CB_banner_new.jpg
Hogyan duplázhatnánk meg a magyar GDP -t?

Hogyan duplázhatnánk meg a magyar GDP -t?

2021.03.05. 21:46 Sexcomb

gdp_duplazas_002.jpgTegyük fel a szándékosan provokatív kérdést, hogyan lehetne megduplázni az ország bruttó nemzeti össztermékét (GDP)? Ez jelenleg 163,5 milliárd USD, ha úgy tetszik az egy főre jutó GDP 16470 USD, ezzel a világon az ötvenegyedikek vagyunk. Ha megkétszereznénk a bruttó nemzeti összterméket, akkor körülbelül Olaszország szintjére jutnánk. De hogyan lehetne ezt megtenni? Nyilván ha olajat, uránt, lítiumot vagy aranyat találnának nagy mennyiségben mondjuk az Alföldön, az segítene, de erre nem sok esélyt látok. Így mindenképpen valamilyen ipari teljesítménnyel kellene ezt megtenni. Erre tennék egy meglepő javaslatot: Gyárthatnánk fehérjéket.

 

Egy régebbi írásomban már pedzegettem, hogy a különböző fehérjék gyártása bombaüzlet. Csak az ellenanyagok piaca már most megközelíti a bruttó nemzeti összterméket és erőteljesen nő, várhatóan néhány éven belül le is hagyja. De hogyan lehetne betörni erre a piacra? A dolog nehézsége, hogy például ellenanyagokat génmódosított emlős sejtvonalakban szoktak termelni, így ezeket megfelelő tápoldatban kell tartaniuk, csíramentes környezetben, természetesen úgy, hogy közben kapjanak elég oxigént, tápanyagot és legfőképpen ne fertőződjenek be. Erre bioreaktorokat szoktak használni jelenleg. A mai első cikkünk (Yang és mtsai 2019.) tulajdonképpen egy mérnöki terv, két ellenanyagtermelési módszert hasonlít össze. Az üst-bioreaktorokat és a folyamatos üzemű bioreaktorokat. A végkövetkeztetése annyi, hogy egy üstreaktor rendszerű üzem körülbelül 160 millió dollárba kerül, míg egy folyamatos üzemű reaktor 50 millióba. Az üzemeltetésük is elég borsos árú, az üstreaktoroké évi hatvanmillió dollár, a folyamatos üzemű reaktoroké ennek a fele. Három évnyi építési idővel és tizenöt évnyi működéssel számolva egy megfelelő méretű (évi egy tonna fölötti kapacitású) ilyen gyár üstreaktorokkal 99-360 dollárért állít elő egyetlen gramm ellenanyagot, míg egy folyamatos üzemű gyárnál az előállítási költségek leszoríthatóak 50-100 dollárra is. Ami még mindig bombaüzlet, ugyanis egy gramm ellenanyag átlagos eladási ára gyógyszerként valahol ezer dollárnál kezdődik, bár lényegesen drágábbak is akadnak. Jelenleg úgy néz ki ez az ipar, hogy nagy befektetéssel, jó drágán, de kincset érő terméket állít elő.

gdp_duplazas001.jpg

 

No de akkor miért éppen ezt emelem ki, hogyan lehetne ebbe az iparba betörni? Ha megnézzük ugyanebben a cikkben egy ellenanyag bekerülési költségeit, amit az első ábra részletez, észrevehetjük, hogy az ellenanyagokat termelő sejtek felszaporítása adja a költségek kétharmadát. Nem csoda, rengeteg emberi munkát és általában elég drága táptalajokat igényel. Viszont létezik rá módszer, hogy ezt a költséget jelentősen lecsökkentsük. Fehérjéket nem csak emlős sejtvonalak termelnek, hanem gyakorlatilag minden élőlény. Nagyobb méretű fehérjék, mint például egy ellenanyag nehezen termeltethetőek meg baktériumokban, ellenben növények például használhatóak fehérjetermelésre. Ezzel az eljárással egy génkazettát juttatnak a növény genomjába, ami a megfelelő fehérjét kódoló gént tartalmazza. A génmódosított növényeket egyszerűen a szántóföldön nevelik fel, ahogy minden más haszonnövényt, majd learatják, a növényi részekből kivonják a megtermelt fehérjét. Szépen hangzik, de mennyi is termeltethető így?

