CB_banner_new.jpg
Az ember, aki túl gyorsan öregedett

Az ember, aki túl gyorsan öregedett

2019.12.26. 13:18 dolphin

240_werner_mosaic_moonassi_final1.jpg

Nobuaki Nagasima Werner-szindrómában szenved, amitől a teste extrém gyorsan öregedik. Erika Hayasaki írása jól bemutatja, hogy ennek a betegségnek a tanulmányozása sokmindent elárul génjeink működéséről. Még az is előfordulhat, hogy a Werner-szindróma megértése segíthet megoldást találni az öregedés lelassítására – vagy akár megállítására is.

Az ember, aki túl gyorsan öregedett Tovább
Mire jó a GMO? 35. - Már megint pókselyem

Mire jó a GMO? 35. - Már megint pókselyem

2019.12.01. 14:57 Sexcomb

adidas-stella-mccartney-biofabric-tennis-dress-microsilk-bolt-thread-nucycl-evrnu-infinite-hoodie-_dezeen_2364_col_0-1704x2273.jpgEgy nagyon régen követett történetünk érhet véget hamarosan, úgyhogy érdemes áttekinteni hol tart jelenleg a pókselyem felhasználása. Maga a pókselyem egy fantasztikus anyag, mivel fehérjéből áll, könnyedén lebomlik ha már nincs rá szükség, tehát megoldaná a szemétproblémánkat. E mellett a szakítószilárdsága megközelíti a csúcstechnológiának számító műszálakét, így akár golyóálló mellények készítésére is alkalmas, sőt igazából a felhasználási módjairól még csak találgathatunk, mivel egyetlen végzetes hibája azért mégiscsak akad: Pókokat nagyon nehéz (=drága) ipari körülmények között tartani, lévén ragadozók, így élő ízeltlábúakkal kellene őket eteti, saját területet tartanak fenn, ráadásul kannibálok, így nem nevelhetőek tömegben. Nem véletlen, hogy bár a pókselyem fantasztikus tulajdonságait réges-rég felismerte az emberiség, jó háromszáz éve próbálkoznak időről-időre valamilyen módon felhasználni, de egészen különleges megoldásoktól eltekintve (például lőfegyverek célkeresztjét készítették pókselyemből) nem terjedt el, a hétköznapi ember nem találkozik ezzel a reményteli anyaggal. Nem meglepő módon a biotechnológia felívelésével több megoldással is próbálkoztak az utóbbi évtizedben pókselyem előállítására, itt a blogon először hét éve írtunk ezekről, de azóta is folyamatosan beszámolunk az újabb fejleményekről. A rendszeres tárgyalás alapja egyszerűen annyi, hogy ez a terület láthatóan forrong, több cég is öldöklő versenyben próbálja elsőként hasznosítani a pókselymet, amire egyébként nem meglepő módon kereslet is mutatkozik, sportszergyártók, orvosi felszerelések készítői, de még a Pentagon is komolyan érdeklődne tonnányi mennyiségben rendelkezésre álló pókselyemért, egyelőre azonban még senkinek sem sikerült megoldani a tömegtermelést.

Mire jó a GMO? 35. - Már megint pókselyem Tovább
Mire jó a GMO 34. - Gyorsan növő lazacok

Mire jó a GMO 34. - Gyorsan növő lazacok

2019.09.28. 21:37 Sexcomb

featured.jpgA magyar sajtó is felrobbant a pár hónapja megjelent hírtől: Az USÁban az Aquabounty cég engedélyt kapott végre, hogy termelhesse és forgalmazhassa az AquAdvantage nevű GM-lazacot. Az alapvető tények könnyedén összefoglalhatóak: Ennek a lazacnak a genomjába egy olyan gént ültettek, amitől egész éven át nő, nem csak tavasszal és ősszel, mint a vad lazacok, így körülbelül feleannyi idő alatt éri el a vágósúlyt, mint a farmokon nevelt lazacok (vagyis kevesebb energiát igényel a felnevelése, mert feleannyi időt tölt a medencében) és e közben kevesebb tápot is fogyaszt, mint a farmon nevelt lazacok. Vagyis egy csodálatos módszer, amivel csökkenthető az emberiség fogyasztása, valamiért a környezetvédők mégsem örülnek, pedig nagy lépés lenne a fenntarthatóság irányába. Miért? Szeretnék egy kis összefoglalót adni ennek a lazacnak a történetéből, amik talán megvilágítják, hogy miért is az állatorvosi lova a GMOk engedélyezésének és hogyan veszik át a közbeszédben a tények helyét az ügyesen adagol féligazságok.

