Boross Péter aggódik. Aggódik, mert "az európaiaktól eltérő bőrszínű emberek érkeznek milliószámra Európába", ráadásul ezeknek az embereknek másak "a biológiai, genetikai adottságaik is". Sok minden miatt lehet okkal aggasztónak találni a napi többezer menekült érkezését (tegyük hozzá, ez ráadásul nem kor és hely specifikus probléma: nagy menekülthullámok érkezésekor a fogadó országokban mindig voltak feszültségek), de a Boross által kiemelt bőrszín és genetikai adottság aligha tartozik ide. Ráadásul sajnos az ilyen, szalonrasszizmusba hajló, irracionális félelmeket tápláló nézetek egész biztosan nem visznek közelebb a probléma megoldásához, csak nehezítik azt. 

Hogy megértsük miért és hogyan téved Boross, legelőször azt kell felidéznünk, amit már több évvel ezelőtt, az emberi sokféleség kialakulásáról szóló posztban is írtam: mindannyian mások vagyunk, olyannyira, hogy ha csak nem egypetéjű ikrekről van szó, két ember genetikai állománya (úgy is mint adottsága) kb. 3 millió ponton fog különbözni egymástól. Hogy ez sok vagy kevés, az egy másik kérdés, annyira azonban biztosan jelentős szám, hogy úgy általában tudjuk, mindannyian eltérő genetikai adottságokkal rendelkezünk. És félreértés ne essék - sőt, itt és most (is) talán ezt a legfontosabb hangsúlyozni - az átlagos 3 millió persze nem úgy jön ki, hogy az egymáshoz közel élő, külsejükben hasonlító, emberek közt nagyon kevés, a távol élők közt pedig nagyon sok van. Hanem, ahogy egykor írtam:

az összes különbség csak mintegy 8%-a (!!) felelős a különböző népcsoportok "tipikus" képviselői közt észlelhető változatosságért, további 8% okolható a populációk különböző csoportjain belül fellelhető különbségekért (pl. átlagban ennyi különbség lesz Sopron és Szeged lakói között), míg a maradék kb. 84% a csoport különböző tagjai (pl. Te, kedves olvasó és a szomszédod) közti különbségre megy el.  

Ezt pedig még nem haladta meg a tudomány, ezt még mindig így látjuk, sokkal-sokkal nagyobb genomi adathalmazok alapján is. Vagyis, annyi erővel, amennyivel egy menekült genetikai adottsága miatt aggódik, Boross Péter aggódhatna a saját szomszédjának eltérő genetikai adottsága miatt is. 

A Föld különböző pontjai közt élő populációk szembeötlően különböző tulajdonságai valójában csak pár tucatnyi gén allélikus variációit tükrözik, rendszerint pont olyanokét amelyek segítettek az adott hely klimatikus viszonyaihoz adaptálódni. Ezek közül a legklasszikusabb példa a bőrszín, ami lényegében egyetlen dologgal hozható összefüggésbe: az UV sugárzással. A bőr pigmentációját adó melanin ugyanis hihetetlenül potens UV-blokkoló, s mivel az UV-B nagy mennyiségben a DNS roncsolására, így többnyire káros és veszélyes mutációk létrehozására lenne alkalmas, érthető, hogy a magas UV-B besugárzást élvező területeken a természetes szelekció a több melanin szintézisét favorizálta. 

Mivel fajunk, a Homo sapiens is egy ilyen területen alakult ki, a jelenlegi konszenzus az, hogy őseink is ilyen sötét bőrszínnel rendelkeztek, és aztán, ahogy egyre északabbra vándoroltunk úgy alakult ki új mutációk nyomán az egyre világosabb bőrszín - egyébként szintén a természetes szelekció hatására, mert az UV-B káros hatásai mellett (kis mennyiségben) lényeges a D-vitamin szintéziséhez is. (Pár génről, ami ebben szerepet játszik a bőrszín kialakításába már mi is írtunk, de a részletek iránt érdeklődők itt találnak egy hosszabb táblázatot is az egyes allélikus variánsokkal, illetve azok földrészenkénti gyakoriságával.)

Nina Jablonski TED előadása egyébként jó alapozó a témában, mindenkinek ajánlom:

Na most, ha már pont a maga trivilalitásában elég egyszerű bőrszínt pécézzük ki (ami egy ember egyetlen tulajdonsága, semmit nem mond a jelleméről, személyiségéről, képességeiről), és az eltérő (ki nem mondva, de éreztetve, hogy óirgalomatyjanehagyjel, sötétebb) bőrszínektől akarjuk valami különös oknál fogva "megóvni" az ország lakóit, akkor sem lesz könnyű dolgunk. Leginkább, mert ma Magyarország eleve nem homogén ilyen szempontból (igaz, nem annyira diverz, mint mondjuk az Egyesült Államok, vagy Ausztrália, de messze nem is olyan egyszínű, mint azt sokan gondolnák). 

Bőrszínt többféleképpen lehet osztályozni, az egyik legeltrejedtebb a Fitzpatrick skálán való osztályozás, amely szerint hat kategóriát különíthetünk el, lásd alant:

Magyarországon a hat kategóriából számottevő mértékben megtalálható az első négy, azaz az elefántcsonfehértől a közepesen barnáig mindenféle színnel találkozhatunk és az mind "magyar" lesz. Hogy a menekültek mennyire lógnának ki ebből a kontinuumból (illetve egyáltalán kilógnának-e) az már eleve nem is olyan egyszerű kérdés, hiszen, a jelenlegi statisztikák szerint a menekültek jelentős része pont Szíriából és Afganisztánból érkezik, ahol eleve számos világosabb bőrű etnikai csoport él - olyannyira, hogy ha megnézzük a világos bőrszínben fontos SLC24A5 gén Ala111Thr allélját, akkor annak eloszlásában azt látjuk, hogy az említett országokban ugyanolyan gyakori, mint Európában (lásd a következő ábrán). Nem mintha mindennek számítania kellene persze, amikor valakit megítélünk, ezt talán nem is lehet elégszer hangsúlyozni. 

Vagyis Boross Péter több pontban is téved: először is téved, amikor azt gondolja, hogy a különböző genetikai adottságok azok szokatlan dolgok, mert nem azok. Téved, amikor azt hiszi, hogy Magyarország akár csak bőrszín szempontjából homogén, mert nem ez. De legfőképpen akkor téved, amikor azt hiszi, hogy valamit is számítania kellene egy ember értékének megítélésében, hogy milyen színű a bőre. 

(Köszönet Bárány Gusztávnak a magyarországi hozzávetőleges bőrszín adatokért.) 

Sturm RA (2009) Molecular genetics of human pigmentation diversity. Hum Mol Genet 18(R1):R9-17.
Canfield VA, Berg A, Peckins S, Wentzel SM, Ang KC, at l. (2013) Molecular phylogeography of a human autosomal skin color locus under natural selection. G3 3(11): 2059-67.