Rosszul indul az év (pontosabban rosszul fejeződött be az előző) azok számára, akik egy 2005-ös cikk-párocska alapján, komolyan hinni kezdtek abban, hogy az egyes rasszok között bizonyítottan létezik genetikai alapú intelligencia különbség. 

A szóbanforgó két cikk 2005 szeptemberében jelent meg a Science-ben, és két az agy embrionális fejlődése szempontjából fontos gén, a microcephalin és ASPM allél-variációit vizsgálta. Mindkét esetben egy szelekció által favorizált ún. domináns D-allélt találtak, amely elsősorban Afrikán kívül volt elterjedt, illetve egy ősi allélt a szub-szaharai törzsekben (ASPM-re lásd pl. itt). S bár az allélok között semmilyen funkcionális különbségről nem tudunk, a D-allélok megjelenési ideje (a microcephalin esetében durván 50,000 év, az ASPM esetében pedig 5,800 év - figyelem: mindkét esetben plusz-mínusz több ezer év a hibahatár...) vad találgatásra adott okot.

A két cikket jegyző Bruce Lahn-t azóta számos kritika érte, hogy nem kellett volna minden bizonyíték hiányában az allélokat az első emberi művészi ábrázolások, a legrégebbi barlangrajzok, illetve az állatok háziasításához és az első városok kialakulsához kapcsolnia (amelyek sacc-per-kb szintén ezekben az időszakokban történtek), hiszen előre látható volt, hogy az efajta spekuláció igencsak termékeny táptalajra lel majd egyes konzervatív publicisták fantáziájában. Merthogy ez történt és néhányan máris utalgatni kezdtek arra, hogy hát igen, nolám a feketék, szegények, khmmm.. nem annyira okosak, és különben is, az emberi rasszok közti egyenlőséget hirdetők most ezekre az eredményekre varrjanak gombot (egyébként nem is kell messze menni az efajta logikai okfejtésekhez, akad ilyen a szomszédban is).

De a puding próbája az evés és a jelek szerint néhányan előre ittak a medve bőrére. Ugyanis a szóbanforgó két cikk megjelenése óta sokan próbálták ezt az intelligencia - D-allél kapcsolatot bebizonyítani, totál sikertelenül: a D-allél és a non-D-allél hordozói nem különböztek szellemi képsségekben. És mégcsak azzal sem lehet vádolni a kutatást végzőket, hogy elhallgatták a valódi eredményeket, hiszen az egyik érdeklődő az a Philippe Rushton volt, aki egyébként azt propagálja, hogy az amerikai feketék kevésbé intelligensek, mint más rasszok képviselői.

S, hogy akkor miért volt szelekció? Nem tudjuk, s bár azóta már kiderült, hogy a microcephalin D-allél egészen egzotikus helyről származik, az esetleges eredete nem ad magyarázatot arra, hogy miben különbözik az ősi formától. Az ASPM esetében legalább újabb tipp született: mivel ez a fehérje fontos szerepet játszik az eukarióta sejtek ostorainak működésében (ill. kifejeződik a herékben a spermatogenezis során), lehet, hogy ezen funkciója alapján válogatta az allélokat a természetes szelekció.

Már, ha az allél-eloszlás valóban szelekciót takar: ugyanis egy (egyelőre) jelentős kisebbségben levő csoport szerint, ez a fajta allél-eloszlás megmagyarázható pusztán az egyes emberi csoportok őskori vándorlásával.

A rasszok közötti és rasszokon belüli genetikai és fiziológiai különbségek valósak, és mind nagyon érdekesek. De fölösleges állandóan azt keresni, hogy más rasszok képviselői miben lehetnek hülyébbek nálunk...