 

Az ötlet egyáltalán nem új, több mint húsz éve (1997 -ben) próbálkozott először egy ProdiGene nevű cég szántóföldön termesztett kukoricában fehérjetermeléssel. Sajnos a GMO ellenes hisztéria áldozatául esett a kísérlet: az USDA ellenőrei 2002 -ben kétszer is találtak az árvakelés között a ProdiGene génmódosított kukoricájából, sőt, az egyik alkalommal a betakarított szójabab közé is keveredett belőle. Ugyan azt azóta sem sikerült bemutatni, hogy ez hogyan árthatott volna bárminek vagy bárkinek, de mivel a cégnek kötelessége lett volna ezt huszonnégy órán belül jelenteni az USDA ellenőreinek, amit valamiért elmulasztott, rávertek egy csinos büntetést, illetve ki kellett fizetnie a teljes szójababmennyiség árát, amivel érintkezhetett a kukoricája, így a végső számla 3,75 millió dollárnál állt meg. Tökéletes példa arra, hogy megfelelően lehetetlen szabályozással bármilyen üzletet ki lehet készíteni.

 

De azóta szerencsére mások is próbálkoztak ilyesmivel, Moon és munkatársai 2020 -as cikke éppen ezzel foglalkozik. A szakirodalomból gyűjtötték össze, hogy milyen növényi fehérjetermelő rendszereket próbáltak ki eddig és milyen eredménnyel. A mi önző szempontunkból három kísérlet érdekes: az első kettő a MucoRice-ARP1 és a MucoRice-mTNF-VHH. Mindkettőről írtunk már itt a Critical Biomass blogon, mindkettő egy-egy génmódosított rizs, amik egy-egy fehérjét termelnek nagy mennyiségben. A két megtermelt fehérje ugyan kis méretű (~13 kDa tömegű, míg egy ellenanyag molekula ~150 kDa), ám mindkettő egy-egy ellenanyag rövidebb szakasza, amik önmagukban is használhatóak a gyógyászatban. A kitermelésük döbbenetes, az ARP1 fehérje a rizs tömegének 0,85% -át tette ki, míg az mTNF-VHH fehérje a rizsszemek tömegének 1,45% -át adta. Ez nem hangzik soknak, de Magyarországon a rizs termésátlaga eléri a hektáronkénti négy tonnát. Vagyis ha az alacsonyabbik értékkel számolunk, egy hektár rizsben megtermeltethető harmincnégy kilogramm fehérje. Mennyit ér ez? Ha az első közlemény bekerülési költségeivel számolunk, akkor a legalacsonyabb érték is 50 dollár, aminek kétharmada a fehérje előállítása, vagyis jelenleg egy gramm ellenanyag előállítási költsége 33 USD. Ha mondjuk ennek a feléért (16 USD) tudjuk piacra vinni a rizsben termelt ellenanyagunkat, akkor a harmincnégy kiló valamivel több, mint félmillió dollárt ér (544000 USD). Így háromszázezer hektáron (a magyar vetésterület 4,1% -án) meg is termelhetnénk a magyar bruttó nemzeti összterméket. Ha csak grammonként tíz dollárért adjuk el, 340000 USD az évi termésünk hektáronként (a vetésterület 6,5% -án megteremne a GDP), ha csak öt dollárért (a jelenlegi előállítási költség hatodáért), akkor egy hektár rizs évente százhetvenezer dollárt jövedelmez (a vetésterület 13% -a jövedelmezne a jelenlegi GDP -vel egyenlő mennyiségű dollárt). Elég szép haszon, semmilyen mezőgazdasági termelés sem ér a közelébe sem.

