CB_banner_new.jpg
Sokféle elefántok

Sokféle elefántok

2010.12.26. 22:07 dolphin

És akkor még egy gyors, archaikus genomi DNS-el megtűzdelt sztori ma estére. Az Elefántfélék családfájának pontos rekonstrukciójához, a korábbi mitokondriális DNS vizsgálatok után most megszekvenálták az ázsiai elefánt, két afrikai elefántpopuláció (szavannai és erdei), valamint egy mamut és egy masztodon teljes genomját.

Ez esetben a korábbi törzsfákat nem a kihalt fajok genomi különlegességei miatt kell átírni, hanem mert a jelek szerint a két afrikai elefánt "populáció" igazából két külön faj: annyira különböznek egymástól, mint a ma már kihalt mamut és legközelebbi élő rokona, az ázsiai elefánt. Mivel azonban ma már ez a két faj gyakran szaporodik egymással (újabb bizonyítékaként a faj-definíció nehézségeinek), az a legvalószínűbb, hogy viszonylag sokáig, ma már nehezen rekonstruálható okból, földrajzilag elkülönülve éltek egymástól, és csak a relatív közelmúlt (már amennyire kb félmillió év még nevezhető így) hozta az élettereik átfedését és az (újra)keveredés esélyét el.

(Az ábrán az Nx, az az x faj effektív populáció méretét saccolja (ezer egyedben), a Txy pedig az x és y közti szétválás idejét (millió évben).)


Rohland N, Reich D, Mallick S, Meyer M, Green RE, et al. (2010) Genomic DNA Sequences from Mastodon and Woolly Mammoth Reveal Deep Speciation of Forest and Savanna Elephants. PLoS Biol 8(12): e1000564. doi:10.1371/journal.pbio.1000564

7 komment Tovább
Sokféle elefántok Tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
7 komment

Ajánlott bejegyzések:

  • L-SOMA a gyomorinjektáló kapszula L-SOMA a gyomorinjektáló kapszula
  • Mit eszik egy igazi sárkány? Mit eszik egy igazi sárkány?
  • Működnek -e a Sars-CoV-2 tesztek? Reloaded. Működnek -e a Sars-CoV-2 tesztek? Reloaded.
  • Dezinformációk - A génszerkesztés Dezinformációk - A génszerkesztés
  • Dezinformációkereskedők Dezinformációkereskedők

A bejegyzés trackback címe:

https://criticalbiomass.blog.hu/api/trackback/id/tr435005974

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hogyan "klónozunk" "mamutot" 2014.12.21. 22:24:58

Nem romlott el a billentyűzetem, nem véletlen a sok idézőjel, hanem csak azt próbálom jelölni, hogy nem a szó klasszikus értelmében vett "klónozásról" lesz itt szó, s így a folyamat végén nem is igazi mamutot lelünk majd. Az egész téma azért került ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_20867 2010.12.27. 08:46:27

Tényleg át kell írni a törzsfákat? Szerintem a három elefántfaj léte nem újdonság. (Érdemes lenne megnézni pl. a wikipedia szócikkek szerkesztési idejét - emlékeim szerint már évekkel ezelőtt külön kezelték a két afrikai populációt/fajt.) Érdekesség: van egy 1973-as állatos képeskönyvem. (Vagyis nem szakirodalom, "leszűrt" tudást tartalmaz.) Ott is három elefántfaj szerepel, a fenti három.
Válasz erre 

primavis 2010.12.27. 11:12:30

Mivel eleve se lehetett volna szó "törzsfáról" hanem "törzsbokorról", már késő! Annak idején, akkori felfogás alapján ez a hasonlat eléggé plasztikusnak tűnt. Ma már kevésbé. Hiszen tulajdonképpen a fa koronája is olyan mint egy bokor!-:)))A száraz ágak , hajtások a kihalt taxonok.
Válasz erre 

Ismeretlen_134551 2010.12.27. 23:08:56

a DNS kinyerés technológiája mennyire fejlődik? Kb. mennyi idős leletből lehet még "teljes" genomot kinyerni (gondolom a töredékeket szekvenálják és utólag rakják ki a mozaikot)? egyébként kettőt pislog az ember, és máris három cikk előbukkan a semmiből!
Válasz erre 

