(Az poszt szövege Györgyey János Facebook oldalán jelent meg, de mivel illik a mi GMO-vita sorozatunkban, az engedélyével utánközöljük. Ennek megfelelően a szöveg János álláspontját tükrözi, ami persze nem áll távol a miénktől sem :-).)

Az alábbi sokkoló kép a hozzátartozó szöveggel a „GMO Free USA” Facebook oldalon jelent meg, és járta be a netes közösséget.

I N D E P E N D E N T P E E R R E V IE W E D S T U D Y : G L Y P H O S A TE IN P I G F E E D I N C R E A S E S B IR T H DEFECTS IN PIGLETS. The highest concentrations of glyphosate were found in the lungs and heart, with the lowest concentrations in muscle. The rate of malformations increased to one out of 260 born piglets if sow feeds contained 0.87-1.13 ppm glyphosate in the first 40 days of pregnancy. Birth defects appeared at lower levels of exposure but at lower rates. Did you know that many of the EPA allows maximum glyphosate residues in our food are much higher? This leads us to ask: Does exposure to glyphosate lead to birth defects in humans? MORE RESEARCH IS URGENTLY NEEDED.

READ: http://www.gmoevidence.com/dr-krüger-glyphosate-increases-birth-defects-in-pigs/
READ THE STUDY: http://omicsonline.org/open-access/detection-of-glyphosate-in-malformed-piglets-2161-0525.1000230.pdf

EPA allowable residue levels:

http://www.ecfr.gov/cgi- bin/retrieveECFR?gp=1&SID=c5a592a17ad61d488cc375393686f355&ty=HTML&h=L&r=PART&n=40y24.0. 1.1.27#40:24.0.1.1.27.3.19.124 

Az első, alapvető csúsztatás a posztban az, hogy ez az egész növényvédőszer-kérdés, és nem GMO-kérdés – lévén, hogy nagyon sok génnemesített növényhez köze sincs – mégis a GMO- mentességért (és egyben glifozátmentességért) kampányolnak vele.

A második súlyos csúsztatás:
Az eredeti tudományos cikk egyáltalán nem állítja azt(!), amit a kép felirata kijelent, nevezetesen, hogy a takarmányban lévő glifozát megnövelné a malacok születési rendellenességének gyakoriságát. Zárómondat a cikk összefoglalójából:

"Further investigations are urgently needed to prove or exclude the role of glyphosate in malformations in piglets and other animals."

Azaz a gyanúsítottjuk a glifozát, de maguk sem gondolják, hogy ezt bizonyították volna.

A magánvéleményem:
A mai helyzetben szenzációhajhász felelőtlenség ilyen tudományos cikket írni. Vagy alá kellett volna támasztaniuk a gyanújukat, vagy eljutni oda, hogy nem erősíthető meg. Így viszont egy short communication-ben muníciót adtak – többek között a fent látható – hatásvadász csúsztatásoknak, felszították a közfelháborodást, de mossák kezeiket, hogy ők tulajdonképpen nem is állítottak semmit...

Most nézzük részletes kritikai megjegyzéseimet az eredeti cikkről: (A dőlt betűs részek szó szerinti idézetek.)

„In spring of last year a Danish pig farmer brought 38 live borne but malformed one-day-old piglets into our laboratory because of extraordinary high percentages of malformations in piglets”

Tehát nem végeztek kísérletet, nem voltak kontrollált körülmények, ellenben egy közelebbről meg nem nevezett dán gazda behozott hozzájuk vizsgálatra 38 rendellenességgel született malacot.
(A gazdáról sejtéseink azért lehetnek: Borup Pedersen dán gazda az utóbbi években pont ezzel foglalkozik, és az anti-GMO-s, vegyszerellenes mozgalmárok példaképének tűnik.)

A harmadik szerzővel való családnév egyezés természetesen véletlen is lehet, de olyan értelemben nincs is jelentősége, hogy a szerzők tudatosan, szándékosan hagyják homályban a vizsgált malacok forrását.)

„It was reported an assumption about the possible causes of this incident.”

Ki feltételezte, miért, milyen alapon??? Se forrás, se magyarázat.

„It was noticed that the rate of malformations increased to one out of 260 born piglets if sow feeds contain 0.87-1.13 ppm glyphosate (N-phosphonomethylglycine) in the first 40 days of pregnancy. In case of 0.25 ppm glyphosate in sow feeds one of 1432 piglets was malformed.”

Ha minden 260. malac született rendellenességgel, akkor a behozott 38 állat 9880 malac közül került ki. Mennyi idő alatt szedték össze ezeket? Egyáltalán hány malacból állt a kontrol csoport (ahol csak minden 1432. malacnak volt rendellenessége), van-e bármi garancia arra, hogy a két csoport genetikai szempontból, fejlődési rendellenességek szempontjából egyformának tekinthető? Egyáltalán párhuzamosan figyelték meg a két csoportot, a nevelési körülmények megegyeztek-e? (Ami minimum-elvárás lenne.)

