CB_banner_new.jpg
Milyen is a kromoszómákról alkotott képünk 2017-ben?

Milyen is a kromoszómákról alkotott képünk 2017-ben?

2017.09.04. 11:00 dolphin

chromemt.png

A szó etimológiája alapján azt feltételeznénk (egyébként részben helyesen), hogy a kromoszómák, vagyis "festődő testek" a sejtek talán legjobban megjeleníthető komponenseit képezik. És kétségtelen, hogy számos korabeli eljárással nagyon szépen láthatóvá lehetett tenni már egészen régen az örökítőanyag ezen nagy, diszkrét komponenseit, különösen osztódások során. Ugyanakkor a strukturális információ, ami ezen sejtkomponensekről így beszerezhető volt, viszonylag korlátozottnak bizonyult. Mégpedig azért (is), mert az a mérettartomány, ahol igazán megfigyelhető lenne, hogy miképp csomagolódik a DNS, kívül esik a fénymikroszkópok nagyítási képességein és az a helyzet, hogy a korábbi eljárásokkal a megfelelő felbontást már biztosító elektronmikroszkópokkal a kromoszómák nem festődtek.

Ez pedig azt a helyzetet eredményezte, hogy mindazt, amit a kromatin szerkezetéről, a sejtben levő DNS-lánc feltekeredéséről gondoltunk, elsősorban indirekt bizonyítékokon alapult. 

f2_large.jpgMárpedig az biztos volt a kezdetektől, hogy a közel 2 m hosszú, 10 µm átmérőjű DNS kettőslánc, ami minden egyes sejt magjában jelen van, valamilyen különleges szerveződést kell mutasson hogy elférjen és működőképes maradjon (azaz a megfelelő régiókból történjen átírás, a többiekről pedig nem).

Ennek a szerveződésnek az első szintje, hogy a DNS ún. nukleoszómákat hoz létre a hisztonfehérjék által képzett komplex köré csavarodva (egy-egy nyolc hisztonmagfehérjéből álló komplex kb. 146 bp DNS-t tud maga köré tekerni), egy gyöngyfüzérre emlékeztető szerkezetet hozva létre.

Ha elővesszünk bármely aktuális tankönyvet, vagy jegyzetet, akkor azt is olvashatjuk, hogy a sejtosztódásban levő sejtmagban (ahol a DNS különösen tömör állapotban van), ezt a gyöngyfüzér-szerkezetet egyéb, magasabb szintű szerkezeti elemek követik: a szolenoid (30 nm átmérővel), szupercoil, majd végül a kromatidák.

A szépséghiba, hogy utóbbi szerkezeti elemeket in vitro kísérletek segítségével írták le, eddig senki nem látta őket, épp ezért tk. soha nem rendelkeztünk százszázalékos bizonyítékkal, hogy léteznek.

Most egy különleges DNS festék (DRAQ5) segítségével azonban lehetőség nyílt, hogy elektronmikroszkópokkal is szemügyre vegyük a sejtekben in situ is a DNS szerveződését. És mivel az EM-technológia már egészen jól kidolgozta, hogy egymás utáni metszetekből 3D-s képet miképp lehet előállítani, egyből teljes sejtmagokat tudtak kvázi rekonstruálni, mind osztódó, mind differenciált sejtekben (együttesen ezt nevezik a szerzők ChromEMT technológiának). 

f7_large.jpg  

És mindenki számára talán némileg meglepő módon a korábban prediktált szerveződési hierarchiának nyoma sincs. A 3D-s rekonstrukciókban a "gyöngyfüzér" még látszik, annak rendje s módja szerint, de szolenoidot és egyébb struktúrákat nemigen lehet ezeken a felvételeken látni. A mitotikus kromoszómákban a kormatin persze tényleg tömörebb, a DNS szálak jobban egymás mellé vannak paszírozva, de összességében szervezett tömörítésnek nem lelték nyomát a szóbanforgó Science cikkben.

f9_large.jpg

Ha pedig már kromoszóma-szerkezettel kapcsolatos tabudöntögetésnél tartunk, akkor gyorsan elővennék egy picit korábbi cikket is, amiben az említett "gyöngyfüzér" szerkezetét is egy kicsit jobban megpiszkálták.

