Mitől számít egy élőlény GMO -nak? Aláírom, így 2021 -ben ez a lehető legérdektelenebb föltehető kérdésnek tűnik, de a közeljövőben ez a kérdés, illetve a rá adott válaszok alapvetően befolyásolják majd az EU és az USA kereskedelmét. Ugyanis 2021 áprilisától az USA Mezőgazdasági Minisztériumának az Állat- és Növényegészségügyi Vizsgálati Szolgálata (APHIS) alapvetően megváltoztatja azt, milyen növények számítanak génmódosítottnak vagyis GMO -nak. Az új szabályozás első tervezetét 2019 -ben tették közzé, ekkor felhívták a közönséget, hogy véleményezzék a tervet, majd idén egy jó negyven oldalas vitaanyagban tárgyalták a szabályozásmódosítást. Angolul tudóknak csak javasolhatom az átolvasását, a minisztérium világosan, értelmesen, az érveket és ellenérveket sorra végigvéve magyarázza el álláspontját.

Az USA elnökválasztásában oroszlánrészt játszott a Regeneron nevű cég gyógyszere. Ugyanis Donald Trump elnök néhány héttel a választások előtt elkapta a Sars-CoV-2 vírust, ám annak ellenére, hogy már hetven éves is elmúlt, napok alatt kigyógyult belőle, különösebb tünetek nélkül. Gyors fölépülésében valószínűleg nagyban segített a kezelés. De adódik a kérdés, hogy ha létezik ilyen hatékony gyógyszer a COVID19 -re, akkor miért nem kaphat mindenki a szerből, amiből az elnök?

A pterosaurusok sokáig a levegő királyai voltak, de étrendjükről jobbára csak ötletszerű elgondolások voltak.

Az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok az egészségügy egyik komoly kihívása, nem véletlenül próbálkoznak jó páran új elven működő baktériumölő szerek készítésével. Egy friss cikk viszont igazi különlegesség: az első és utolsó szerzői a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban és a Ljubljanai Egyetemen dolgoznak, igazi európai fejlesztésről beszélhetünk hát.

Közhelyszámba megy, hogy bár a tudományos közmegegyezés szerint a génmódosított élőlények biztonságosak, a lakosság körében éppen az ellenkező hiedelem terjedt el. A huszonegyedik század egyik legégetőbb kérdése, különösen itt Európában, hogy mi ennek az oka és hogyan lehetne a közvéleményt közelíteni a tudományos közmegegyezéshez? A mai cikkeink szerzői éppen ezt vizsgálták.

Legutóbb már foglalkoztam a Sars-CoV-2 gyorstesztek ügyével, de sajnos megint elő kell hogy vegyem a kérdést, mert láthatóan a magyar sajtó egyszerűen nem hajlandó elengedni egy rettentően ingatag lábakon álló kacsát. Az újabb írás oka, hogy megjelent egy levél az Orvosi hetilapban, amit az emlékezetes májusi cikkben boncolgatott Sars-CoV-2 gyorsteszt gyártója írt a lapnak, illetve a szerkesztő válasza erre. Az oda-vissza válaszok megtalálhatóak a cég honlapján is, érdekes olvasmányok.

A herpeszvírusok kifejezetten elterjedtek, kilenc emberi kórokozójuk rengeteg emberi megbetegedést okoz. Akadnak rájuk gyógyszerek is, amelyek a szokásos logika szerint működnek, például a vírus DNS -ének másolását gátolják, ám ezek ellen hamar kialakulnak ellenálló törzsek, az általános herpeszgyógyszer még távoli ábránd. Éppen ezért izgalmas fejlesztési út új támadáspontokat keresni a vírusokon. A mai cikk szerzői éppen egy ilyen gyenge pontot találtak, ami úgy általában a virológiában is újdonságnak számít.

Legutóbb azt vettük szemügyre, hogyan lehet dezinformációkereskedelemből törvényesen kifejezetten szerény hasznot termelni. Azonban ha az ember kicsit tágabban értelmezi az erkölcsöket és hajlandó a törvényeket megkerülve használni a bejáratott dezinformációforrásait, sokkal csinosabb összegekre is pályázhat ám! Ma egy ilyen történetet veszünk szemügyre:

A magyar sajtó ugyan nem kürtölte világgá, de néhány hete Timothy Litzenburg a bíróság előtt bűnösnek vallotta magát zsarolás kísérletében. Miért érdekel ez minket? Ez a bizonyos Litzenburg úr az az ügyvéd, aki a glifozát elleni dezinformációs támadást meglovagolva sorra nyerte a pereket a Bayer ellen.

Legutóbb már írtam a dezinformációról, akkor külön csoportba soroltam a tisztán dezinformációkereskedő oldalakat és a ″valódi″ sajtót, de mint a mai példa mutatja, nem biztos, hogy egyáltalán tehetünk ilyen különbséget.

Közel félmilliárd évvel ezelőttig a földi élet a vizekre szorítkozott. Ekkor azonban a növények, majd őket követve az ízeltlábúak (őket követve pedig még később a gerincesek) is kiléptek a szárazföldre. És utóbbiak hamarosan a levegőt is birtokba vették. 

A bogarak rendje (Coleoptera) az egyik legnagyobb az élővilágban és a bennük fellelhető fantasztikus diverzitás eredete már évtizedek óta lenyűgözi a kutatókat.

A szorgalmas tenyésztők mesterséges szelekciója számos, tudományos szempontból érdekes hibridet hozott létre. Ezek egyike a mozaikos kanári.  

Úgy tűnik mesteri módon időzítettem. Tegnap élesítettem egy jó egy éves cikk összefoglalóját a biotechnológiai dezinformációról, mire nyolc órával később az index.hu főoldalon hozta a hírt, hogy orosz dezinformációs hálózat bukott le éppen.