Az 1. típusú cukorbetegség elég kellemetlen állapot, egy autoimmun betegség, ahol az immunrendszer megtámadja és elpusztítja a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Gyógymód nem létezik rá, a hiányzó inzulint külső forrásból pótolják, illetve próbálják csökkenteni a hasnyálmirigy gyulladását, mindkettőnek elég sok mellékhatása lehetséges. A bélbe kerülő fehérjék ellen az immunrendszer nem indít immunválaszt, sőt, immuntoleranciát alakít ki, kézenfekvő volt a megoldás, hogyha az autoimmun betegséget kiváltó fehérjéket a táplálékkal juttatnák be, megelőzhető lenne az 1. típusú cukorbetegség kialakulása. Tatiana Takiishi és munkatársai ezt a jelenséget próbálták kihasználni.
Fogtak egy Lactococcus lactis nevű baktériumot, ami tejtermékekben teljesen közönséges és kifejeztették benne az emberi proinzulin valamint az IL-10 fehérjéket. A proinzulin az az autoantigén, ami ellen az immunrendszer immunválaszt ad, az IL-10 pedig egy emberi fehérje, az immunrendszer egyik jelmolekulája amely immuntoleranciát alakít ki. A baktériumok mindkét fehérjét megtermelték és nagy mennyiségben a külvilágba is juttatták. Mivel az 1. típusú cukorbetegségnek elég jó egér modelleje létezik, egyszerűen fogták a cukorbeteg egereket, és hat héten át, heti öt nap adtak nekik szájon át a GM-L. lactis baktériumokból, miközben megkapták a szokásos anti-CD3 monoklonális ellenanyag kezelésüket is. Hat hét után a kezeletlen egerek mind cukorbetegek maradtak, a GM-LL-PINS-IL10 kezelt egerek 15% -a felgyógyult. A szokásos, anti-CD3 kezelés hatására az egerek 23% -ában tűntek el a cukorbetegség tünetei, ám az anti-CD3 -mal és a GM-Baktériummal egyszerre kezelt egerek 59% -a meggyógyult. Ezt mutatja az egyes ábra, a cukorbeteg egerek arányát a különbözőképpen kezelt csoportokban. (Nontreated - nem kezelt; LL-PINS+IL10 - a csak a GM baktériummal kezelt; Anti-CD3 + LLpT1x - az üres vektort hordozó baktériumokkal és anti-CD3 ellenanyaggal kezelt; Anti CD3 - csak anti-CD3 ellenanyaggal kezelt; Anti-CD3 + LL-IL10 - csak az IL10 fehérjét kifejező bacival és ellenanyaggal kezelt; Anti-CD3 + LL-PINS - csak a proinzulint kifejező bacival és ellenanyaggal kezelt; Anti-CD3 + LL-IL10+PINS - ellenanyaggal és mindkét fehérjét kifejező GM-bacival kezelt egerek)
Az egerek sokkal hamarabb válaszoltak a GM-baktériummal kiegészített kezelésre, a vércukorszintingadozások is sokkal ritkábbak voltak, mint a csak ellenanyaggal kezelt egerekben. Az egereke tizennégy héten át követték, ez alatt az idő alatt nem estek vissza. Megmérték az állatok hasnyálmirigyének inzulintartalmát is, ez látható a második ábrán hat hétnyi kezelés és tizennégy hétnyi megfigyelés után. Mindezt úgy, hogy immunhiánynak semmi jelét sem mutatták. Mindennek óriási előnye, hogy már a cukorbetegség kialakulása után kezdték el a kezelést, nyilván megelőzésképpen sokkal hatékonyabb lenne ugyanez a módszer.
Nyilván egy egér modellben működő gyógymód nem biztos, hogy emberben is ugyanilyen jól működik majd, de ha igen, akkor komoly nehézség elé kerülnek a "környezetvédők". Ugyanis adott egy nagyon kellemetlen betegség, amit jó eséllyel meg lehet gyógyítani egyszerűen, olcsón, de ahhoz GM-baktériumokat kell inni naponta.
TAKIISHI, Tatiana, et al. Reversal of autoimmune diabetes by restoration of antigen-specific tolerance using genetically modified Lactococcus lactis in mice. The Journal of clinical investigation, 2012, 122.5: 1717.