 

Mire jó a GMO 34. - Gyorsan növő lazacok Tovább
Fordítva sült el a címadás, működött a szúnyogkísérlet

Fordítva sült el a címadás, működött a szúnyogkísérlet

2019.09.27. 14:38 dolphin

culex-pipiens.jpg

Pár nappal ezelőtt jelent meg egy új Scientific Reports cikk apropóján az indexen egy cikk, "Fordítva sült el a szúnyogkísérlet, szaporodtak a mutánsok" címmel. A cikket olvasva az egyszeri olvasó azzal a meggyőződésel állhat fel, hogy az Oxitec cég brazíliai kísérlete egyetlen nagy csőd volt, aminek az eredményeképp, ha egyáltalán valami, inkább egy méretes gebasz történt, hiszen a kiengedett szúnyogok még szaporodtak is.

Kicsit jobban megkapargatva a felszínt, azonban kiderül, hogy ez tipikus példája egy jerevánirádiós híradásnak. (Nota bene, tény, hogy nem egyedül az index és nem is csak a magyar sajtó ludas ebben).

Fordítva sült el a címadás, működött a szúnyogkísérlet Tovább
Puha karok

Puha karok

2019.06.22. 21:59 dolphin

800px-cuttlefish_oceana_rio_de_lisboa.jpg

Tintahalakról és polipokról - félretéve a gasztronómiai megfontolásokat - különleges intelligenciájuk és/vagy fantasztikus mimikrijük apropóján szoktunk leggyakrabban beszélni. Épp ezért is különleges Martin Cohn csoportjának az eLife-ban megjelent cikke, ahol a végtagfejlődést vették górcső alá és haosnlították össze más állatcsoportokéval.

Puha karok Tovább
Egy ígéretes klinikai kísérlet: gyógyítható-e a Parkinson-kór őssejtekkel?

Egy ígéretes klinikai kísérlet: gyógyítható-e a Parkinson-kór őssejtekkel?

2019.02.20. 22:30 Jezsó Bálint

A Parkinson-kór egy progresszív, a központi idegrendszert érintő betegség, amelyet a köztudatban elsősorban állandó remegéssel és mozgáskoordinációs zavarokkal kapcsolunk össze. Erre utal a betegség kissé régies magyar elnevezése is, a „reszkető bénulás”. A közismert tünetek mellett azonban a betegeknek legalább ennyi szenvedést okoz a szorongás, az esetenként mély depresszió, alvási zavarok, a személyiségjegyek torzulása és a demencia, amelyek mind tipikus tüneteknek számítanak.

A Parkinson-kór pontos kiváltóokai alig ismertek, környezeti és genetikai faktorok egyaránt közrejátszhatnak kialakulásában. Ami a genetikát illeti eddig vagy egy tucat génről állapították meg, hogy mutációja nagyban hozzájárul a kórkép kialakulásához. Ezek egy jelentős része a lizoszómális rendszer működésével, a vezikuláris transzport folyamatokkal, illetve az autofágiával kapcsolatos szerepet tölt be. Mind közül a legfontosabb talán az SNCA gén, ami az alfa-synuclein nevű fehérjét kódolja. E fehérje felhalmozódása a kórlefolyás egy tipikus eleme.

Akármilyen sejtszintű, molekuláris folyamatok is vezetnek a betegség kialakulásához, a közvetlen ok jól ismert: a középagy egy meghatározott területén, az un. substantia nigra állományában a dopaminerg idegsejtek rohamos pusztulásnak indulnak. Ezek a sejtek az akaratlagos és a spontán mozgások szervezésében játszanak szerepet, így pusztulásuk magyarázatot szolgáltat a Parkinson-kór jellemző motoros tüneteire. Minthogy a neuronok elvesztése irreverzibilis, a betegséget gyógyíthatatlannak tekintik.

Az őssejtkutatás azonban e területen is nagy ígéreteket hordoz magában. A Kiotói Egyetem klinikáján 2017-ben hét páciens bevonásával vágtak bele egy merész vizsgálatba, amely során újraprogramozott sejteket injektálnak a betegek agyába, annak reményében, hogy azok beépülve képesek lesznek pótolni a substantia nigra elpusztult dopaminerg sejtjeit. A klinikai kísérletet végző orvosok reményei nem alaptalanok, a kísérletsorozat egyik vezetője, az őssejtbiológus Jun Takahashi kutatócsoportjával ugyanis korábban jávai makákókon (Macaca fascicularis) sikeresen végzett hasonló kezeléseket. A majmokat előzőleg egy MPTP-nek becézett neurotoxinnal (tisztességes nevén: 1-metil-4-fenil-1,2,3,6-tetrahidropiridin) kezelve Parkinson-kórt idéztek elő, majd humán indukált pluripotens őssejtekből (hiPSC) származó idegi őssejtekkel kezelték őket. Ezeket az idegi őssejteket úgy állították elő, hogy azok elvben csak olyan dopaminerg sejtek létrehozására legyenek képesek, mint amilyenek a substantia nugrában is vannak. A majmok agyát később szövettani technikákkal feldolgozva megállapították, hogy az őssejtek beépülnek a kívánt területre, valóban dopaminerg neuronokká differenciálódnak, és képesek kialakítani azokat az idegi kapcsolatokat, amelyeket egy tisztességes neuronnak a substantia nigrában ki kell alakítania (az alábbi ábra ezt szemlélteti). A beteg makákók tünetei enyhültek, továbbá fontos megállapítás volt, hogy (legalábbis a kezelést követő két évben) az őssejtekből nem fejlődött semmilyen tumoros elfajulás.