Ebben a (szintén) Science cikkben szintetikus módon olyan körülményeket hoztak létre, amikor indukálódik a kromatin kompakttá válása: béka petesejt-extraktumba (amiből a béka DNS-t eltávolították) egér spermiumokat vittek be. Az egér spermiumban alapól nincsenek hisztonok, a DNS szerveződését protamin nevű fehérjék biztosítják, viszont a petesejt-extraktum biztosította környezet hatására a spermium DNS-e tömör kromatin szálakká ugrik össze. 

So far, so good, ahogy az angolok mondanák, hiszen semmi meglepően új nincs a dologban. Csakhogy, amikor a petesejt-extraktumokból a hisztonokat és/vagy a protamin-hiszton cserét biztosító Asf1 fehérjét eltávolították, kromatin jellegű struktúrák akkor is létrejöttek. Vagyis olyan DNS is képes volt egy tömör formátumot felvenni, ami még a "gyöngyfüzér" szerkezetet sem tudta felvenni. Hogy lehet ez? A válasz elég prózai: ebben a kontextusban a hisztonokkal ilyenkor valamennyire redundáns funkciót ellátó kondenzin fehérjék játszanak fontos szerepet a DNS szálak összekötésében, és ezek a hisztonok hiányában is képesek ellátni a feladatukat - igaz, kicsit lazább szerkezet jön létre.

chromatin_wo_histones.jpg

 

Ha pedig már egyre inkább átfolyik ez a poszt kötetlen, kromoszóma-centrikus egyveleggé, még álljon itt távirati rövidséggel két másik érdekesség is, az elmúlt hónapok terméséből, ami szintén hozzá tesz a tankönyvek klasszikus kromoszóma képéhez. 

Persze egy rövid be- és átvezetőt aligha lehet megúszni, mert azért a két cikk amiről nagyon röviden említést tennék, azért vastagon épít az utóbbi kb. 5-6 év tudásrobbanárására, ami a kromoszómák sejtmagban való elhelyezkedésének témájában történt. Ez esetben nem kifejezettem osztódó sejtek, hanem a sejtciklusból kilépett, aktív transzkripciót folytató sejtekre is koncentráltak, hiszen azt is érdekes feltérképezni, hogy miképp néz ki a kromoszómák szerkezete az ilyen "hétköznapi" állapotok során. Mindehhez szükség volt egy metodológiai ugrásra is, egyrészt szekvenálás, másrészt számítókapacitás terén, mert ezek a módszerek arra építenek, hogy adott pillanatban megkísérlik feltértképezni, egy-egy kromoszómaszakasz milyen más szakaszok közelében helyezkedik el (ne adj ég, érintkezik), és ezekből az interakciókból hogyan lehet egy 3D-s sejtmagtérképet visszakapni.

Ami világosan látszik, hogy az egyes kromoszómák a sejtmagon belül jól meghatározott territóriumokat töltenek ki (chromosome territories), és az is megfigyelhető, hogy a kromoszómán belüli kapcsolatok nagyságrenndel nagyobbak, mint a kromoszómák közöttiek. A kromoszóma territóriumon belül transzkripcionálisan aktív A és inaktív B kompartmenteket lehet elkülöníteni (a klasszikus eukromatin és heterokromatin körülbelüli megfelelői), és ha már kromoszómák közti kapcsolatokat nézünk akkor az azonos típusú kompartmentek közti kapcsolatok gyakoribbak, mint az eltérő kompartmentumok közöttiek, és az A-A típusú kapcsolatok összességében még gyakoribbak, mint a B-B kölcsönhatások.

f2_large_1.jpg

Ha tovább közelítünk, akkor eljutunk az ún. TAD-ok (topologically associated domains) világába, amelyek olyan DNS doméneket jelölnek, ahol már igazán gyakoriak az interakciók - gyakran ez azzal jár együtt, hogy egy gén és aktív enhanszerei kerülnek egyetlen TAD-ba, és az ezek közötti interakciók további hurkok kialakulásával járnak. Összességében még talán azt fontos megjegyezni, hogy a lokálisabb kapcsolatok a kiszámíthatóbbak és reprodukálhatóbbak különböző minták között, a globálisabbak már sokkal kevésbé.

