CB_banner_new.jpg

Utolsó kommentek:

Sexcomb 2019.12.04. 19:34:24

@rdos: Tulajdonképpen a GMOk elve éppen ez lett volna eredetileg: A sokezer éves technológiákat bevetni a ma módszereivel.

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 35. - Már megint pókselyem

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.12.04. 16:49:14

Érdekes hogy egy sok ezer éves technika - selyemhernyó tenyésztés - selyemszál gyártás és a GMO összefonódása pókháló szálat eredményez. :-) Itt szó szerint összefonódnak egymással. :-) Sok sikert kívánok az új technológiának. :-)

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 35. - Már megint pókselyem

Sexcomb 2019.12.03. 23:32:45

@Amanitin3: Nem, a selyempiac ötször ekkora kb. 160000 tonna az éves termelés ( inserco.org/en/statistics ) luxusterméknek meg annyira számít, hogy egy selyeming 18000 forint ( www2.hm.com/hu_hu/productpage.0479705001.html ). Nem mondanám erre, hogy ennyiből autót veszel. A hernyóselyem kilója 50 USD, ha a Kraig Biocraft 600 -ért adja a sajátját, ezzel igen vaskos hasznot hajtva, akkor is 216k HUF egy selyeming, annyiért még egy tíz éves Suzukit sem adnak. Szóval bocs, de erősen túlbecsülöd a költségeket.

Azon kívül a KB egészen új piacokat céloz meg ezzel, például golyóálló mellényeket akarnak belőle gyártani, nem férfi ingeket.

Valóban nem sok hatása volt a részvényárfolyamra, mivel ez a harmadik ilyen bejelentés, én már hetekkel ezelőtt kiszámoltam, mikorra készül el az első adag selyem. De például Áprilisban, amikor bejelentették, hogy vettek egy gyárat és beindul a gyártás, hét centről negyvennyolc centre tornászták föl a részvényárfolyamot egy hónap alatt. Szóval de, volt idő, amikor leszakították a tőzsde kilincsét.

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 35. - Már megint pókselyem

Amanitin3 2019.12.03. 22:56:26

@Sexcomb:
a hagyományos selyem szövet egy luxustermék, tehát már annak a gyakorlati jelentősége is marginális (éves világtermelés: kb 30 ezer tonna. pamut: kb 30 _millió_ tonna, gyapjú: 2 millió). Ez a Kraig cucc, mivel ugyanaz a technológia, sose lesz olcsóbb a hagyományos selyemnél.
A honlapjukon szerepel egy 300 dollár per kg gyártási költség. A hagyományos selyem fonal nagykerára pár tíz dollár per kilónál kezdődik. Tehát, ha fogadnom kell, akkor ebből a legjobb esetben is az lesz, hogy a dolce gabbana majd elad pókselyem ruhát a paris hiltonnak annyi pénzért, amennyiért én autót veszek. Autókat.
Akárhogy is, a cég befektetői eddig nem szakították le a tőzsde kilincsét a hír hallatán, pedig már eltelt fél nap.

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 35. - Már megint pókselyem

Sexcomb 2019.12.03. 17:35:10

@Amanitin3: De. A Kraig biocraft például éppen ma adott ki sajtóközleményt, ami szerint karácsonyra elkészül az első kereskedelmi szállítmányuk a pókselyemből. Úgyhogy ha minden jól megy, heteken belül gyakorlati jelentőségű, értelmes alkalmazás válik belőle. Ha pedig mindenáron fogadni szeretnénk, talán ez egy megfelelő pillanat lehet kraig Biocraft részvények vásárlására.

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 35. - Már megint pókselyem

Amanitin3 2019.12.03. 10:13:27

ahogy nézem továbbra sem érdemes arra fogadni, hogy a pókselyem fehérjéből valaha számottevő gyakorlati jelentőségű, értelmes alkalmazás lesz. Ami elég sajnálatos, mert a pókselyem vagány dolog

Bejegyzés: Mire jó a GMO? 35. - Már megint pókselyem

heptakontanonaéder 2019.11.16. 20:03:18

A GMO az ürdüng szőrös, patás lába, ezért akárcsak leírni is armageddon, népirtás, pokolvar!
Világos?