uj_bitkep.bmp

A fenti kisérleteken fellelkesülve az első pácienst 2018 októberében műtötte Takayuki Kikuchi sebészgárdája. A három órás beavatkozás során 2,4 millió idegi őssejtet ültettek be az 50-es éveiben járó férfi agyába, 12 jól definiált pozícióban. A sejtek egy anonim donorból származnak, átprogramozásukat a Kiotói egyetemen végezték, és a létrehozott sejtvonalat ott is tárolják. A beteg jól van, s ezeddig nem következett be semmilyen nemkívánt mellékhatás. Orvosai optimisták. A többi hat páciensen 2020-ig bezárólag tervezik a beavatkozás elvégzését.

Kíváncsian várjuk a fejleményeket.

Japán élenjárónak számít az őssejtalapú regeneratív orvoslásban. A világon először itt végeztek el eredményesnek nevezhető hiPSC alapú terápiát makula degenerációban szenvedő pácienseken, s jelenleg is több hasonló terápiás lehetőség áll fejlesztés alatt. A Japán kormány komoly forrásokkal támogatja az őssejtkutatást és a regenerációs medicínák fejlesztését, aminek egyik következménye (és azóta oka) a 2012‑ben kiosztott orvosi és fiziológiai Nobel-díj. Az ilyen természetű kutatások egy másik hajtóereje lehet, hogy az országban a szervtranszplantációk történeti és kulturális okokból kifolyólag szigorú szabályozás alatt állnak, így az alternatív lehetőségekre fokozott igény mutatkozik az egészségügy részéről.


Kikuchi T, Morizane A, Doi D, et al. (2017) Human iPS cell-derived dopaminergic neurons function in a primate Parkinson’s disease model. Nature 548(7669):592-596

https://www.nature.com/articles/d41586-018-05856-w?utm_source=briefing-dy&utm_medium=email&utm_campaign=briefing&utm_content=20180731#references

https://www.nature.com/articles/d41586-018-07407-9

https://www.nature.com/news/japanese-man-is-first-to-receive-reprogrammed-stem-cells-from-another-person-1.21730

https://en.wikipedia.org/wiki/Organ_transplantation_in_Japan

Egy ígéretes klinikai kísérlet: gyógyítható-e a Parkinson-kór őssejtekkel? Tovább
Milyen koktélt nem bírnak a baktériumok?

Milyen koktélt nem bírnak a baktériumok?

2018.12.21. 22:49 Sexcomb

bakteriumok.jpgAz antibiotikumoknak ellenálló baktériumtörzsek megjelenése egyre komolyabb veszélyt jelent világszerte, köszönhetően az antibiotikumfejlesztés leállásának. Néhány baktériumtörzs ellen már tehetetlenek az orvosok, hiszen minden elérhető gyógyszernek ellenáll. Camilo Barbosa és munkatársai egy egészen szokatlan megoldást írtak le a Plos Biology lapban: Azt vizsgálták, mennyire hatékonyak a különböző antibiotikumok párosával alkalmazva. Az, hogy egyszerre két-három antibiotikummal kezeljünk egy fertőzést körülbelül azóta lebegő ötlet, amióta a második ilyen szert felfedezték, de ez a megoldás mégsem terjed el széles körben, egy-két nevezetes kivételtől eltekintve (malária, HIV, tuberkulózis) nem használják. Az akadálya az evolúció, a kórokozók folyamatosan evolválnak, ha már két hatóanyaggal szemben ellenállóak, hamar megjelennek a kettő ellen egyszerre ellenálló törzsek is.

Milyen koktélt nem bírnak a baktériumok? Tovább
Lulu és Nana: megszülettek a világ első génszerkesztett gyerekei

Lulu és Nana: megszülettek a világ első génszerkesztett gyerekei

2018.12.02. 18:52 dolphin

lulu_nana.png

Alig néhány órával azután, hogy vasárnap az MIT Technology Review megszellőztette, hogy a shenzeni egyetemhez kapcsolható kínai kutatók már valószínűleg életképes embriókon is végeztek genomszerkesztéses kísérletet, a YouTube-ra felkerült két videó, ahol a kutatócsoport vezetője, Csienkuj Ho bejelentette, a közelmúltban olyan ikerpár látta meg a napvilágot, akiken sikeresen alkalmazták a legújabb, ún. CRISPR-alapú genomszerkesztést. 

Lulu és Nana: megszülettek a világ első génszerkesztett gyerekei Tovább