Ha egy új fertőző betegség üti föl a fejét, általában csak mérsékelt érdeklődést vált ki, főleg, ha emberekre nem veszélyes. Ha gazdaságilag fontos élőlényeket veszélyeztet, már többen fölkapják a fejüket. Jelenleg éppen kibontakozóban van egy olyan járvány, ami az emlősfajok húsz százalékát is veszélyeztetheti, a fehér orr tünetegyüttes. Keveset hallani róla, mivel denevéreket fertőz, bár a denevérek jelentős rovarfogyasztásuk révén talán nagyobb hatást gyakorolnak a termésre, mint bárki gondolná. A betegség egészen új, elsőként 2006 -ban figyelték meg New York mellett. Maga a kórokozó egy Geomyces destructans nevű hidegkedvelő gomba, ami húsz fok alatt képes szaporodni, így a telelő denevérek testén nőve gombafonalaival beborítja a fejüket és a szárnyukat. A beteg denevérek zsírtartalékai idő előtt elfogynak, így nem élik túl a telet. A betegség meglepően pusztító, az USA fertőzött barlangjaiban gyakorlatilag az összes egyed elpusztul, ráadásul a kórokozó igen gyorsan terjed új barlangokba, mondjuk ez nem túl meglepő, hiszen a gazdaszervezet egy repülő emlős. A kórokozó eredetéről nem sokat tudunk, találgatás szintjén felmerült, hogy barlangászok hurcolhatták be valahonnan. 
Ha egy új fertőző betegség üti föl a fejét, általában csak mérsékelt érdeklődést vált ki, főleg, ha emberekre nem veszélyes. Ha gazdaságilag fontos élőlényeket veszélyeztet, már többen fölkapják a fejüket. Jelenleg éppen kibontakozóban van egy olyan járvány, ami az emlősfajok húsz százalékát is veszélyeztetheti, a fehér orr tünetegyüttes. Keveset hallani róla, mivel denevéreket fertőz, bár a denevérek jelentős rovarfogyasztásuk révén talán nagyobb hatást gyakorolnak a termésre, mint bárki gondolná. A betegség egészen új, elsőként 2006 -ban figyelték meg New York mellett. Maga a kórokozó egy Geomyces destructans nevű hidegkedvelő gomba, ami húsz fok alatt képes szaporodni, így a telelő denevérek testén nőve gombafonalaival beborítja a fejüket és a szárnyukat. A beteg denevérek zsírtartalékai idő előtt elfogynak, így nem élik túl a telet. A betegség meglepően pusztító, az USA fertőzött barlangjaiban gyakorlatilag az összes egyed elpusztul, ráadásul a kórokozó igen gyorsan terjed új barlangokba, mondjuk ez nem túl meglepő, hiszen a gazdaszervezet egy repülő emlős. A kórokozó eredetéről nem sokat tudunk, találgatás szintjén felmerült, hogy barlangászok hurcolhatták be valahonnan.
Mivel Európában senki sem tapasztalt denevérpusztulást, feltételezték, hogy egyszerűen nem jutott át ide a G. destructans gomba, ennek fényében meglepő megfigyelést közöltek Sébastien J. Puechmaille és munkatársai, ugyanis ők 2009 -ben egy francia barlangban egy olyan denevért találtak, amelynek a pofáján a fehér orr tünetegyüttesre jellemző fehér gombafonalak lógtak. (Ő látható az első A képen.) A gombából mintát vettek és tenyésztették, a laborban a G. destructansra jellemző telepet növesztett (B), amelyet ugyanerre a gombára jellemző alakú spórákat képeztek (C). A gomba egyik riboszómális RNS génjének egyes szakaszait meg is szekvenálták, ami tökéletesen egyezett a G. destructans szekvenciákkal, ebből megállapították, hogy a gomba azonos az USÁban pusztító kórokozóval. Azonban a denevér, amelynek az orráról a minta származik teljesen normális súlyú volt, egészségesnek tűnt, ráadásul a környéken nem tapasztaltak denevérpusztulást.
Valamivel később, 2010 őszén közölték le Gudrun Wibbelt és munkatársai egy szélesebb körű vizsgálat eredményét. Már a bevezető meglepő adatokat tartalmaz, Németországban már a nyolcvanas években megfigyelték, hogy egyes téli álmot alvó denevérek orrán fehér gombafonalak nőnek. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a G. destructans már régóta jelen van az európai denevérek között a nélkül, hogy betegséget okozna. Németországban Svájcban és Magyarországon több mint háromszáz telelőhelyet vizsgáltak meg és több tucatnyi denevéren figyelték meg a jellemző fehér gombafonalakat, ám tömeges pusztulásnak nyomát sem találták. Minden ilyen egyedből mintát vettek, mindben ki is mutatták a laborban a G. destructanst. Magyarországon egy fertőzött denevért öt hónappal később újra befogtak, majd újabb hat hónappal később megint, de ekkor is teljesen egészségesnek találták. Németországban a harmincas évek óta folyamatosan figyelik a denevéreket, de nyolcvan éve nem tapasztaltak az USÁban megfigyelhető pusztulást, tehát valószínű, hogy az itteni denevérek ellenállóak erre a fertőzésre.
Nem sokat tudunk egyelőre erről az új mikróbáról, ami az USA denevéreit veszélyezteti, de úgy tűnik, hogy Európában honos, az itteni denevérek ellenállóak vele szemben.
Wibbelt G, Kurth A, Hellmann D, Weishaar M, Barlow A, Veith M, Prüger J, Görföl T, Grosche L, Bontadina F, Zöphel U, Seidl HP, Seidl HP, Blehert DS. (2010): White-nose syndrome fungus (Geomyces destructans) in bats, Europe. Emerging Infectious Diseases 16(8):1237-43
Puechmaille SJ, Verdeyroux P, Fuller H, Gouilh MA, Bekaert M, Teeling EC. (2010): White-nose syndrome fungus (Geomyces destructans) in bat, France. Emerging Infectious Diseases 16(2):290-3.