Bejegyzés: Mire jó a GMO 34. - Gyorsan növő lazacok

dolphin · http://adlibitum.hu 2019.10.29. 10:22:54

@'it's cool to know nothing': Hát, sajnos engem egyáltalán nem befolyásol, mit gondolsz az angoltudásomról, ráadásul ha vennéd a fáradtságot és utananeznel, meg azt is látnád, hogy nincs igazad :D.

Bejegyzés: Miért vannak vércsoportjaink?

'it's cool to know nothing' 2019.10.29. 10:17:41

@dolphin: I segítséget meg kell köszönni, nem pedig magyarázni a hibát. Ha így hagyod, legalább mindenki tudni fogja, hogy, nem tudsz angolul. Szerinted fájni fog ez nekem? Egyébként szívesen.

Bejegyzés: Miért vannak vércsoportjaink?

dolphin · http://adlibitum.hu 2019.10.28. 21:42:00

@'it's cool to know nothing': Az amerikai “caucasian”-nek szerintem nincs igazán jó magyar megfelelője. A “fehér” pl. nem jó, mert kollokvialisan a magyarban ez csak európai származasu, fehér bőrű személyt jelent, míg az amerikai “caucasian”-be a közel-keleti és észak-afrikai személyek is beletartoznak, bőrszíntől kb. függetlenül.

Bejegyzés: Miért vannak vércsoportjaink?

gojibogyo 2019.10.28. 21:36:48

@fordulo_bogyo:

A Tata-Vértesszőlősön talált lelet 450 ezer éves tűzet használó embert ad, de Érden a Fundoklia völgyben is 250 ezer éves a tűzhasználó ember nyoma. (Vedd ide a Szeleta-barlangot, stb.)
Persze nem csak itt, a Kárpát-medencében alakult ki ember. Rézbőrű lett a Sziklás hegységnél az amerikai, fekete a Kongói medencében az afrikai és sárga Peking környékén a kínai. Lehet több kialakulás is, ha figyelembe vesszük a több, mint 20 különböző vércsoportot.
Ádámtól és Évától, vagy Noétól származtatva csak egyféle kellene, hogy legyen; no persze a tudományos kongói őseredet is ezt sugallja. De ne feledkezzünk meg az arab, indus, ausztrál és más csendes óceáni népekről sem!

Bejegyzés: Miért vannak vércsoportjaink?

'it's cool to know nothing' 2019.10.28. 21:36:39

Kinga járjon utána, hogy mit jelent a caucasian kifejezés.

Bejegyzés: Miért vannak vércsoportjaink?

fordulo_bogyo 2019.10.26. 22:21:54

Nagyon jo cikk, koszonom... nekem sajnos csalodast okozott, mert a cimben feltett kerdesre (meg) nincs valasz.

Bejegyzés: Miért vannak vércsoportjaink?

_ef_ 2019.10.01. 10:21:53

@dolphin: az egyik transzgenikus meetingen szó volt ezekről a halakról. amennyire tudom, úgy tervezik megelőzni a természetbe kijutást, hogy a tenyészállományt tetraploidizálják, amelyeket diploid nőstényekkel kereszteznek és a steril triploid állatokat használnák a termelésre. itt van egy releváns cikk róla (Biotechnology in Aquaculture: Transgenics and Polyploidy
Rosalee S. Rasmussen Michael T. Morrissey 2006). Hidegben, kis nyomás fokozással lehet tetraploid halembriókat előállítani, ezzel a kilencvenes években Gödöllőn is kísérleteztek.

Bejegyzés: Mire jó a GMO 34. - Gyorsan növő lazacok

Sexcomb 2019.09.30. 16:27:00

@dolphin: Valóban megvan az esélye, hogy kijut a vad populációkba a transzgén. De ennek mi a veszélye? A rendelkezésre álló adatok alapján messze hátrányos a vadonban, nem várható, hogy elterjed. És ha elterjed, akkor mi történik? Mi az a veszély, amiről írsz?

"Ennek nem tuduk előre felmérni a hatásait, de nem zárható ki, hogy jelentősek. "

Ez mire nem igaz, amit az emberek a szájukba vesznek? Tudsz mutatni egyetlen új GM vagy nem-GM növény- állat- mikróbafajtát, amire ez nem jelenthető ki ugyanígy? Mondjuk az MV Krajcár búzafajtára ez nem igaz ugyanúgy?