gdp_duplazas_003.jpg

Ha megnézzük a harmadik, számunkra érdekes rendszert, Huang és munkatársai 2010 -ben dohánynövényekben termeltek teljes méretű ellenanyagokat. A rendszerük sokkal rugalmasabban működött, mint a MucoRice platform, ők a dohánynövények leveleit baktériumoldattal kezelték, a baktériumok a dohány sejtjeibe jutva a növénysejtek genomjába juttatták az ellenanyagokat kódoló géneket, így a dohánynövények termelték meg a fehérjét. Ez a rendszer számos előnyt mutat, hiszen a génkazetták baktériumsejtekben készíthetőek el, lényegesen gyorsabban, mint ahogy egy génmódosított dohánynövény előállítható (bár az sem tart túl sokáig). Ezen kívül a dohány egy ígéretes ipari növény, évezredek óta termesztik, Magyarországon is könnyedén termelhető, rég kiépült a dohányiparunk is, ám az eredeti felhasználása (a füstjét belélegezzük) erősen rákkeltő, így leginkább egyáltalán nem kellene dohányzásra használnunk. Viszont így jelentős szabad termelési kapacitásaink maradtak, megvan hozzá a szakmai hátterünk, hogy korlátlan mennyiségben termeljünk dohányt. Ráadásul a dohány általában nem keveredik élelmiszerekkel, aki esetleg amiatt aggódik, hogy emberi fogyasztásra kerülnének a fehérjetermelő növények (nem mintha ennek bármi veszélye lenne), az a bagórágás elhagyásával egyszerűen elkerülheti őket. A zölddohány 0,5 % ellenanyagot termelt ugyan, ám mivel egy hektáron tizenhat tonna zöld dohány terem, így elérhető a hektáronkénti 80 kg fehérjetermelés. Megjegyzendő, hogy ezt a rendszert üvegházakban próbálták ki eddig, mivel a baktériumkezelés után néhány nappal már leszüretelhető a megtermelt fehérje, így nem tudni, mennyire működne szabad földön, könnyen lehet, hogy a hektáronkénti 80 kg túlzás, így ehhez nem is számoltam GDP értéket. Akkor is igen szép eredmény és komoly haszon.

 

Viszont a kérdésnek magyar vonatkozásai is akadnak. Az English and Scientific Consulting Kft. egy Nógrád megyei kis faluban, Szirákon működtet egy apró ellenanyaggyárat, ahol emlős sejtvonalakban termelnek ellenanyagokat és ezeket forglamazzák. Ez valamiért nagyon foglalkoztatja a magyar sajtót, pedig a cég csak árnyéka annak, ami lehetett volna. Ha ugyanis kicsit feltúrjuk a szakirodalmat, találhatunk egy érdekes doktori dolgozatot 2005 -ből, amiben Bogdan Morgun éppen azt írja le, hogy megpróbálták a SCICONS Kft. három ellenanyagát dohányban megtermeltetni, méghozzá a cégalapító, Lukács Noémi témavezetésével, a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban. Ezek a növények a szó hagyományos értelmében génmódosítottak, magról szaporíthatóak, a kikelő növények termelik meg az ellenanyagot. Sajnos nem találtam rá adatot, hogy mennyiségileg mennyit termelnek, de abból ítélve, hogy a SCICONS cég 1180 dollárért árul egyetlen milligramm ellenanyagot, vélhetőleg hektáronként néhány kilogramm is csillagászati hasznot hozna. Vagyis jó tizenöt évvel ezelőtt elkészültek azok a dohánynövények, amik berobbanthatták volna a fehérjetermelés forradalmát Magyarországon, de ugye mi inkább a GMO tilalom irányába mozdultunk el. Azért érdekes eljátszani a gondolattal, mi lenne, ha akkor nem nyírjuk ki törvényi úton a magyar fejlesztéseket, hanem engedjük, hogy a SCICONS jelentős árelőnnyel gyártson ellenanyagokat? Könnyen előfordulhat, hogy mára nem egy világvégi faluban működő háromfős családi vállalkozás lenne, három ellenanyaggal, hanem a világpiacból jelentős részt hasított volna ki magának, így milliárd dolláros hasznot termelő bivalyerős biotech óriássá hízott volna, néhány száz ellenanyaggal, néhány ezer alkalmazottal és annyi adóbefizetéssel, hogy el sem tudná költeni az egész megye.