primavis 2010.12.30. 10:23:57

Csak őslénytani szempontból - a genetikaira genetikus adhat választ - addig lehet kinyerni ép DNS-t , amig a fosszzilizálódásnál nem történik meg az ioncsere! Ekkor a fossziliát körülvevő anyagból ásványi sók -oldatban - itatják át a szerves anyagokat és azokat szervetlenekkel helyettesitik. Megmarad a külalak és a szerkezet, de eltünnek a szerves összetevők. Ergo elkövesedik a fosszilia. Lásd elkovásodott fatörzseket. DE hasonló a helyzet a csontokkal , sőt a lágy szervekkel is. Így találtak már elkövesedett dinoszaurusz szívet, agyat is. Tudtommal, 150-200.000 évnél idősebb fosziliából nem tudtak még kivonni ép DNS molekulát. Ezért is problematikus a "genetikai óra", mivel csak visszaszámitással működhet, de nem lehet ellenőrizni. Legfeljebb azoknál a fajoknál ahol a fajváltás az utóbbi 150.000 évben történt meg és így mind az ősibb , mind a mostani fajt genetikai szempontból is össze lehet hasonlítani. DE ebben az esetben is csak két láncszem ismert, mig a genetikai taxonómia törzsfákat állit fel (Ld. Sibley&Alquist, Sibley&Moonroe, stb), olyan taxonokat is besorolva, amelyektől nincs értékelhető DNS, rokonsági állapotokat határozva meg, csupán a recens fajok alapján!
Válasz erre 

Ismeretlen_20867 2010.12.31. 14:35:01

Primavis: ez vicces, a törzsbokros kommented kapcscán pont azért nyitottam meg az oldalt, hogy megkérdezzem, mi a véleményed a Sibley-Alquistról. De azért megkérdezem: mi a véleményed a használhatóságáról, mint madártörzsbokor, illetve milyen cikket, könyvet ajánlanál a témában?
Válasz erre 

primavis 2010.12.31. 15:31:23

Komavary. tény ami tény, a paleoornitológusok eléggé nagy része elfogadja a DNS szekvencia hibridizáción alapuló S-A rendszert. Többen a nevesebbek közül (pl. Alan Feduccia) viszont komoly kritikákkal illetik. Ezeket teljes mértékben jómagam is aláírom. Bár a morfológusokat sokat birálják azért mert a rokonsági viszonyokat anatómiai hasonlóságokra alapozzák, a genetikai taxonómia sem tesz egyebet, hiszen a genom részletek hasonlóságait veszi figyelembe. Csak a morfológia esetében ott egy jelentős segitség, mivel el lehet különiteni az analóg jellegeket a homológoktól. Ezt a fosszilizálódott vázrendszer vagy részei alapján kimutatható. Ergo egy fosszilia sorozaton keresztül követhető, hogy egy jellegből hogy lesznek eltérő típusok, illetve azt is ha a hasonló életmód esetén különböző típusú jellegekből, hogyan alakul ki valami hasonló. De ezt nem fogjuk összetéveszteni rokoni viszonnyal. A ma élő madárrendek ősi képviselői már minimum 40-50 millió éve jelen vannak az élővilágban. Az akkori típusok igencsak hasonlitanak a maiakra. Kialakulásuk tehát még jóval korábban meg kellett történjen. Ezt a mai fajok genomjának alapján levezetni eléggé kockázatos és főleg bizonytalan vállalkozásnak tűnik. Nem véletlen, hogy az eredeti változatot a kritikák hatására már párszor átírták s ennek eredményeként egyre közelebb kerül a morfológiai jellegeken alapuló rendszerhez.Ugyanúgy kénytelen különválasztani a Rattitae (Melltarajnélküliek= futómadarak) alosztályát a Carinatae-któl,de felállitva egy közös rendet (Struccalkatuak) számukra, nem nagyon tudja hova helyezni a pingvineket, stb. A legnagyobb zsibvásár a Gólyalakatuak (Ciconiiformes) esetében van, ahova számos igencsak eltérő jellegű rendet gyömöszöltök egybe, a viharmadarak, gödény-,buvár-,vöcsök-, lillealkatuak még elmennek úgy ahogy, de a sólyomalkatuak már nehezen, ahogy a pusztai tyúkok (Pteroclidae) sem. Más furcsaság még a baglyoknak és a lappantyúknak a rokonitása, valamint a búbos tyúkoknak (Opisthocomidae) a kakukkfélékhez való besorolása. Tehát nincs óriási eltérés. A problémát az okozza, hogy a fossziliákat CSAK morfológiai kritériumok alapján lehet hasonlitgatni (a határozás alapja!) és nem lehet kimutatni köztük az esetleges genetikai eltéréseket. Az új foszilis taxonokat meg a régebbről ismert mellé/közé kell besorolni. Ha ezeket szétrobbantjuk,áthelyezgetjük akkor káosz keletkezik a rendszerben (ld. Jiri Mlikovsky, 2002 kisérletét, amikor a palearktikum fosszilis madárvilágára alkalmazza a S&A rendszertant!). Mivel a rendszertan, a taxonómia amúgy is csak arra szolgál, hogy eligazodjunk az élővilágban s mivel fossziliákból ép genomot nemigen lehet nyerni, feleslegesnek tartom egy ellenőrizhetetlen hipotézis ( az én felfogásomban az lenne a bizonyiték, ha pl. olyan fosszilia kerülne elő amelynek a genomjából egyértelműen ki lehetne mutatni, hogy pl. a gólyafélék és a sólyomfélék közös ősétől származik. De mivel ilyen sohasem lesz lehetséges....) alapján felállitott rendszerrel lecserélni azt ami eddig jól bevált.
Válasz erre 

