Amikor két éve némileg szkeptikusan írtam arról a magyar vonatkozású kutatásról, ahol a növényi táplálékkal a szervezetünkbe jutó DNS darabjait (nem túl meggyőzően) a vérből mutatták ki, megemlítettem, hogy táplálék eredetű mikroRNS-eket (miRNS) már korábban kimuttatak vérből, és azokhoz is mindenféle (potenciális) funkciót rendeltek.
Mivel a miRNS-ek hihetelenül izgalmas szabályozói a génexpressziónak, nem volt véletlen persze az efajta lelkesedés, de most fény derült arra, hogy nem lehetetlen, hogy a miRNS-es vonal is árnyékravetődésnek bizonyul.
Az anyatej a miRNS-ben egyik leggazdagabb táplálék, így ha bizonyítani akarjuk, hogy ezek az apró RNS darabok valóban képesek a táplálékból a vérbe kerülni, a szopós egerek szinte tökéletes paradigmát nyújtanak kísérleteink számára. Egy nemrég közölt tanulmányban két miRNS, a miR-375 és miR-200c/141 esetében vizsgálták meg, hogy képesek-e átkerülni a táplálékból a testi szövetekbe. Ehhez vad-típusú és mutáns (az egyik, vagy a másik mikroRNS-el nem rendelkező) egér-anyák és -utódok mindenfajta kombinációit tesztelték, hogy mindenfajta mellékhatást ki lehessen zárni: vagyis az első kísérleti csoportban vad-típusú anyák tejét vad-típusú egerek szopták, a másodikban mutáns anyák tejét vad típusú egerek, illetve az utolsó két csoportba pedig mutáns kisegerek szívták magukba vad-típusú és mutáns anyák tejét.
Az így táplált egerekből aztán különböző időpontokban szövetmintákat vettek és megvizsgálták, mennyi lelhető fel ezekben a miRNS-ekből. Ez különösen a nem mutáns anyával párosított mutáns kisegerek esetében érdekes adat, mert ebben az esetben csak úgy lehetne megfelelő miRNS-t találni, ha az az anyatejjel együtt jut a szervezetükbe. Az alább a miR-375 szinteket láthatjuk 2 hetes egerekben, de ez az eredmény reprezentatív a másik miRNS-re is: úgy tűnik, nincsenek csodák, a miRNS-ek jó eséllyel lebomlanak a bélben, de semmiképpen sem kerülnek be a szervezetbe. Ugyanis csak és kizárólag a vad típusú egerek szöveteiben lehet miR-375-el találkozni, mutánsok esetében, független az anyatej összetételétől, nem lelünk ilyesmit, se a bélfalban, se a vérplazmában, se a májban, de még a lépben sem.
És így máris egy problémával kevesebb: nem kell aggódni, hogy mi van, ha a vérplazmába kerülő, táplálék-eredetű miRNS-t felveszik valahol a sejtek; nem okoz-e a fogyasztó szervezetében is valamilyen gén-csendesítést. Ugyanis, valamit, ami nem kerül a vérplazmába, aligha tudnak a sejtek felvenni.
(A szoptatós egér Will Koffel képe.)
Title AC, Denzler R, Stoffel M. (2015) Uptake and Function Studies of Maternal Milk-derived MicroRNAs. J Biol Chem 290(39): 23680-91.