Miért hivatkoznak a vemhesség első 40 napjára? Volt kísérlet/megfigyelés arra, hogy a 40. nap után más a helyzet?
Ezalatt hogyan biztosították az összehasonlítható (glifozáttartalomra ellenőrzött) takarmányozást, hogyan ellenőrizték, hogy más, esetleg károsító anyagok nem fordultak-e elő eltérő arányban a két állatcsoport takarmányában?

Kérdések tömkelege merül fel az eredmények értékelhetőségével kapcsolatban, mert sem leírás, sem hivatkozás nincs a pontos körülményekre. Gyakorlatilag ezen a ponton a szerzők tényként kezelik a bizonyítandót, elfogadják kiindulási alapnak azt, amit a cikkel a végén sugallni kívánnak, nevezetesen, hogy a glifozát lehet a később részletezett rendellenességek oka.

Rövid közleményről van szó, tehát nincs is helye a terjengősségnek, de akkor miért van 2/3 oldalnyi elrettentő példafotó a beteg, nyomorék malacokról, hasznos ábramagyarázat nélkül? Ezzel az összesen kétoldalas cikk jó harmadát a sokkoló „hú milyen csúnyákat találtunk” információértékű fotók veszik el. Miközben egyébként a cikk szövegében is részletezik, hogy milyen rendellenességeket találtak. („These piglets showed different abnormalities as...”)

Az egész cikkben sehol egy adat arról, hogy mekkora glifozáttartalmat mértek (mértek egyáltalán?) a másik, állításuk szerint alacsony glifozáttartalmú tápon nőtt sertések rendellenességgel született malacaiban. Ahogy nézem ennek a kontrolnak a hiánya a legdurvább a cikkben. Emiatt nem tudjuk, hogy mennyi a háttere a használt ELISA mérési módszernek, gőzünk sincs arról, mennyire megbízhatóak ezek a mérések, mennyire térnek el (ha egyáltalán eltérnek) a kontrol malacokban mérhetőtől?

Noha az első 40 napban adott glifozátos takarmányt feltételezik a deformitások okozójának, mégis a közel 120 napos vemhesség után mérték meg az újszülött malacok szerveiből a glifozátmaradványt. Közben milyen tápot ettek a kocák, és annak milyen hatása van a malacban mérhető glifozáttartalomra? Erről sincs semmi, pedig fontos kérdés, hogy melyik időszaknak mekkora hatása van a malacokban mérhető hatóanyagszintre.

Súlyos kijelentéseket tesznek arról, hogy miféle bajokat okoz a glifozát, vagy az azt tartalmazó gyomirtó, már alacsony koncentrációban is:

„Glyphosate and its commercial herbicides severely affect embryonic and placental cells, producing mitochondrial damage, necrosis and programmed cell death with doses far below the used agricultural concentrations.”

De ezt, a véleményem szerint legsúlyosabb állításukat a glifozát általuk gondolt egészségkárosító hatásáról semmivel, referenciával sem támasztják alá.

Az 5 és félszeres eltérés a rendellenességek gyakoriságában, amire a cikket alapozzák, brutális hatás. Ennek jól reprodukálhatónak kellene lennie, csak ahhoz jó leírás is dukálna, ami alapján meg lehet ismételni a méréseket. A cikk kapcsán felmerülő sok nyitott kérdés, zavaró tényező láttán bennem nagyon erős a gyanú, hogy a szerzők nem is akarják, hogy bárki (pl. tőlük független labor) megismételhesse ezt. A szerzőknek nem célja, hogy mások megerősítsék a vélt „glifozát-hatást”.

Összefoglalva:
A saját eredményük annyi, hogy megítélhetetlen megbízhatósággal megmérték 38 db, megítélhetetlen előzmények után, de rendellenességgel született malac egyes szerveinek glifozát-maradványát. Ez ugyan semmilyen konklúzióra nem vezetett, de ennek kapcsán sok, jelentős részben alátámasztatlan rosszat állítottak a glifozátról, és további vizsgálatokat követeltek annak eldöntésére, hogy ez az anyag okoz-e fejlődési rendellenességet, vagy sem. Ők csak bedobtak egy gyanút a köztudatba, és most másoktól várják a bizonyítást.

Végül, de nem utolsósorban:
Én nem állítok a glifozát veszélytelenségéről, vagy veszélyességéről semmit, csak arra mutattam rá, hogy ilyen előítéletes, zavaros hátterű kutatással megbízható tudományos eredményt elérni nem lehet, ez kizárólag botránykeltésre alkalmas. Amit a GMO Free USA és a hozzá hasonló oldalak további csúsztatásokkal, tisztességtelen, közvélemény-manipuláló eszközökkel meg is tesznek. 

 Monika Krüger, Wieland Schrödl, Ib Pedersen and Awad A Shehata (2014) Detection of Glyphosate in Malformed Piglets J Environ Anal Toxicol 4:5; http://dx.doi.org/10.4172/2161-0525.1000230