 

A megoldás ott a kezünkben, csúcstechnológiás iparágakkal a kis országok is könnyedén fölemelkedhetnek. Csak hagyni kellene, hogy működjenek ezek a cégek, nem törvényi úton kinyírni őket.

 

 

Yang, O., Prabhu, S., & Ierapetritou, M. (2019). Comparison between batch and continuous monoclonal antibody production and economic analysis. Industrial & Engineering Chemistry Research, 58(15), 5851-5863.

 

Moon, K. B., Park, J. S., Park, Y. I., Song, I. J., Lee, H. J., Cho, H. S., ... & Kim, H. S. (2020). Development of systems for the production of plant-derived biopharmaceuticals. Plants, 9(1), 30.

 

Huang, Z., Phoolcharoen, W., Lai, H., Piensook, K., Cardineau, G., Zeitlin, L., ... & Chen, Q. (2010). High‐level rapid production of full‐size monoclonal antibodies in plants by a single‐vector DNA replicon system. Biotechnology and bioengineering, 106(1), 9-17.

12 komment élet és tudomány gensebeszet Tovább
Hogyan duplázhatnánk meg a magyar GDP -t? Tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
12 komment

Ajánlott bejegyzések:

  • Mire jó a GMO? 39. - Nitrogénkötés Mire jó a GMO? 39. - Nitrogénkötés
  • L-SOMA a gyomorinjektáló kapszula L-SOMA a gyomorinjektáló kapszula

A bejegyzés trackback címe:

https://criticalbiomass.blog.hu/api/trackback/id/tr8216451558

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jancsi_1 2021.03.07. 16:53:31

A cikk attól függetlenül hülyeség, hogy a benne szereplő vállalkozási ötlet jó-e. Miért?

1) Ha van egy jó vállalkozási ötleted, amiben hiszel, akkor csináld meg, és ne blogolj róla!
2) Magyarország egész biztosan nem fogja olyan dologgal megduplázni a GDP-jét, amihez nincsenek speciális adottságai, ugyanis más országok ugyanolyan jók ebben, és tőkeerős multinacionális cégek simán leköröznek, felvásárolnak bármilyen startupot.
3) Ez egyébként az ötleted, mint magánvállalkozásnak való bussiness ideát is bekorlátozza. A vállalkozásban a kihívás nem annyi, hogy van egy jó ötleted, hanem az, hogy hogyan indítod be az üzletet, hogyan érvényesülsz a piacon. Ha az ötleted ugyanis jó, akkor biztosan lesznek versenytársaid.
4) Magyarország GDP-jét megduplázni sok sikeres magyar multinacionális cég tudná, amelyhez olyan oktatás, infrastruktúra, kormányzati politika, mentalitás, társadalom kellene, amely Magyarországon nem létezik.
Válasz erre 

Amanitin3 2021.03.07. 16:53:43

"A megoldás ott a kezünkben"
a megoldás szerintem egyáltalán nincs itt a kezünkben. Laboratóriumban reprodukálni ezeket a megoldásokat, az egy dolog. GMP körülmények között, ipari léptékben folyamatosan fehérje alapú gyógyszert termelni, az egy _teljesen más dolog_, és ehhez a tudás egyáltalán nem általános Magyarországon, sőt szerintem sehol. Egy már összelőtt és üzemelő termelő sort is nagyon komoly küzdelem reprodukálni egy másik helyszínen. Amennyire tudom, az Egis és a Richter is folyamatosan próbálkoznak ilyen projektekkel, meg lehet őket kérdezni.
Ez a Scicons nevű formáció labor reagenseket árul, nem gyógyszert. Az ég és föld.
Válasz erre 

