Az év elején egy nagy figyelmet kapó felmérés jelent meg a világ egyik legrangosabb természettudományi magazinjának tartott Science hasábjain. A szerzők, Michael Berkman és Eric Plutzer, a Penn State University politikatudományi tanszékének a munkatársai az Egyesült Államok biológia tanárjainak evolúcióhoz, pontosabban az evolúciós elmélet oktatásához való viszonyát próbálták feltárni. Az eredményeik azért keltettek figyelmet, mert annak ellenére, hogy a kutató-biológusok közt konszenzus van az evolúciós mechanizmus elfogadottságával, illetve a kreacionizmus elutasítottságával kapcsolatban, a tanárok közt már koránt sem ez a helyzet. Valószínűleg a nagy hírt kapó pereknek köszönhetően, a tanárok többsége - közel hatvan százalékuk - inkább kerüli az egész témát, csak annyit beszél róla amennyit muszáj és az a legfőbb célja, hogy ne mondjon semmi olyant, amin valaki fennakadhat. A fennmaradó negyven százalék durván kétharmad - egy harmad arányban oszlik meg az evolúciót egyértelműen felvállalók és a vegytiszta kreacionizmust tanítók között.
Európában és így Magyarországon is rendre azt mutatták ki eddig a felmérések, hogy az evolúciós elmélet elfogadottsága lényegesen jobb, mint az Egyesült Államokban. De mi konkrétan arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak a biológia tanáraink. Ennek felderítésére Bán Sándor, a Magyar Biológia Tanárok Országos Egyesülete elnökének, valamint a Tanárblognak a segítségével azt szerettük volna elérni, hogy a Berkmanékhoz tartalmilag hasonló, online kérdőívet töltsenek ki az erre kapható tanárok.
Az év elején egy nagy figyelmet kapó felmérés jelent meg a világ egyik legrangosabb természettudományi magazinjának tartott Science hasábjain. A szerzők, Michael Berkman és Eric Plutzer, a Penn State University politikatudományi tanszékének a munkatársai az Egyesült Államok biológia tanárjainak evolúcióhoz, pontosabban az evolúciós elmélet oktatásához való viszonyát próbálták feltárni. Az eredményeik azért keltettek figyelmet, mert annak ellenére, hogy a kutató-biológusok közt konszenzus van az evolúciós mechanizmus elfogadottságával, illetve a kreacionizmus elutasítottságával kapcsolatban, a tanárok közt már koránt sem ez a helyzet. Valószínűleg a nagy hírt kapó pereknek köszönhetően, a tanárok többsége - közel hatvan százalékuk - inkább kerüli az egész témát, csak annyit beszél róla amennyit muszáj és az a legfőbb célja, hogy ne mondjon semmi olyant, amin valaki fennakadhat. A fennmaradó negyven százalék durván kétharmad - egy harmad arányban oszlik meg az evolúciót egyértelműen felvállalók és a vegytiszta kreacionizmust tanítók között.
Európában és így Magyarországon is rendre azt mutatták ki eddig a felmérések, hogy az evolúciós elmélet elfogadottsága lényegesen jobb, mint az Egyesült Államokban. De mi konkrétan arra voltunk kíváncsiak, hogy mit gondolnak a biológia tanáraink. Ennek felderítésére Bán Sándor, a Magyar Biológia Tanárok Országos Egyesülete elnökének, valamint a Tanárblognak a segítségével azt szerettük volna elérni, hogy a Berkmanékhoz tartalmilag hasonló, online kérdőívet töltsenek ki az erre kapható tanárok.
Az első és legfontosabb megállapításunk ennek alapján: a magyar biológia tanárok nemigen kaphatók ilyesmire. A felmérés közel két hete során (májusban) mindössze huszonkét személy véleménye került regisztrálásra. Ez természetesen nagyon kevés ahhoz, hogy nagy bizonyossággal vonjunk le következtetéseket, de arra talán elég, hogy valami rálátásunk szülessen a témában. (Megjegyzendő egyébként, hogy Berkmanék tanulmányukban 926 középiskolás tanár véleményét dolgozták fel, ami a közel 309 milliós amerikai lakosságot figyelembe véve, Magyarországra vetítve kb. harminc megkérdezett lenne.)
A hasonló internetes felméréseknél általában a fiatalabb korosztályok vannak túlreprezentálva, ez azonban esetünkben nem mondható el: kitöltőink több mint kétharmada negyven év feletti és ennek megfelelően több mint tíz év tanítási tapasztalattal bír. Huszonkét válaszolónkból tizenhatan Budapesten, vagy megyei jogú városban tanítanak, öten városban, és mindössze egy oktat községben. Utóbbinak legvalószínűbb magyarázata, hogy kitöltőink elsősorban különböző gimnáziumokat ajelöltek meg munkahelyként (mindössze hárman oktatnak általános iskola felső tagozatában), ezek az intézmények pedig többnyire nagyobb településeken lelhetők fel.
