegészítéssel, hogy ragadozókat is tettek melléjük. Ezen a bonyolult élőhelyen a GM lazacok mindössze 8% -a érte meg a kísérlet végét, míg a nem-GM lazacok 31% -a. Viszont, ha sima falú halnevelő medencébe tették őket, ragadozók nélkül, mindkét lazactörzs egyformán, nyolcvan százalékban élte meg a kísérlet végét. Sőt, ha kipróbálták ugyanezt a bonyolult környezetet ragadozók nélkül, nem meglepő módon a nem-GM lazacok 81% -a túlélt a tereptárgyakkal berendezett medencében is, míg az AquAdvantage lazacoknak csak 32% -a érte meg a kísérlet végét. Vagyis ez egy iskolapéldája a háziasításnak: A GM-lazac gyorsabb növekedése a halfarmon nagyon előnyös, de a vadonban (sőt, még egy berendezett akváriumban is) elképesztően hátrányos, a ragadozók letarolják az AquAdvantage lazacot, de még ha csak keresnie kell a táplálékot, akkor is alulmarad a nem-GM fajtársaival szemben.

Újabb kérdés, hogy a szaporodásukra hogyan hat a gyorsabb növekedés. Az atlanti lazac párválasztásakor a méret fontos, mivel az AquAdvantage halak nagyobbra nőnek, alapvető kérdés, hogyan hat ez a szaporodási sikerükre? Nem meglepő módon, az AquAdvantage lazacok alulmaradtak a vad hímekkel szemben (Moreau és mtsai. 2012).

Mi az, amit hiányolok a magyar (meg úgy általában a nemzetközi) sajtóból? Ennek, a lassan két évtizedes tudományos munkának akár csak az említését is. Itt az FDA jelentés, több tucat forrással, ugyanis az AquAdvantage lazacot annyiféleképpen vizsgálták már, hogy felsorolni is nehéz. Megmérték minden tulajdonságát, ráadásul az egészről az FDA előzékenyen összefoglaló anyagot is mellékelt, amiben elmagyarázzák, hogy miért döntöttek így. Ellenben például az Agrárszektor portálon megjelent cikk, ami szerényen csak „Miért veszélyes a genetikailag módosított lazac?” címen fut, ezt az egészt elrendezi egyetlen mondattal: „A cég kommunikációjával ellentétben ugyanis hosszabb távon nagyon nagy esély van arra, hogy a genetikailag módosított lazacok kikerülhetnek az atlanti lazac természetes élőhelyeire, és vad populációkkal szaporodva az ember által létrehozott gén kontrollálhatatlanul elterjed, sőt természetes úton átkerülhet az atlanti lazac és a tengeri pisztráng (ennek egyik változata a Magyarországon is őshonos sebes pisztráng) hibridjeibe is.” De hogyan terjedne el? Miből állítja a szerző, hogy „nagyon nagy esély” látszik arra, hogy ez a transzgén elterjed? Mert a szakirodalomban leközölt adatok éppen azt mutatják, hogy kifejezetten alacsony az esélye, hogy ez a transzgén elterjedjen, mert a vadonban hátrányos. Mi ez a hihetetlen veszély, amit a szerző lát? Mert ugye ha kicsit kukacoskodni akarunk, akkor föltehetjük azt a kérdést is, hogy és az milyen káros hatással járna, ha elterjedne ez a transzgén? Sajnos forrásokat nem hoz rá, sajnos semmilyen módon sem közelíti meg a kérdést. Egyszerűen úgy tesz, mintha nem létezne a kiterjedt szakirodalom. Helyette viszonylag részletesen ír arról, hogyan tenyésztenek halfarmokon lazacokat, de valahogyan nem hangsúlyozza ki, hogy egyébként az összes többi lazactörzset is ugyanilyen módon nevelik. A modern halfarmokon ugyanis triploid lazacokat hoznak létre, amik így sterilekké válnak, ha ki is szabadulnak a tengerbe, nem teszik tönkre az esetleg ott élő vad populációkat.

Összefoglalva: A fellelhető adatok alapján az AquAdvantage környezetbarát akvakultúrás megoldás, jelentősen csökkentheti a lazactenyésztés ökológiai lábnyomát és nem látszik olyan veszély, ami indokolná a tiltását, pedig nagyon-nagyon alaposan keresték. Ezért döntött az FDA az engedélyezése mellett.

Tibbetts, S. M., Wall, C. L., Barbosa-Solomieu, V., Bryenton, M. D., Plouffe, D. A., Buchanan, J. T., & Lall, S. P. (2013). Effects of combined ‘all-fish’growth hormone transgenics and triploidy on growth and nutrient utilization of Atlantic salmon (Salmo salar L.) fed a practical grower diet of known composition. Aquaculture, 406, 141-152.

Cook, J. T., Sutterlin, A. M., & McNiven, M. A. (2000). Effect of food deprivation on oxygen consumption and body composition of growth-enhanced transgenic Atlantic salmon (Salmosalar). Aquaculture, 188(1-2), 47-63.

Crossin, G. T., Sundström, L. F., Vandersteen, W. E., & Devlin, R. H. (2015). Early life-history consequences of growth-hormone transgenesis in rainbow trout reared in stream ecosystem mesocosms. PloS one, 10(3), e0120173.

Moreau, D. T., & Fleming, I. A. (2012). Enhanced growth reduces precocial male maturation in Atlantic salmon. Functional ecology, 26(2), 399-405.