A horizontális génátviteli eseményekről egyre többet tudunk, de engem valahogyan mindig lenyűgöznek. A mai példánk a Hypotenemus hampei nevű rovar, amelyik fontos mezőgazdasági kártevő, ugyanis kizárólag kávén él, a kávétermesztők legnagyobb bosszúságára. Miután a kávébab hatvan százaléka összetett cukrokból áll, a kártevőjének nyilvánvalóan meg kell tudni emészteni ezeket a poliszacharidokat, az ehhez szükséges enzimek pedig a jószág belében kell hogy működjenek. Éppen ezért Ricardo Aruña és munkatársai a bélbe szekretálódó fehérjéket vizsgálták, eközben találtak egy HhMAN1 nevű fehérjét, ami a szekvenciája alapján egyértelműen hasonlít az ismert mannanáz enzimekhez. Mivel a kávé poliszacharidjainak nagy része galaktomannán, vélhetőleg ez az enzim felelős a kávé cukortartalmának lebontásáért. Viszont eddig még soha senki sem talált rovarokban mannanáz enzimet kódoló gént, úgyhogy kicsit alaposabban megvizsgálták ezt a HhMAN1 gént.
A gén szekvenciáját ismert mannanázokhoz hasonlítva azt tapasztalták, hogy az eukarióta mannanázok viszonylag nagy mértékben hasonlítanak egymásra, a H. hampeiben talált enzim viszont ezektől különbözik, viszont nagyon hasonlít a Bacillusokban leírt mannanázokra. Ez már azért sejteti, hogy eredetileg egy baktériumból került a rovar genomjába. Megvizsgálták a H. obscurus genomját is, ami a H. hampei nagyon közeli rokona, különböző diókat eszik, például a makadámdió egyik kártevője. Ez a H. obscurus laboratóriumi körülmények között befúrja magát a kávébabba is, de nem tud ott rendesen fejlődni. Nem meglepő módon a H. obscurus genom nem tartalmazta a HhMAN1 fehérjét kódoló gént. A jószágok beléből kivonatokat készítettek és megvizsgálták, hogy ez emészti -e a galaktomannánt? Nem meglepő módon a H. hampei emésztőrendszeréből nyert kivonat lebontotta ezt a poliszacharidot, a H. obscurusban viszont ilyesmit nem tapasztaltak. Rekombináns fehérjeként is megtermeltették ezt az enzimet, nem meglepő módon a termelt HhMAN1 is lebontotta a kávé galaktomannánját. Ez valószínűsíti, hogy a HhMAN1 enzim nem is olyan régen került át egy baktériumból a rovar genomjába, ami lehetővé tette, hogy ez a rovar egy teljesen új gazdanövényt is megtámadjon, méghozzá éppen a kávét, amit az ember elég nagy területen termeszt.
Acuña R, Padillaa BE, Flórez-Ramosa CP, Rubioa JD, Herrera JC, Benavidesa P, Leeb S, Yeats TH, Egan AN, Doyle JJ, Rose JKC (2012): Adaptive horizontal transfer of a bacterial gene to an invasive insect pest of coffee. PNAS vol 109. no 11. 4197-4202