Ha egyetlen kérdésbe kellene sűríteni az evolúcióhoz való viszonyt, akkor az természetesen saját fajunk, a Homo sapiens kialakulásáról alkotott véleményre való rákérdezés lenne. Az említett amerikai tanulmányban a válaszolók bő tizenöt százaléka jelezte, hogy a bibiliai teremtéselmélet szó szerinti értelmezését tartja valószínűbbnek, és többségük ezt adta át ismeretanyagként diákjainak is. Saját felmérésünk kitöltői az ember kialakulásának kérdésére elég egyöntetű választ adtak: mindenki az évmilliók során való evolúciót választotta. Kicsit több mint húsz százalékuk (öt fő) egy deista világképet vallott magáénak, ahol az emberré válás folyamatát egy felsőbb lény irányította, míg a többiek a transzcendens említését nem látták szükségesnek.
Természetesen a valóságban az emberi faj eredete csak egyike azon számos megfigyelésnek, amelyekre az evolúciós elmélet magyarázatot adhat. A továbbiakban igyekeztünk megtudni, hogy válaszolóink mit gondolnak, mennyiben magyarázza Darwin elmélete az antibiotikum rezisztens baktériumok kialakulását, az emberi populációk közt megfigyelhető különbségeket (bőrszín, hajszín, stb.), a földi sokszínűség eredetét, illetve mennyire szemlélteti a rendelkezésünkre álló fosszilis anyag a ma élő fajok közös leszármazását.
A felmérés alapján válaszolóink többsége úgy gondolja, hogy az evolúciós elmélet inkább, vagy teljes mértékben magyarázza a fentieket. Az egyetlen kivétel a közös leszármazás fosszilis anyag által való szemléltetése. Ennek pontos oka nem világos, de sejtésünk szerint nem annyira az átmeneti formák hiányára gondoltak a kitöltők, hanem inkább arra, hogy a törzsfejlődés hajnalán megjelenő, többnyire egyszerűbb felépítésű, puhatestű élőlényekről jelenleg nem sok ismerettel rendelkezünk.
.png)
Ezt látszik alátámasztani, hogy egy párhuzamos kérdéssorban a kitöltők többsége egyértelműen, vagy inkább elutasította a kreacionizmust propagálók kedvelt érveit, melyek szerint nem léteznek átmeneti fosszíliák, vagy az evolúciós elmélet csak mikroevolúciós (azaz apróbb) változásokat magyaráz meg, illetve a bonyolult, komplex struktúrák nem jöhettek létre evolúcióval.
Mindezek alapján már aligha tekinthető meglepőnek, hogy a tanáraink többsége semennyi, vagy minimális időt szán a kreacionista érvtár ismertetésére. Összehasonlításként az általános evolúciós mechanizmusok valamint az emberi evolúció oktatására összességében 2-10 órát szentelnek kitöltőink, ami összemérhető az emberi betegségek ismertetésére szánt idővel, de lényegesen kevesebb például az ökológiára szánt idővel.
.png)
Az evolúció oktatására szánt viszonylag kevés idő ellenére a legtöbb oktató úgy érzi, hogy nincs színvonalas tananyag Darwin nélkül és mindenképpen kerít időt az evolúció bemutatására (többen - egész pontosan kilencen - az evolúcióra fűzik fel a teljes tananyagot), nem rettenve meg az esetlegesen vitatható kijelentésektől sem. A tanítás elsősorban a Nemzeti Alaptanterv alapján folyik, bár egy szignifikáns kisebbség (7 fő) más tanítási tervet követ.
A fentiek fényében úgy tűnt, hogy válaszolóink szkeptikusan viszonyulnak a kreacionizmus különböző formáinak, így az Értelmes Tervezettségnek (Intelligent Design) az érvrendszeréhez, így meglepetésként értékelhető, hogy amikor konkrétan az ID jellegére kérdeztünk rá, már sokkal vegyesebb kép született. Ugyan minden kitöltő egyetértett azzal, hogy a kutatók közt széleskörű konszenzus létezik az evolúció elfogadottságáról, mégis a válaszolók egyharmada vallja, hogy az ID egy valós alternatív elmélet az élet keletkezésére, és még ennél is többen gondolják úgy, hogy az ID-t tekintélyes kutatók is elfogadják. (Az előítéleteket megelőzendő, gyorsan megjegyezzük, hogy mindkét esetben a deista és nem-deista világképpel rendelkezők egyaránt nyilatkoztak így.)
Talán csak ez az utolsó megállapítás a meglepő, s egyben azt bizonyítja, hogy az ID mozgalom önfényező tevékenysége Magyarországon is nyomot hagyott. A kutatók közt ugyanis konszenzus van arról, hogy az ID nem természettudományos elmélet, hanem egyszerű vallásos-filozófiai eszmefuttatás, és ugyan időről időre felbukkannak listák ID-szimpatizánsok névsorával, a valóság az, hogy még a kreacionista nézeteket szívesen befogadó Egyesült Államokban is a kutatók elsöprő többsége (közel kilencven százaléka) az evolúció mellett tört kardot.
Az iromány eredetileg az origo-n jelent meg. Az eredeti adathalmaz innen letölthető. Köszönet Nádori Gergőnek a kérdőív összeállításában nyújtott segítségéért.