]{udarauszkasz 2021.03.07. 16:53:46

Itt van a kulcs a tudomben. Ezt rakohogom az Orbanra, Meszarosra es tarsaikra, aztan mindjart meg lesz oldva az a GDP:)
Válasz erre 

Sexcomb 2021.03.07. 18:56:43

@jancsi_1: 1) Jelenleg az alaptörvény tiltja GMO -k termesztését, ha ezt megszüntetnénk, akkor még mindig ott a probléma, hogy az EU jog engedélyhez köti GMO -k termesztését, csak ugye amióta az új engedélyezési rendszer működik (húsz éve) egyetlen növény kapott engedélyt (Amflora krumpli), de annak is visszavonták egy év múlva. Szóval nem, ez nem úgy működik, hogy alapítasz rá egy vállalkozást és tolod.

2) Igen, aranyteléreket nem tudunk a Mecsekbe varázsolni, sem lítiumbányát a Hortobágyra. Viszont például a jogi környezet megváltoztatásával megteremthetnénk a "speciális adottságokat" ami sehol máshol nincs meg. Ez lehetne a mi előnyünk, a híres magyar szürkeállomány: nálunk nem ordas babonákat írunk törvénybe. Pont ezért írtam ez a szösszenetet, hogy még mindig nincs későn, megszerezhetjük az előnyt, ami senki másnak nincs meg, csak akarni kellene.

3) Nem lesznek versenytársaid, ha mindenhol máshol törvényi úton tiltják, hogy ezt az ipart műveld. Mint a mellékelt ábra mutatja, húsz éve versenytárs nélkül művelhetnénk ezt az ipart, azóta tengernyi pénzt kereshettünk volna ezzel.

4) A sok sikeres céget éppen ezzel lehetne megteremteni. Ha kialakítanánk a támogató környezetet, hirtelen egy csomó nemzetközi cég ide akarna befektetni. Ha megfigyeled a fenti számítás csak arra vonatkozik, ha mi annyit mondanánk, hogy "Na jó, itt termelhetitek." Nem feltételez semmi mást sem, csak hogy bérbe adjuk a meglévő termőföldünket. Semmilyen más feltétel sem kell hozzá. Ha azzal számolunk, hogy a feldolgozóipart is ide telepítjük, akkor az elérhető haszon is egyből sokszorozódik.
Válasz erre 

Sexcomb 2021.03.07. 19:11:15

@Amanitin3: Pontosan ugyanaz a folyamat, mivel a gyógyászati ellenanyagok ugyanúgy emlős sejtvonalakban készülnek, mint a reagensnek hazsnáltak. Más pufferbe teszik a végén és a gyógyászati célúaknál a minőséglellenőrzés is bonyolultabb. De az alapfolymat pont ugyanaz.

De, Magyarországon éppen több ellenanyaggyár is működik, az ehhez szükséges tudás bizony itt a kezünkben. Valóban a dohányban rizsben termelést be kellene lőni, erre lehetne használni az annyiszor megénekelt magyar szürkeállományt. Ha abból indulunk ki, hogy mi amúgy is hülyék vagyunk mindenhez, akkor valóban nem fog menni, de akkor nem is kell fölzárkózni a nyugathoz, el kell fogadnunk, hogy ennyi telik a buta fejünkből és kész.

"Amennyire tudom, az Egis és a Richter is folyamatosan próbálkoznak ilyen projektekkel, meg lehet őket kérdezni."

Már ellent is mondtál saját magadnak. Ezek szerint mégiscsak megvan az ehhez szükséges tudás.
Válasz erre 

Sexcomb 2021.03.07. 19:11:52

@]{udarauszkasz: Egy kormányváltástól önmagában semmi sem változna meg.
Válasz erre 

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2021.03.16. 19:08:49

A számokban nem kételkedem és abban sem hogy ezzel tényleg akár meg lehetne duplázni a hazai GDP-t. Amennyire tudom Kínában sokkal lazábbak a géntechnológia iparra vonatkozó szabályok. Kína csinálja ezt a technikát?
Válasz erre 

