Amikor GMO növényekről van szó, az "állatorvosi ló" általában a MON810, a Monsanto Bt-toxin tartalmú kukoricája. A terméket a zöld-kritika több oldalról szokta támadni, s ezek egyike a "mérgektől", "toxinoktól" való zsigeri félelemre bazíroz. (Egyébként a "Bt-toxin" kifejezés önmagában nem is helyes, hiszen egész toxincsaládról van szó, amelynek mindegyik tagja kicsit más faj-specificitással bír, és mivel jól kristályosodnak általában CryXX-ként nevezik őket(ahol "XX" a általában egy szám és egy betű kombinációja). A MON810-ben a kukoricamoly specifikus Cry1Ab-t kódoló gén van.)
Pedig a Bt-toxin emberre nézve az eddigi adatok szerint veszélytelen, eddig még egyetlen komoly mérgezési esetről sem tud a szakirodalom. Persze nem kizárt, hogy akárcsak egykor a DDT-nél, itt is később, nagyon nagy koncentrációnál jelentkeznek a tünetek, mindenesetre, eddig a nyúl és az egér-tesztek semmi gyanúsat nem produkáltak, pontosabban a maximális hatás enyhe szemiritiáció volt az előbbieknél. Szóval kérdéses, hogy mekkora, illetve egyáltalán elérhető-e az a koncentráció aminél valami történik, már ha tényleg van ilyen.
Amikor GMO növényekről van szó, az "állatorvosi ló" általában a MON810, a Monsanto Bt-toxin tartalmú kukoricája. A terméket a zöld-kritika több oldalról szokta támadni, s ezek egyike a "mérgektől", "toxinoktól" való zsigeri félelemre bazíroz. (Egyébként a "Bt-toxin" kifejezés önmagában nem is helyes, hiszen egész toxincsaládról van szó, amelynek mindegyik tagja kicsit más faj-specificitással bír, és mivel jól kristályosodnak általában CryXX-ként nevezik őket(ahol "XX" a általában egy szám és egy betű kombinációja). A MON810-ben a kukoricamoly specifikus Cry1Ab-t kódoló gén van.)
Pedig a Bt-toxin emberre nézve az eddigi adatok szerint veszélytelen, eddig még egyetlen komoly mérgezési esetről sem tud a szakirodalom. Persze nem kizárt, hogy akárcsak egykor a DDT-nél, itt is később, nagyon nagy koncentrációnál jelentkeznek a tünetek, mindenesetre, eddig a nyúl és az egér-tesztek semmi gyanúsat nem produkáltak, pontosabban a maximális hatás enyhe szemiritiáció volt az előbbieknél. Szóval kérdéses, hogy mekkora, illetve egyáltalán elérhető-e az a koncentráció aminél valami történik, már ha tényleg van ilyen.
A rovarok jelentős részére azonban pusztító hatással van az anyag, ami persze nem egészen véletlen, hiszen a toxin része az őt a természetben előállító Bacillus thuringiensis szaporodási mechanizmusának részese. A baktérium a nehéz időket spóra formájában vészeli át, a spórához pedig egy-egy Cry kristály kapcsolódik. Ha egy megfelelő rovar elfogyasztja ezt a kis kombinációt, a bélbe jutva, az alacsony pH aktivizálja a toxint, ami a bélfalhoz kapcsolódva, teljesen még nem tisztázott mechanizmussal kilyukasztja azt, és a perforált bélből az ott levő bacik (mind a B. thuringiensis, mind a normális bélflóra tagjai) a környező szövetekbe jutnak, helyre kis szepticémiát okozva, ami aztán a gazda elpusztulásához vezet.
Ez B. thuringiensis rovarölő potenciálja 1901 óta ismert, ekkor izolálták ugyanis Japánban, mit a kártevőt (eredetileg Bacilus sotto néven), ami megtizedelte a selyemhernyó állományt. 1920 óta aztán közkedvelt rovarírtóként hasnálják ilyen-olyan fromában, és természetes eredete miatt kifejezetten Bio szerként tartják számon. Pl. Dipel fedőnevű kiszereléséből 50 liter kb. hatvanezer forintba kerül, nagyobb tétel esetén ingyenes házhozszállítással. Ennek megfelelően intelligensebb GMO-ellenes körökben már nem is azon lovagolnak, hogy a Bt-kukoricában toxin gén van, hanem abba próbálnak belekötni, hogy a Cry koncentrációja a transzgenikus növényekben nagyságrendileg nagyobb, mint a permetezési határértéke. Ami bár igaz, nincs híján demagógiának, hiszen egy élő szervezet nem olyan mint egy legó-növény, elpusztulásakor nem esik szét egyszerűen összetevőire, hanem a toxin fehérjék pont olyan lebontó folyamatoknak vannak kitéve, mint a növényi sejt más összetevői, vagyis a környezetbe kijutó valódi Cry érték szignifikánsan kevesebb lesz.
Az ilyen csúsztatgatás azért is szomorú, mert az egyik oldal hisztériája a másik oldalon is hasonlót generál, így aztán mára szellemi aknamezővé vált a transzgén növények környezeti terhelésének a viszgálata.
Nade, nem erről akar(t) szólni a poszt, hanem a Cry toxinok egyik új, potenciálisan hasznos hatásáról. Amit ugyanis előbb elhallgattam az az, hogy a toxinok egyik csoportja férgekre hat. Mégpedig egész hatásosan.
Bélféreggel fertőzött egereket kezelve Cry5B-t tartalmazó vizes oldattal, látványos gyógyulást lehetett már egész rövid idő alatt elérni.
Mint az a mellékelt ábrákon látható, öt nap kezelés elég volt ahhoz, hogy mind az ürülékben előforduló peték, mind a belekben élő férgek számát drasztikusan lecsökkentse; hatása vetekszik a "klasszikus" féregölőkével. S mivel a féregfertőzések szerte a világon több millió embert érintenek, aligha kell soká várni, hogy felmerüljön a Cry5B-t hordozó transzgenikus növények bevetése a fertőzések kezelésére. Kérdés, hogy lehet-e majd normális vitát folytatni a potenciális előnyökről ill. hátrányokról...?
Hu Y, Georghiou SB, Kelleher AJ, Aroian RV (2010) Bacillus thuringiensis Cry5B Protein Is Highly Efficacious as a Single-Dose Therapy against an Intestinal Roundworm Infection in Mice. PLoS Negl Trop Dis 4(3): e614. doi:10.1371/journal.pntd.0000614