Legutóbb is volt már szó a méhcsalád összeomlás és a Varroa destructor atka kapcsolatáról, ám újabb közlemény jelent meg a kérdésről. Az érdekesség, hogy teljesen más szerzőgárda, teljesen más módszerekkel kísértetiesen hasonló eredményre jutott, ami nagy mértékben támogatja a két közlemény következtetését. A szerzők megközelítése egyszerű, egymás közelében két méhészetet működtettek, az egyikben irtották az atkákat (LIC - low infested colonies), a másikban nem (HIC- high infested colonies), majd figyelték hogyan alakul a nyár során a két méhészetben élő családok sorsa.
Legutóbb is volt már szó a méhcsalád összeomlás és a Varroa destructor atka kapcsolatáról, ám újabb közlemény jelent meg a kérdésről. Az érdekesség, hogy teljesen más szerzőgárda, teljesen más módszerekkel kísértetiesen hasonló eredményre jutott, ami nagy mértékben támogatja a két közlemény következtetését. A szerzők megközelítése egyszerű, egymás közelében két méhészetet működtettek, az egyikben irtották az atkákat (LIC - low infested colonies), a másikban nem (HIC- high infested colonies), majd figyelték hogyan alakul a nyár során a két méhészetben élő családok sorsa.
Az első ábra az eredményt mutatja, az "A" rész a két méhészetben élő családok egyedszámát ábrázolja a grafikonokon, szembeszökő a drámai csökkenés az atkafertőzött családokban. Az ábra "B" része a méhek halálozását mutatja, ami feltűnő, hogy ősszel ugrik meg a halálozás az atkafertőzés nyomán. A második ábra "A" része az atkapopuláció változását mutatja, látható, hogy az atkaellenes kezelés kordában tartja ezt az élősködőt. Az ábra "B" része a DWV vírussal fertőzött egyedek arányát mutatja, ebben én nem látok olyan véresen nagy különbséget, sok egyed fertőzött ezzel a vírussal mindkét méhészetben. Viszont különösen érdekes az ábra "C" része, ami az egyedenkénti vírusgenomok számát mutatja, logaritmikus skálán, így látható, hogy az atkaellenes kezelés századára - ezredére csökkenti az egyedenkénti vírusszámot, ráadásul a vírusfertőzés tetőzése egybeesik az atkák elszaporodásával és a méh halálozás megugrásával.
Októberben mintát vettek a méhekből és RNS-seq módszerrel megvizsgálták az általuk kifejezett géneket. Meglepő módon azt tapasztalták, hogy a HIC méhekben csökkent az immunrendszer működése, mint ahogy a harmadik ábrán látható, tizenkilenc immungén kifejeződése csökkent nagy mértékben. Meglepő módon hat immunműködésekben szerepet játszó gén kifejeződése viszont növekedett. A rovarok immunválaszának egyik központi eleme a dorsal-1A gén terméke, így ennek a változását alaposabban megvizsgálták. Ha atkamentes méheket fertőztek DWV vírussal, a dorsal-1A gén kifejeződése csökkent, míg ha vírusmentes atkákat szabadítottak rá a méhekre, a dorsal-1A kifejeződése nem változott, ebből arra következtettek, hogy a DWV vírus valamilyen módon legyengíti a méh immunrendszerét. Hogy ezt ellenőrizzék, elvégeztek egy kísérletet. RNSi módszerrel lecsendesítették a dorsal-1A gént, kontrollként a GFP gént csendesítő kettősszálú RNS molekulát használtak. Ezeket a méheket ez után DWV -vel fertőzték és megmérték, mennyi vírusrészecske található a két csoportban. Azt tapasztalták, hogy a dorsal-1A gén csendesítése jelentősen megnöveli a vírusszámot, sajnos ezen az ábrán olyan faramuci módon feliratozták a függőleges tengelyt, hogy nem lehet rajta elmenni, de a különbség azért látszik.
Ennek a közleménynek az adatai meglepő módon egyeznek a legutóbb tárgyalt cikk mondásaival. A méhcsalád összeomlás elsődleges okának ők is a DWV vírus szokatlan elszaporodását tartják, amit a Varroa destructor atkák elszaporodása vált ki. A DWV fertőzés egy általános immunválaszt gyengítő hatásként is működik, a dorsal-1A gén kifejeződésének gátlásával az immunválaszt és a véralvadást is akadályozza. Érdekes módon a csökkent véralvadás előnyös is lehet az atkának, mivel annál könnyebben táplálkozik a méhek testnedveiből, minél lassabban alvad meg a rovar hemolimfája. Nagyon úgy tűnik, hogy ez az atka-vírus szimbiózis mindkét félnek előnyös. Nagyon úgy tűnik, hogy lassan kezdik megfejteni ennek az új betegségnek az okát, akármilyen bonyolult is, egy szimbiózis tette halálosan ütőképessé a Varroa destructor atkát.
Nazzi F, Brown SP, Annoscia D, Del Piccolo F, Di Prisco G, Varricchio P, Della Vedova G, Cattonaro F, Caprio E, Pennacchio F. (2012): Synergistic parasite-pathogen interactions mediated by host immunity can drive the collapse of honeybee colonies. PLoS Pathog. 2012 Jun;8(6):e1002735.
