1665 őszén London egy halott város volt. Miközben a királyi udvar Oxfordban igyekezett  tudomást sem venni a fővárosban dúló járványról, a pestis tízezrével szedte áldozatait. Aki tehette elmenekült, így az utcákon már nem és még épp csak élők hevertek laza káoszban, köztük időnként papok, vagy amulettjeikben, fülbemászó őrleteikben és misztikus tekercseikben vakon bízó alkimisták próbáltak utat lelni.

A járvány elsődleges oka a korabeli higiéniai állapotokban keresendő; az emberek, patkányok és a köztük ingázó bolhák egyvelege tökéletes inkubátornak bizonyult a pestis okozó Yersinia pestis baktérium számára. A fertőzött rágcsálókon táplálkozó élősködők beleibe jutva, a baktérium élénk szaporodásba kezd és saját maga által termelt cukorszármazékokba ágyazódva egy különleges  réteget, ún. biofilmet hoz létre. Ez a bevonat aztán hatékonyan meggátolja a tápanyagok felszívódását - vagyis a bolha éhkoppon marad, s hogy csillapíthatatlannak tűnő étvágyát enyhítse, új prédát keres. Ez előbb utóbb, különösen a korai London már emlegetett viszonyai között, egy ember lesz és kész a baj.

A biofilm képzés egy általános vonása a különböző Yersinia fajoknak, így a Y. pestis legközelebbi rokonának számító Y. pseudotuberculosis-nak is. Az egyetlen különbség az, hogy utóbbi erre képtelen rovarok beleiben - így aztán csak fertőzött személy (vagy állat) ürülékével történő közvetlen kontaktus során terjedve tud betegséget okozni. A bevonat létrehozása, mint a bakteriális életciklus sok más tulajdonsága, egy pontosan és szigorúan szabályozott folyamat és a Y . pseudotuberculosis esetében egy genetikai "kapcsoló" kikapcsolja a "biofilm géneket", amikor a baci egy rovar belsejébe kerül. És egy aktuális kutatás azt mutatja, hogy a pestis kórokozójában pont ez a "kapcsoló" romlott el. A szóbanforgó gén (egyébként az rcsA-ról van szó, ha valakit érdeklenek a részletek) "fosszilizálódott", vagyis pszeudogénné változott - szekvencia nyomaiban még felismerhető, de már nem hoz létre épkézláb fehérjét. Amennyiben viszont a Y. pseudotuberculosis működőképes rcsA génjét átültetjük a Y.pestis-be, az képtelen lesz a rovarbélben biofilmeket létrehozni. Kis lépése volt ez a bakteriális evolúciónak, de nagy fejfájása az emberi fajnak...