Az omega-3 hosszú láncú, többszörösen telítetlen zsírsavak az utóbbi időben jöttek divatba, a legtöbb helyen az örök élet zálogaként tekintenek rájuk, ennek következtében a kereslet is hirtelen megugrott irántuk. Viszont tengeri halakból vonják ki őket, így a halászat és a vízikultúra óriási terhet ró a környezetre. Nyilván sokkal egyszerűbb lenne, ha más forrásból is nyerhetnénk omega-3 zsírsavakat, nem kéne hozzá túlhalászni az utolsó néhány még meglévő tengeri élőhelyet. Nyilván az új forrásnak fenntarthatónak és bővíthetőnek kellene lennie, különben semmivel sem leszünk előrébb vele. Noemi Ruiz-Lopez és munkatársai úgy gondolják, hogy ők találtak egy ilyen alternatív forrást: A sárgarepce magvas gomborka (Camelina sativa) genomba juttatták az omega-3 zsírsavak szintéziséhez szükséges enzimeket, így a növény termeli meg a szükséges zsírsavakat.
A feleadat nem is volt olyan egyszerű, mint első látásra tűnik, ugyanis bár az omega-3 zsírsavak bioszintézise ismert, megvannak az enzimek, amelyek a folyamatot katalizálják, de ahhoz, hogy ez működjön, egyszerre kell egy növényben számos fehérjét megtermeltetni, a szerzők végül két konstruktot készítettek el, a p5_EPA öt gént tartalmazott, a p7_DHA hetet, ezek láthatóak az első ábrán. Agrobacterium-transzformációval juttatták a genomba a konstruktokat, majd fölneveltek egy adag növénykét, olajat préseltek belőlük, aztán megmérték, milyen zsírsavakból áll a termelt olaj. Az eredmény a második ábrán látható, az A a kezeletlen sárgarepce olaj összetételét mutatja, a B egy szokásos tengeri hal olajét, a C és E a két konstruktot hordozó növénykék olajáét, mígy valamiért föltűntették az egyes, legtöbb omega-3 zsírsavat termelő magok szírsavösszetételét is. Nem meglepő módon a p5 konstruktot hordozó növények EPA olajat termelnek, a p7 konstruktot hordozók pedig EPA és DHA olajokat is, a tengeri hal olajhoz hasonló arányban.
Röviden elmondható, hogy sikerült megtermeltetni sárgarepcében a tengeri halak olajában megtalálható két célvegyület a 20:5 n-3 EPA és a 22:6 n-3 DHA zsírsavakat. Ha valaha lehetne vetni ezeket a növényeket, az omega-3 zsírsav ipar meglenne halászat nélkül is, ezzel megóvhatnák a tengerek élővilágát. Természetesen ez a veszély nem fenyeget, hiszen GMOnak minősülnek, így a Föld jelentős részén tilos őket vetni.
Ruiz‐Lopez, N., Haslam, R. P., Napier, J. A., & Sayanova, O. (2014). Successful high‐level accumulation of fish oil omega‐3 long‐chain polyunsaturated fatty acids in a transgenic oilseed crop. The Plant Journal, 77(2), 198-208.