Az elmúlt évek GMO vitáiban vissza-visszatérő motívum volt (a mir részünkről mindenképpen), hogy csak idő kérdése és megjelennek azok a modern genom-editálási technikákkal létrrehozott élőlények, ahol annyira banális a változtatás (praktikusan pl. egy gén elrontása), hogy markerk-gének hiányában utólag tulajdonképpen egyszerűen eldönthetetlen, hogy egy természetes mutációval állunk szemben vagy emberi bevatkozással. És akkor ki lehet dobni az egész kínkeservesen felépített szabályozási kártyavárat, amit eddig is csak biológiai fogalmak megerőszakolásával lehetett fenntartani.
A legevidensebb jelölt már a kezdetektől fogva a myostatnin (mstn) gén volt, hiszen ennek a génnek a természetes funkcióvesztéses alléljait már eddig is szelektálták az emberek kutyák, marhák, birkák esetében (ez extra izomtömeggel jár). Tavaly utóbbiak esetében létrehoztak genom-editált változatokat is, amelyek előnye, hogy nem kell hosszú generációkon keresztül várni, amíg a már létező mutáns MSTN allélt bekereszetezik egy új fajta genetikai háttérbe.
Most koreai tudósok elkészítették az első MSTN mutáns malacokat is, ami, ha beválik - és ez persze kérdés, hiszen a Belgian Blue marhák esetében sem annyira előnyös az íz, mint a piacvezető argentin fajták esetében -, akkor csak idő kérdése, hogy az európai termelőknek és politikusoknak is azon kelljen malmozniuk, hogy akkor GMO-e egy ilyen állat (és annak ellenére, hogy létez(het)nek azonos eredményű természetes mutációk is) vonatkoznak-e rájuk a jelenlegi szabályozások), vagy sem.
(via Nature News)
Proudfoot C, Carlson DF, Huddart R, Long CR, Pryor JH, et al. (2015) Genome edited sheep and cattle. Transgenic Res 24(1):147-53.