Sexcomb 2021.03.16. 19:10:36

@rdos: Nem. Kínában is tilos GMO -kat vetni. Sőt, a kínai GMO szabályozás semmivel sem lazább, mint az EU -s. Pletykálnak róla, hogy lazítani akarnak, de eddig még nem történt semmi az ügyben.
Válasz erre 

lpt1 2021.04.06. 18:36:54

Tehát a világon sehol sem fut ez a biznisz.
"Kínában is tilos GMO -kat vetni. Sőt, a kínai GMO szabályozás semmivel sem lazább, mint az EU -s." Na meg az USA-ban is bebukott, milyen érdekes ez a sok GMO-hülye, aki veled szembe jön az autópályán, nem?
"Nem lesznek versenytársaid, ha mindenhol máshol törvényi úton tiltják, hogy ezt az ipart műveld." - ezért (volt) világverő a pornóiparunk, és a legjobb biznisz most a biofűgyártás. Egy-két hülye jogszabályt kéne kiütni, és a hazai gyógyszergyárak ráállhatnának a heroinra - az meg mindent is gyógyítana, vagy legalábbis megszüntetné a panaszkodókat.
Válasz erre 

Sexcomb 2021.04.06. 18:41:04

@lpt1: Igen, mindenhol tilos ilyesmit vetni. Ez lenne benne a kitörési lehetőség. Olyan piacra elég nehéz betörni, amit már száz országban művelnek.

Az USÁ -ban bebukott? Mikor? Az engedélyezett GMO -k ott sikeresek. Csak éppen a sötétzöld mozgalomnak sikerült olyan tömeghisztériát kelteni körülöttük, aminek a hatására nagyon lelassult az engedélyezés.

Úgy érted mondjuk rákgyógyszert gyártani az ugyanolyan, mint heroint? Mintha itt némi csúsztatással élnél.
Válasz erre 

Untermensch4 2021.04.29. 21:41:02

@Sexcomb: Offtopic de talán érdekel: raketa.hu/meglepo-de-a-jovoben-talan-ugyanazzal-a-gyogyszeres-eljarassal-lehet-kezelni-az-elhizast-es-az-anorexiat
Válasz erre 

Untermensch4 2021.04.29. 21:41:38

@lpt1: "milyen érdekes ez a sok GMO-hülye, aki veled szembe jön az autópályán, nem?" Mikor Berta néni elindult a családi autós kirándulásra, már majdnem sikerült körültáblázni a környező utcákat "ló nélküli kocsival behajtani tilos" -táblákkal. A tömegnek nem feltétlenül van igaza, csak túlereje.
A "biofűgyártás" csak lépéselőnyben van mert az Egységes Nemzetközi Kábítószer Egyezmény rendszere nagyon barkácsolt és a bürokrácia nem tudja tartani a tempót a vegyészeti fejlesztésekkel. A heroinnál pedig praktikusabb lenne az ópium és morfin használata az alattvalók kontrollálására, tképp voltunk már a világ harmadik legnagyobb exportőre morfinból (Törökország és Irán mögött a dobogón mennyiségben de előttük minőségben). Ha elsőként itt kezdenek vetni felturbózott GMO-mákot akkor az ágazat neresítéséig világbajnok lehetne.
Válasz erre 
Mégsem
Mégsem

Megjegyzés:
Facebook

Mijez

A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...

