A metán a globális fölmelegedés szempontjából lényeges gáz, a jelenlegi felmelegedés 20% -áért a légkörbe juttatott metán felelős. Jelentős metánkibocsájtó a mezőgazdaság, ezen belül is az árasztásos rizstermesztés, az összes metánkibocsájtás 7-17% -a származik rizsföldekről. Kézenfekvő megoldás lenne a rizsföldek metánkibocsájtásának a visszaszorítása, de eddig ezen a vonalon nem sok eredményt mutatott fel a hagyományos nemesítés.
Viszont a mai cikkünk szerzői teljesen más úton indultak el. A rizs metánkibocsájtásáért nagyrészt a gyökerein élő mikróbák felelősek, a szerzők arra gondoltak, hogyha a növény energiáit átirányítnák a keményítőkészítésre, a gyökerei között élő mikróbáknak is kevesebb tápanyag marad, így kevesebb metánt termelnek majd. Már előttük leírtak egy transzkripciós faktort árpából, a SUSIBA2 -t, amelynek magas szintje az árpában a magas keményítőtartalommal párosul. No, a szerzők ezt a fehérjét kódoló gént juttatták be a rizs genomba ezzel túltermeltették a fehérjét rizsben, ezt a GM-rizst nevezték el SUSIBA2-77 -nek. Nem gatyáztak vele, el is ültették Kínában egy kísérleti telepen, egymástól ötszáz kilométernyire és megmérték a metánkibocsájtásukat. Az eredmény látható az első A ábrán, a rizs virágzása előtt csak 90% -kal csökkent a SUSIBA2-77 metántermelése a kontroll rizshez (Nipponbare) képest, a virágzás után 99,7% kal. Az első B ábrán egy autofluoreszcens kép látható, elméletileg a „Nipp” képen látható fényes pontok a kontroll rizs gyökerén élő metántermelő baktériumokat jelzik, amelyek ibolyántúli fényben világítanak, láthatóan a másik képen ezek mennyisége csökkent, ebből arra következtettek, hogy a gyökéren élő metántermelő baktériumok mennyisége csökkent a beavatkozástól. A C ábrán ugyanez a csökkenés látható, itt a talajban grammonként található, az egyes baktériumcsoportokra jellemző gének kópiaszámát tüntették föl (Mst=Methanosaetaceae; MET=metanogének; Msc=Methanosarcinaceae; MBT=Methanobacteriales; MMB=Methanomicrobiales; ARC=archea;), láthatóan csökken ezeknek a mikróbáknak a mennyisége a talajban.
Ez egy elég jó bemutatója annak, hogy mire jó a rekombináns DNS technológia: Villámgyorsan és hatékonyan nemesíthetőek vele olyan jellegek, amik más módszerekkel nehezen megközelíthetőek lennének, ha ismert valamilyen, a folyamatot szabályozó gén.
Su, J., Hu, C., Yan, X., Jin, Y., Chen, Z., Guan, Q., ... & Schnürer, A. (2015). Expression of barley SUSIBA2 transcription factor yields high-starch low-methane rice. Nature