primavis 2010.12.31. 15:42:16

Ui. azt a vicces részt már nem is kivánom kommentálni, amikor nagyobb egységeket választ külön a S&A, majd a S&Monroe fajlista (http://en.wikipedia.org/wiki/Sibley-Ahlquist_taxonomy_of_birds), ilyen pl. a Passerae csoport, ahova rengeteg különböző típus van berakva.
Válasz erre 
Mégsem
Mégsem

Megjegyzés:
Facebook

Mijez

A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...

Keresés

impakták

Utolsó kommentek

  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Mesterséges Geci: Ahogy egy másik blogba küldött kommentemben írtam, lehetünk ló- és tehéntrágya nagyhatalom is, minek ipar ebbe az országba? Bár a tehén nem jó, mert sok metánt fingik a légkörbe... (2023.02.21. 20:59) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Sexcomb: @Mesterséges Geci: Eltűnt valamilyen hozzászólásod? Akkor? Az a cenzúra, hogy nincs cenzúra? Tehát neked van egy erős érzelmi alapállásod, amivel hogy ha nem egyeznek a valóság tényei, akkor inkább... (2023.02.21. 19:42) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Mesterséges Geci: @Sexcomb: gáz, ha ezt magyarázni kell. Cenzúra = csak az jelenhet meg, amit megengedek. Előmoderáció... lássuk csak... ja, igen, ez pontosan az. Ennél már csak az a nagyobb gáz, ahogy ezt itt a blo... (2023.02.21. 19:37) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Mesterséges Geci: Ja, és (lásd előző, még hivatkozni sem tudok rá) pont az Átlátszó hírhedt a félrevezető cikkei miat... Aham... a nemzethhy sajtóban, meg a fideSS propagandistái körében. (2023.02.21. 19:36) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Sexcomb: @Mesterséges Geci: Ha elolvastad volna, rájöttél volna, hogy erről egyáltalán nem szól. Milyen cenzúra? Moderáció azért kell, mert viszonylag gyakran akarnak hozzászólásnak álcázott potencianövelő... (2023.02.21. 18:10) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Utolsó 20

Friss topikok

  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Mesterséges Geci: Ahogy egy másik blogba küldött kommentemben írtam, lehetünk ló- és tehéntrágy... (2023.02.21. 20:59) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • fuhur: Szerintem az áránál fontosabb kérdés a tű bisszahúzásának a hibaszázaléka. (2022.04.27. 18:53) L-SOMA a gyomorinjektáló kapszula
  • Untermensch4: @lpt1: "milyen érdekes ez a sok GMO-hülye, aki veled szembe jön az autópályán, nem?" Mikor Berta n... (2021.04.29. 21:41) Hogyan duplázhatnánk meg a magyar GDP -t?
  • Tony Multh: Kedves Kalmár Éva, azt kérdezem, hogy a kb 10 évvel korábbi cíkke óta miként látja ma, 2021-ben a ... (2021.03.25. 18:55) Ketogén diétával a rák ellen?
  • glantos70: Érdekes cikk, köszi! (2021.03.05. 21:05) Miért egyenlőtlen a Lyme-kór fertőzések eloszlása?