Keresés

impakták

Utolsó kommentek

  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Mesterséges Geci: Ahogy egy másik blogba küldött kommentemben írtam, lehetünk ló- és tehéntrágya nagyhatalom is, minek ipar ebbe az országba? Bár a tehén nem jó, mert sok metánt fingik a légkörbe... (2023.02.21. 20:59) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Sexcomb: @Mesterséges Geci: Eltűnt valamilyen hozzászólásod? Akkor? Az a cenzúra, hogy nincs cenzúra? Tehát neked van egy erős érzelmi alapállásod, amivel hogy ha nem egyeznek a valóság tényei, akkor inkább... (2023.02.21. 19:42) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Mesterséges Geci: @Sexcomb: gáz, ha ezt magyarázni kell. Cenzúra = csak az jelenhet meg, amit megengedek. Előmoderáció... lássuk csak... ja, igen, ez pontosan az. Ennél már csak az a nagyobb gáz, ahogy ezt itt a blo... (2023.02.21. 19:37) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Mesterséges Geci: Ja, és (lásd előző, még hivatkozni sem tudok rá) pont az Átlátszó hírhedt a félrevezető cikkei miat... Aham... a nemzethhy sajtóban, meg a fideSS propagandistái körében. (2023.02.21. 19:36) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Sexcomb: @Mesterséges Geci: Ha elolvastad volna, rájöttél volna, hogy erről egyáltalán nem szól. Milyen cenzúra? Moderáció azért kell, mert viszonylag gyakran akarnak hozzászólásnak álcázott potencianövelő... (2023.02.21. 18:10) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Utolsó 20

Friss topikok

  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Mesterséges Geci: Ahogy egy másik blogba küldött kommentemben írtam, lehetünk ló- és tehéntrágy... (2023.02.21. 20:59) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • fuhur: Szerintem az áránál fontosabb kérdés a tű bisszahúzásának a hibaszázaléka. (2022.04.27. 18:53) L-SOMA a gyomorinjektáló kapszula
  • Untermensch4: @lpt1: "milyen érdekes ez a sok GMO-hülye, aki veled szembe jön az autópályán, nem?" Mikor Berta n... (2021.04.29. 21:41) Hogyan duplázhatnánk meg a magyar GDP -t?
  • Tony Multh: Kedves Kalmár Éva, azt kérdezem, hogy a kb 10 évvel korábbi cíkke óta miként látja ma, 2021-ben a ... (2021.03.25. 18:55) Ketogén diétával a rák ellen?
  • glantos70: Érdekes cikk, köszi! (2021.03.05. 21:05) Miért egyenlőtlen a Lyme-kór fertőzések eloszlása?

