Egy korábbi posztban már kitaglaltuk, hogy az antobiotikum rezisztens baktérium törzsek gyakorisága jól összefügg az antibiotikum fogyasztással és ez minden valószínűség szerint ok-okozati összefüggést jelez.
Mivel azonban számos antibiotikum természetes anyagokból származik (Flemming is gombából izolálta a penicillint), értelemszerűen antibiotikum rezisztencia nemcsak antropogén környezetben jöhet létre, hanem mindenféle emberi behatás nélkül is, tehát vadállatokban is lehetnek rezisztens törzsek. A kérdés az, hogy mennyire gyakori ez?
A válasz nem is olyan triviális, hiszen igazából hol is kereshetünk mindenféle emberi kontaktustól mentes vadakat manapság? Egy friss tanulmány szerzőinek végül a Spitzbergákon élő jegesmedvékre esett a választása, mert ezek nemcsak távol élnek minden emberi településtől, de a táplálékuk (pl. fókák) sem igen találkozik emberekkel élete során. Vagyis ha bennük vannak rezisztens törzsek, az kifejezetten a természetes állapotot fogja tükrözni. És mivel a bacik a bélcsatornában élnek leginkább, a vizsgálat tárgya természetesen a jegesmedve-ürülék lett.
A válasz röviden az, hogy vannak rezisztenciát hordozó bacik még itt is, de nem sokan: összesen négy ilyen törzset sikerült izolálni. Korábbi olasz és portugál kutatók munkája az emberi közelségben élő állatoknál - kutyák, macskák, lovak - sokkal több ilyen baktériumot mutatott ki (átlagosan tizenháromra, de pl. sertések esetében tizenhat rezisztens törzsre leltek). Összehasonlításképpen, kórházi betegekben a rezisztens törzsek száma negyven.
Azaz, a végeredmény jól alátámasztja azt, amit eddig is gondoltunk: rezisztencia létrejöhet magától is, de az emberi behatás ezen a folyamaton nagyságrendnyit dob és utána nem győzzük elszotyogtatni magunk körül az ellenálló baci törzseket.
(Megj: a kép csak illusztráció. Valójában a medvéket lényegesen macerásabb úton vizsgálták: altató lövedékkel elkábították őket és egyenesen a végbelükből történt a mintavételezés.) (via)
Glad T, Bernhardsen P, Nielsen KM, Brusetti L, Andersen M, Aars J, Sundset MA. (2010) Bacterial diversity in faeces from polar bear (Ursus maritimus) in Arctic Svalbard. BMC Microbiol 10: 10. doi: 10.1186/1471-2180-10-10