Facebook

Tovább a Facebook-ra

YouTube csatorna

Címkék

#geekemberek (1) abiogenezis (2) adathordozás (1) adhd (1) agouti (3) agy (5) aids (2) alex (1) alkohol (3) áltudományok (6) alvas (1) anatómia (10) antibiotikum (9) antidepresszáns (1) antipszichotikum (1) antitest (1) anyatej (1) archeogenetika (2) astyanax (4) atavizmus (1) autofágia (1) baktérium (11) ben goldacre (4) biobulvár (56) biodizájn (11) biohacking (2) biokémia (3) biotechnológia (10) biotrial (1) bmp (1) bőr (1) bt toxin (11) burgess shale (1) cannabis (1) carl zimmer (1) cb10 (11) cb10-retro (3) cc-by 4.0 (1) chemoton (1) cichlid (1) cliff tabin (1) craig venter (3) CRISPR (12) csalánozók (1) csigák (1) csokeveny szervek (13) ctvt (1) cukorbetegség (1) daganatok (5) david kingsley (6) deextinkció (2) denevér (4) denisova (3) devbio101 (12) dezinformáció (3) diybio (1) DNS (17) dohanyzas (1) domesztikáció (3) dopping (1) Drosophila (1) ebola (2) ediakara fauna (2) élethossz (1) élet és tudomány (72) elsevier (1) embryo (10) endocannabinoid (1) epigenetika (3) értelmes tervezés (13) értem (12) érzékelés (1) etika (1) evodevo (86) evolucio (168) evolúció (12) exobiológia (1) fajképződés (4) fehérje (4) fejlábúak (2) fgf (1) filmkritika (2) first peoples (2) flagellum (2) fossziliák (25) fotók (1) foxp2 (5) gene-drive (1) génexpresszió (8) genomok (13) gensebeszet (79) génterápia (4) george church (10) geospiza (2) gépház (3) gmo vita (112) gomba (9) greenpeace (10) gyógyszerkísérlet (7) h1n1 (1) hal (1) halak (2) hangya (1) háziasítás (7) hgt (10) hiv (3) homeopatia (5) homo floresiensis (5) homo naledi (1) homo neanderthalis (13) homo sapiens (6) hox (19) hülyeség (3) human (49) idegelettan (8) illúziók (1) immun (9) impakták (11) influenza (1) intelligens tervezés (15) intelligent design (15) ismeretterjesztés (3) járvány (7) kabóca (1) karotenoid (1) kérészek (1) ketogén diéta (1) kettős hélix (1) kettős spirál (1) kezdőknek (5) kitlg (2) klíma (4) kolónia (1) konvergens evolúció (4) könyvajánló (16) környezetvédelem (6) kozmetika (1) kreacionizmus (17) kromoszómák (1) kutya (14) lamarck (1) látás (4) lebontó folyamatok (1) lovak (4) lúgosítás (2) macska (5) madar (2) magnetorecepció (1) malaria (1) malária (1) mamut (3) march for science (1) matemorfózis (1) mc1r (11) meetup (34) melanizmus (1) membracidae (1) méreg (3) mezőgazdaság (1) mikrobiológia (19) mikrobióm (2) mikroRNS (3) mimikri (1) mintázatok (18) modszerek (3) molekuláris gasztronómia (19) mooc (4) mosaicscience (2) mta (3) műanyag (2) myostatin (2) négyes hélix (1) neil shubin (2) neurobiológia (4) nipam patel (1) nobel díj (7) növénybiológia (4) nyelvkészség (1) ökológia (3) olimpia (1) oltások (10) oltványozás (3) ölveczky bence (1) onthophagus (4) opszin (4) optogenetika (1) öregedés (3) organoid (1) öröklődés (13) orvoslás (3) őssejt (9) oxitec (1) paleontológia (1) paleo diéta (6) papagáj (2) parabiózis (1) paraziták (4) peromyscus (3) peter grant (2) pettyesaraszoló (2) pigmentáció (1) pinty (6) placebo (1) polio (2) probiotikum (1) pszeudogének (7) pszichedelikumok (1) pterosaurus (1) puhatestűek (2) ragályos rák (1) rákkutatás (17) rasszizmus (3) regeneráció (2) rendezetlen fehérjék (1) rendszertan (1) retrogén (5) richard lenski (4) RNS (5) rosemary grant (2) rovarok (1) sarlatánok (3) SARS-CoV-2 (1) sean b carroll (2) sejtosztódás (2) shh (1) shinja jamanaka (1) shinya yamanaka (1) snowball (2) specáció (1) steve horvath (1) sügérek (2) szekvenálás (1) szem (14) szendi gábor (6) szépségipar (1) szex determináció (3) szimuláció (1) szintetikus biológia (3) szúnyogok (1) tájékozódás (1) tánc (2) táplálkozástudomány (18) tarsadalom (8) TDCS (1) természetfilm (1) tiktaalik (1) tim hunt (1) többsejtűség (2) toxoplasma (3) transzpozon (3) tudkom (11) tudomány történet (8) tudpol (15) tükörteszt (4) tüskéspikó (3) űrkutatás (1) végtagfejlődés (3) velőléc (1) vércsoportok (1) vírusok (3) viselkedés (7) werner szindróma (1) wnt (1) wolbachia (7) zika (1) Címkefelhő

Archívum

  • 2023 február (1)
  • 2022 május (1)
  • 2022 február (2)
  • 2021 március (2)
  • 2021 február (3)
  • 2020 december (1)
  • 2020 október (1)
  • 2020 augusztus (2)
  • 2020 július (7)
  • 2020 június (4)
  • 2020 május (3)
  • Tovább...

Feedek

  • RSS 2.0
    bejegyzések, kommentek
  • Atom
    bejegyzések, kommentek
XML

Creative Commons

Creative Commons Licenc

Egyéb

evolúció, biológia, genetika, fejlődéstan, kreacionizmus, intelligent design, intelligens tervezés, áltudományok, biology, genetics, evolution
süti beállítások módosítása
Dashboard