Ma nézzük meg egy kicsit közelebbről a baktériumok flagellumfehérjéinek exportját végző fehérjéket is, amelyek, mint tudjuk, még sokkal erősebb érvek az értelmes tervezés mellett, hiszen "Hiszen ahhoz, hogy egy ostor MÁSKÉNT alakuljon ki, mint jelenleg, a baktériumon belül működő rendkívül komplex mechanizmusnak is módosulnia kellene." A kérdés az, tudunk –e erre példát mutatni?
Az FliI fehérje maga a transzportfehérje, amely átjuttatja a sejtmembránon a leendő flagellumot alkotó fehérjéket. Az FliH fehérje segíti az FliI fehérjekomplexhez kötését, hiányában nem működik hatékonyan a fehérjeexport, ám egyszersmind szabályozza is a működését. Ennek megfelelően az fliH gén deléciója után a baktériumsejt még valamennyire mozgásképes marad, az FliI fehérje hiánya azonban mozgásképtelen sejteket eredményezett.
Az ábrán a wt jelöli a vad típusú baktériumsejteket, látható, hogy messzire úsznak a leoltási ponttól, míg a ΔfliH és ΔfliI mutánsokból hiányzik az fliI és fliH gén, az első törzs egyedei valamennyire mozognak, a második törzs egyedei nem. A ΔfliHI –ből pedig mindkét gén hiányzik. Az ΔflhB pedig az flhB gén delécióját vagyis null mutánsát jelenti, ezek mozgásképtelenek.
Amikor kicsit jobban megvizsgálták ezeket a jószágokat, rájöttek, hogy ha a szokásos időtartam háromszorosán át hagyták a sejteket mozogni, akkor bizony azt a meglepő tényt fedezték fel, hogy ennyi idő alatt FliH fehérje hiányában a sejtek valamennyire elmozdultak a leoltási ponttól, az FliI fehérje hiányában egyáltalán nem, ám hogyha mindkét fehérjét kódoló gént deletálták, akkor mégiscsak mozogni kezdtek valamennyire ezek a sejtek. Vagyis az FliI fehérje hiányát valamennyire komplementálja, ha az FliH fehérje is hiányzik.
Ma nézzük meg egy kicsit közelebbről a baktériumok flagellumfehérjéinek exportját végző fehérjéket is, amelyek, mint tudjuk, még sokkal erősebb érvek az értelmes tervezés mellett, hiszen "Hiszen ahhoz, hogy egy ostor MÁSKÉNT alakuljon ki, mint jelenleg, a baktériumon belül működő rendkívül komplex mechanizmusnak is módosulnia kellene." A kérdés az, tudunk –e erre példát mutatni?
Az FliI fehérje maga a transzportfehérje, amely átjuttatja a sejtmembránon a leendő flagellumot alkotó fehérjéket. Az FliH fehérje segíti az FliI fehérjekomplexhez kötését, hiányában nem működik hatékonyan a fehérjeexport, ám egyszersmind szabályozza is a működését. Ennek megfelelően az fliH gén deléciója után a baktériumsejt még valamennyire mozgásképes marad, az FliI fehérje hiánya azonban mozgásképtelen sejteket eredményezett.
Az ábrán a wt jelöli a vad típusú baktériumsejteket, látható, hogy messzire úsznak a leoltási ponttól, míg a ΔfliH és ΔfliI mutánsokból hiányzik az fliI és fliH gén, az első törzs egyedei valamennyire mozognak, a második törzs egyedei nem. A ΔfliHI –ből pedig mindkét gén hiányzik. Az ΔflhB pedig az flhB gén delécióját vagyis null mutánsát jelenti, ezek mozgásképtelenek.
Amikor kicsit jobban megvizsgálták ezeket a jószágokat, rájöttek, hogy ha a szokásos időtartam háromszorosán át hagyták a sejteket mozogni, akkor bizony azt a meglepő tényt fedezték fel, hogy ennyi idő alatt FliH fehérje hiányában a sejtek valamennyire elmozdultak a leoltási ponttól, az FliI fehérje hiányában egyáltalán nem, ám hogyha mindkét fehérjét kódoló gént deletálták, akkor mégiscsak mozogni kezdtek valamennyire ezek a sejtek. Vagyis az FliI fehérje hiányát valamennyire komplementálja, ha az FliH fehérje is hiányzik.
Ezek után megvizsgálták, találnak –e olyan mutánsokat, amelyek mozgékonyabbak a szülői ΔfliHI törzsnél? Találtak ilyen sejteket, amelyek egy pontmutációt hordoztak az flhB génben, az ábrán látható, hogy sokkal jobban mozogtak agarlemezen, mint a szülői törzs, bár nem olyan gyorsan, mint a vad típusú sejtek. Az ábrán flhB* jelzi azt a törzset, ami az ΔfliHI mutációk mellett ezt a pontmutációt is hordozta.
Magyarul mi érdekes ebből a mi számunkra? Adott ugye "a baktérium ostor", ami az érdeklődés középpontjába került, mert egy bácsi kijelentette, ha bármelyik alkatrészét eltávolítjuk, nem működik tovább, így nem alakulhatott ki lépésenként. Ha eltávolítjuk az FliI alegységet ebből a fehérjekomplexből, akkor bizony megáll, a sejtek nem mozognak tovább. Eddig stimmel. Viszont ha eltávolítunk még egy alegységet (FliH), akkor bizony a baktériumsejtek újra mozogni kezdenek, úgy, hogy FliI fehérjét továbbra sem tartalmaz a flagellumuk, ráadásul egy aminosavcsere a komplex másik alegységében (FliB) ezt a fehérjekomplexet jelentősen hatékonyabbá teszi, így a sejtek messzebbre jutnak egy agarlemezen. Ezek után ez a fehérjekomplex, amiből hiányzik két alegység, egy másikban pedig egyetlen pontmutáció történt, nem fogható fel úgy, mint egy egyszerűbb, mégis működő ostor? Mert ezek szerint ez a bevezetőben említett "rendkívül komplex mechanizmus" is minden további nélkül változhat, ahogy a többi fehérjekomplex is.
Minamino T, Namba K. (2008): Distinct roles of the FliI ATPase and proton motive force in bacterial flagellar protein export; Nature 451(7177):485-8.
Sexcomb
