Valamiért a köztudatban rögzült a "hagyományos nemesítés" mint valami külön módszer. Egy érdekes példát szeretnék csak mutatni, hogyan is működik a valóságban a "hagyományos nemesítés". Nem is olyan régen, 1989 -ben találtak egy szója mutánst, amely szép, rózsaszín virágokat hozott. Kiderült, hogy valamiért ezek a mutánsok 22% -kal nagyobb tömegű magokat termettek, így azonnal szaporítani kezdték, semmilyen hatástanulmányt, egészségügyi vizsgálatot nem végeztek rajtuk, nem vizsgálták meg, hogy rákkeltő -e, esetleg allergén vagy mérgező -e a termés, de még a hosszútávú hatásainak a bevizsgálását sem követelte senki sem, így azonnal emberi táplálékként is felhasználható. A recesszív mutáns allélt wp -nek nevezték el. Természetesen az ebből készült élelmiszerek csomagolásán nem tüntették fel, hogy "wp szóját tartalmaz".
Később kiderült, hogy a wp allélt egy mozgékony genetikai elem beépülése hozta létre, egy CACTA elem illesztett be 5,7 kilobázisnyi új DNSt a szója favonon-3-hidroxiláz (F3H) enzimjét kódoló gén második intronjába, amelyet TGM-Express-1 -nek neveztek el. Ez az elem szokatlan szekvenciákat tartalmazott, ugyanis több növényi gén szakaszai találhatóak meg a mozgékony genetikai elemben, egy szakasz a szója fruktóz-6-foszfát-dehidrogenáz enzimet kódoló génből, egy szakasz a malát dehidrogenázt kódoló génből, egy szakasz a cisztein szintáz enzim génjéből, illetve egy további szakasz a CDC2 kinázt kódoló génből és egy egy UP nevű fehérjét kódoló génből, ezt mutatja a második ábra.
Mint kiderült az intronba beépült különböző génszakaszok átíródnak és bekerülnek a messenger RNS-be is, így a wp génről valószínűleg több különböző fehérje íródik át, amelyek az eredeti F3H fehérjében a mozgékony genetikai elem által kódolt aminosavakat is tartalmazzák. Magyarul ez a szója olyan fehérjéket termel, amelyek előtt nem voltak meg a szójában, különböző fehérjék egyes szakaszaiból állnak. Hogy mit csinálnak? Erre nem találtam forrást, nyilván a mutáció valahogyan megváltoztatja a növény anyagcseréjét, de hogy tulajdonképpen mi és hogyan változik, arról senkinek fogalma sincs. Ilyen ez a hagyományos növénytermesztés. Azért képzeljük el a felháborodást, ha a Monsanto bejelentené, hogy elkészítettek egy új génmódosított szóját, öt gén szakaszait illesztették egy mozgékony genetikai elembe, aztán a szója genomba juttatták, ők sem tudják mit csinál, de fölöslegesek a hatásvizsgálatok, mi baj lehet belőle, mehet is azonnal emberi fogyasztásra!
Zabala, G., Vodkin, L., 2007. Novel exon combinations generated by alternative splicing of gene fragments mobilized by a CACTA transposon in Glycine max. BMC Plant Biology 7, 38. doi:10.1186/1471-2229-7-38
Zabala, G., Vodkin, L.O., 2005. The wp Mutation of Glycine max Carries a Gene-Fragment-Rich Transposon of the CACTA Superfamily. Plant Cell 17, 2619–2632. doi:10.1105/tpc.105.033506