Facebook

Tovább a Facebook-ra

YouTube csatorna

Címkék

#geekemberek (1) abiogenezis (2) adathordozás (1) adhd (1) agouti (3) agy (5) aids (2) alex (1) alkohol (3) áltudományok (6) alvas (1) anatómia (10) antibiotikum (9) antidepresszáns (1) antipszichotikum (1) antitest (1) anyatej (1) archeogenetika (2) astyanax (4) atavizmus (1) autofágia (1) baktérium (11) ben goldacre (4) biobulvár (57) biodizájn (11) biohacking (2) biokémia (3) biotechnológia (10) biotrial (1) bmp (1) bőr (1) bt toxin (11) burgess shale (1) cannabis (1) carl zimmer (1) cb10 (11) cb10-retro (3) cc-by 4.0 (1) chemoton (1) cichlid (1) cliff tabin (1) craig venter (3) CRISPR (12) csalánozók (1) csigák (1) csokeveny szervek (13) ctvt (1) cukorbetegség (1) daganatok (5) david kingsley (6) deextinkció (2) denevér (4) denisova (3) devbio101 (12) dezinformáció (3) diybio (1) DNS (17) dohanyzas (1) domesztikáció (3) dopping (1) Drosophila (1) ebola (2) ediakara fauna (2) élethossz (1) élet és tudomány (73) elsevier (1) embryo (10) endocannabinoid (1) epigenetika (3) értelmes tervezés (13) értem (12) érzékelés (1) etika (1) evodevo (86) evolúció (12) evolucio (168) exobiológia (1) fajképződés (4) fehérje (4) fejlábúak (2) fgf (1) filmkritika (2) first peoples (2) flagellum (2) fossziliák (25) fotók (1) foxp2 (5) gene-drive (1) génexpresszió (8) genomok (13) gensebeszet (80) génterápia (4) george church (10) geospiza (2) gépház (3) gmo vita (112) gomba (9) greenpeace (10) gyógyszerkísérlet (7) h1n1 (1) hal (1) halak (2) hangya (1) háziasítás (7) hgt (10) hiv (3) homeopatia (5) homo floresiensis (5) homo naledi (1) homo neanderthalis (13) homo sapiens (6) hox (19) hülyeség (3) human (49) idegelettan (8) illúziók (1) immun (9) impakták (11) influenza (1) intelligens tervezés (15) intelligent design (15) ismeretterjesztés (3) járvány (7) kabóca (1) karotenoid (1) kérészek (1) ketogén diéta (1) kettős hélix (1) kettős spirál (1) kezdőknek (5) kitlg (2) klíma (4) kolónia (1) konvergens evolúció (4) könyvajánló (16) környezetvédelem (6) kozmetika (1) kreacionizmus (17) kromoszómák (1) kutya (14) lamarck (1) látás (4) lebontó folyamatok (1) lovak (4) lúgosítás (2) macska (5) madar (2) magnetorecepció (1) malaria (1) malária (1) mamut (3) march for science (1) matemorfózis (1) mc1r (11) meetup (34) melanizmus (1) membracidae (1) méreg (3) mezőgazdaság (1) mikrobiológia (19) mikrobióm (2) mikroRNS (3) mimikri (1) mintázatok (18) modszerek (3) molekuláris gasztronómia (19) mooc (4) mosaicscience (2) mta (3) műanyag (2) myostatin (2) négyes hélix (1) neil shubin (2) neurobiológia (4) nipam patel (1) nobel díj (7) növénybiológia (4) nyelvkészség (1) ökológia (3) olimpia (1) oltások (10) oltványozás (3) ölveczky bence (1) onthophagus (4) opszin (4) optogenetika (1) öregedés (3) organoid (1) öröklődés (13) orvoslás (3) őssejt (9) oxitec (1) paleontológia (1) paleo diéta (6) papagáj (2) parabiózis (1) paraziták (4) peromyscus (3) peter grant (2) pettyesaraszoló (2) pigmentáció (1) pinty (6) placebo (1) polio (2) probiotikum (1) pszeudogének (7) pszichedelikumok (1) pterosaurus (1) puhatestűek (2) ragályos rák (1) rákkutatás (17) rasszizmus (3) regeneráció (2) rendezetlen fehérjék (1) rendszertan (1) retrogén (5) richard lenski (4) RNS (5) rosemary grant (2) rovarok (1) sarlatánok (3) SARS-CoV-2 (1) sean b carroll (2) sejtosztódás (2) shh (1) shinja jamanaka (1) shinya yamanaka (1) snowball (2) specáció (1) steve horvath (1) sügérek (2) szekvenálás (1) szem (14) szendi gábor (6) szépségipar (1) szex determináció (3) szimuláció (1) szintetikus biológia (4) szúnyogok (1) tájékozódás (1) tánc (2) táplálkozástudomány (18) tarsadalom (8) TDCS (1) természetfilm (1) tiktaalik (1) tim hunt (1) többsejtűség (2) toxoplasma (3) transzpozon (3) tudkom (11) tudomány történet (8) tudpol (15) tükörteszt (4) tüskéspikó (3) űrkutatás (1) végtagfejlődés (3) velőléc (1) vércsoportok (1) vírusok (3) viselkedés (7) werner szindróma (1) wnt (1) wolbachia (7) zika (1) Címkefelhő

Archívum

  • 2023 február (1)
  • 2022 május (1)
  • 2022 február (2)
  • 2021 március (2)
  • 2021 február (3)
  • 2020 december (1)
  • 2020 október (1)
  • 2020 augusztus (2)
  • 2020 július (7)
  • 2020 június (4)
  • 2020 május (3)
  • Tovább...

Feedek

  • RSS 2.0
    bejegyzések, kommentek
  • Atom
    bejegyzések, kommentek
XML

Creative Commons

Creative Commons Licenc

Egyéb

evolúció, biológia, genetika, fejlődéstan, kreacionizmus, intelligent design, intelligens tervezés, áltudományok, biology, genetics, evolution
süti beállítások módosítása
Dashboard