A GMO vitában a Monsanto ekézése és a toxin illetve méreg szavak ütemes ismételgetése mellett rendre elsikkadnak azok a találmányok, amik annyira újszerűek, hogy egész iparágakat válthatnának ki, ha egyszer végre engednék őket termeszteni. Ma egy ilyenről lesz szó.
A rotavírus évente 114 millió embert fertőz meg, nagyrészt gyerekeket, akiknek a 80% -a harmadik világbeli országokban él. Évente hatszázezer gyerek bele is hal a fertőzésbe. Jelenleg két védőoltás is felvehető, amelyek megelőzik a rotavírus fertőzést, de elég drágák (Magyarországon kb. 35.000 Ft) és nyilván csak a fertőzés megelőzésére jók, a már beteg gyerekeken nem segítenek. Ráadásul erősen legyengült immunrendszerű emberekben (pl. éhezők) maga a vakcina is betegséget válthat ki. A rotavírus ellen létezik hatékony passzív immunterápia, amelyek során a vírus ellen hatékony ellenanyagokat adnak a betegnek, ám nyilván ez egy elég drága gyógymód, mivel az ellenanyagok előállítása és izolálása is elég költséges, harmadik világbeli országokban szóba sem jöhetnek, ráadásul jelenleg még csak kísérleti eredmények vannak róla, gyógyszerként nem forgalmazzák.
Daisuke Tokuhara és munkatársai éppen ezért valami egészen újjal álltak elő. A láma immunglobulinok nehéz láncain található antigénkötő zsebek (VHH) számos igen előnyös tulajdonsággal rendelkeznek: Kis méretűek, a legkisebb jelenleg ismert antigénkötő domének, ellenállnak a hőnek, a savas közegnek, sőt a pepszinnek is, ezek a tulajdonságaik könnyűvé teszik a rekombináns fehérjeként termelésüket. Már korábban leírtak egy rotavírust felismerő láma VHH -t (ARP1), ami élesztőben termeltetve hatékonyan védte meg egy kísérleti rendszerben az egereket a vírusfertőzés következtében fellépő hasmenéstől. Sőt, egy Bangladesben végzett kísérletben az ARP1 rotavírusfertőzött gyerekek hasmenéses tüneteit is csökkentette. A szerzők a rizs genomjába juttatták az ARP1 fehérjét kódoló gént, mellé pedig beillesztettek egy RNSi kazettát, ami gátolja a prolamin és a glutelin fehérjéket kódoló gének kifejeződését, így a rizs növény az energiáinak nagyobb hányadát fordíthatja az ARP1 fehérje termelésére, hogy a magban egyébként jelenlévő fehérjékből kevesebbet kell előállítania. A rizs (MucoRice-ARP1 -nek nevezték el) valóban nagy mennyiségű ARP1 fehérjét termelt, ami ráadásul vízoldékonynak bizonyult, a rizslisztből egyszerűen szobahőmérsékleten pépet készítve is oldódik. Meglepően sokat termel, magonként 170 μg oldható ARP1 fehérjét mértek, ami a rizs összfehérje tartalmának ~12% -a. Összehasonlításként kipróbálták, hogy RNSi nélkül mennyit termel a növény, csak ennek a tizedét, 14 μg -t. A megtermelt rekombináns ARP1 fehérje erősen kötődött a rotavírus részecskékhez, ráadásul 30 perc főzés után is megmaradt a kötőképességnek a kétharmada. A szobahőn tárolt MucoRice-ARP1 egy évnyi állás után sem veszített a kötőképességéből, úgyhogy kifejezetten jól eltartható.
Kipróbálták, hogy a MucoRice-ARP1 képes-e gátolni a rotavírus fertőzést, ahogy a második ábrán látható, igen, sejtvonalban éppen olyan jól működik, mint az élesztőben termelt ARP1. Ezek után megvizsgálták, hogy a rotavírusfertőzés állati modelljében hogy működik, ez látható a harmadik ábrán, rotavírusfertőzött egerek esetében a hasmenés gyakoriságát és a hasmenés súlyosságát is csökkentette a MucoRice-ARP1 rizspép etetés. Az A ábrán a rotavírusfertőzés előtt kilenc órával megkezdett etetés hatása látható, a B ábrán ugyanez egy éven át szobahőn tárolt rizzsel, a C ábrán pedig a fertőzés után kilenc órával adott MuroRice-ARP1 hatása látható.
Tehát mit is csináltak a szerzők? Kifejlesztettek egy módszert, amivel immunglobulin molekulák antigénkötő zsebeit termeltethetik meg rizsben, aminek a végén vízoldékony rekombináns fehérjét kapnak, ami minden további kezelés vagy változtatás nélkül lisztté őrölve használható. Ez egy olyan gyógyszer, amit gyógyszergyár, patika, orvos, teljes mellőzésével elkészíthető, egyszerűen egy sor rizst kell vetni a falu szélére, és a gyerekkel megetetni a rizspépet. Nem mellesleg a MucoRice-ARP1 a rotívírus fertőzés ellen hat, amire jelenleg semmilyen gyógyszer sem létezik, csak védőoltás. Mindezt elhanyagolható előállítási költséggel, nulla környezetszennyezés mellett. Természetesen a Föld nagy részén tilos lesz majd vetni, mert hát GMO.
Tokuhara, D., Álvarez B., Mejima M., Hiroiwa T., Takahashi Y., Kurokawa S., Kuroda M., Oyama M., Kozuka-Hata H., Nochi T., Sagara H., Aladin F., Marcotte H., Frenken L.G.J., Iturriza-Gómara M., Kiyono H., Hammarström L., Yuki Y., (2013). Rice-based oral antibody fragment prophylaxis and therapy against rotavirus infection. The Journal of clinical investigation, 123(9), 3829.