Az, hogy a halfogyasztásunkat tengeri halászat helyett szárazföldi halfarmokon nevelt jószágokkal helyettesítsük, az bizony elég fontos megoldás lenne, mivel a világtengereken alig-alig találni már olyan területeket amik nem súlyosan túlhalászottak. Minden olyan találmány, ami a szárazföldi akvakultúra előnyét növeli, az bizony egy újabb reménysugár, hogy talán nem borítjuk fel véglegesen a tengeri életközösségeket. Attól függ, hogyan súlyozod a top10 problémákat, ez bizony akár bele is kerülhet.

A másik oldala, hogy nyilván ez egy halfaj, de ha ez a találmány működik, onnantól ez egy egészen általánosan használható módszer lehetne mérsékelt égövi halak gyors háziasítására. Megint növelve ezzel az akvakultúra előnyét és újabb lélegzethez juttatva a tengeri halakat. Minél előbb válik ugyanis olcsóbbá a kádban nevelt hal, mint a tengeren halászott, annál előbb hagyhatjuk abba az utolsó világméretben űzött rablógazdálkodási formát.

Bejegyzés: Mire jó a GMO 34. - Gyorsan növő lazacok

dolphin · http://adlibitum.hu 2019.09.30. 09:01:58

Mivel előbb-utóbb kijön majd egy videó a jövő alternatív táplálékforrásairól, ahol engem erről kérdeztek, jobb ha már itt jelzem, hogy az utolsó mondattal nem értek egyet. Van egy kicsit, de létező veszélye, hogy az AquaBounty-vonal extra génjei kikerülnek a természetbe. Ennek nem tuduk előre felmérni a hatásait, de nem zárható ki, hogy jelentősek. Mivel ezzel szemben az áll, hogy legyen több és olcsóbb lazac, ami azért nem a világ top-10 problémájának egyike, az én mérlegemnek most inkább az óvatosság felé billent a nyelve.

Bejegyzés: Mire jó a GMO 34. - Gyorsan növő lazacok

fordulo_bogyo 2019.09.30. 08:57:05

@Karinthy-paradoxon:

Ujsaghired:
"_likely_ leading to a __more robust__ population"

szakmai cikk:
"rare viable hybrid offspring between the release strain and the Jacobina population are __sufficiently robust___ to be able to reproduce in nature."

szakmai cikk:
"However, it is known that, under laboratory conditions, 3–4% of the offspring from matings of OX513A with wild type do survive to adulthood" - szoval mi a meglepo e hirben???

Hab a tortan:
"17 September 2019 Editor's Note: readers are alerted that the conclusions of this paper are subject to criticisms that are being considered by editors. A further editorial response will follow the resolution of these issues."

Bejegyzés: Génmódosított szúnyogokkal a zika vírus ellen

Sexcomb 2019.09.28. 18:57:06

A fene vigye el, a felénél járok a saját cikkemnek a kérdésről.

Amit még mindenképpen érdemes lenne hozzátenni: Az a bizonyos cikk érthetetlen okból percek alatt körbeszaladt a világsajtón, pedig az Oxitec munkájáról lassan egy évtized alatt tucatnyi közlemény született, amit a teljes magyar sajtó (meg nagyrészt a nemzetközi is) teljesen figyelmen kívül hagyott. Tökéletesen mutatja a sajtó felelősségét: Itt egy módszer, ami nagyon hatékonyan működik, amiről sohasem adnak hírt, pedig a szakirodalomban folyamatosan megjelenik. De ha egyszer úgy tűnik, hogy mintha valami hiba történne, azonnal rácsapnak. Aztán csodálkozunk, hogy a laikusoknak végzetesen torz a képe a rekombináns DNS technológiáról: Gyakorlatilag csak a kudarcokról tudósít a sajtó, a sikereket testületileg elhallgatja.

A másik fele, hogy itt nem egyszerűen annyi történt, hogy írtak egy cikket, aminek a következtetéseit kétségbe vonják egyesek. Konkrétan a cikk hat szerzője kezdeményezte a visszavonását, mert még őket is átverte az arc, aki beküldte végül a lapnak, állításuk szerint nem ebben a végleges szövegben egyeztek meg. revistaquestaodeciencia.com.br/english/2019/09/26/brazilian-author-asks-retraction-oxitec-mosquito-paper

Bejegyzés: Fordítva sült el a címadás, működött a szúnyogkísérlet