Itt tartottunk kb. év elején és két elegáns, a Nature-ben megjelent tanulmány tovább finomított a képen. Az elsőben (igazi technológiai tour de force-ként) egy-egy sejt esetében sikerült a kromoszómaterületek és A/B kompartmentek szerkezetét feltárni (és összevetni, hogy miképp viszonyul az egyes sejtek sejtmagszerkezete egymáshoz).

nature21429-f2.jpg

Ez pedig megerősítette, hogy az A kompartment minden kromoszóma esetében inkább a sejtmag belsejében található és aktív transzkripció jelöli, míg a sejtmagmembrán felépítésében résztvevő laminokkal kapcsolatban levő lamin-asszociált domének (LAD) a transzkripcionálisan inaktív B kompartmentnek felelnek meg. Ugyan a kormoszómák alakja különböző sejtmagokban nagyon eltérő lehet és a sejtmag más-más relatív pontjában találhatjuk őket, az is jól látszik, hogy a B kompartmentbe kerülő szekvenciák, azok mindig ugyanoda kerülnek, míg az A-ba tartozók pedig mindig az aktív transzkripciós területre (azonos típusú sejtekben). 

Az utolsó cikk pedig ugyanezeket az egysejt-technológiákat a sejtciklus különböző fázisaiban levő sejtmagokra alkalmazta. A legérdekesebb, ami ebből a kutatásból visszaköszönt, hogy az A és B kompartmentumok legjobban nem is annyira a sejtcikluson kívül, vagy annak az elején, hanem közvetlenül a mitózis előtt, a G2 fázisban detektálhatók legjobban - hogy miért, az még nem teljesen világos, de mindenképpen érdekes megfigyelés.

chromosomal_organization.jpg

Na és persze, az is szépen látszik, hogy miképp tömörödnek be a kromoszómák a mitózis előtt, globuláris, laza szerkezetből átváltanak tömör, rúdszerű struktúrába - ami persze egyáltalán nem meglepő, hiszen már a klasszikus festési eljárások is ezt mutatták, de itt egy festéstől független módon is láthatjuk, ami viszont jól igazolja ezeknek a konformáció-detektáláson alapuló eljárásoknak a pontosságát és létjogosultságát.


Larson DR, Misteli T (2017) The genome-seeing it clearly now. Science 357(6349): 354-355.
Ou HD, Phan S, Deerinck TJ, Thor A, Ellisman MH, O'Shea CC (2017) ChromEMT: Visualizing 3D chromatin structure and compaction in interphase and mitotic cells. Science 357(6349) pii: eaag0025.
Kakui Y, Uhlmann F. (2017) Building chromosomes without bricks. Science 356(6344): 1233-1234.
Shintomi K, Inoue F, Watanabe H, Ohsumi K, Ohsugi M, Hirano T (2017) Mitotic chromosome assembly despite nucleosome depletion in Xenopus egg extracts. Science 356(6344): 1284-1287.
Nagano T, Lubling Y, Várnai C, Dudley C, Leung W, et al. (2017) Cell-cycle dynamics of chromosomal organization at single-cell resolution. Nature 547(7661): 61-67.
O'Shaughnessy-Kirwan A, Cramard J, Faure AJ, Ralser M, Blanco E, et al. (2017) 3D structures of individual mammalian genomes studied by single-cell Hi-C. Nature 544(7648): 59-64.
Pueschel R, Coraggio F, Meister P (2016) From single genes to entire genomes: the search for a function of nuclear organization. Development 143(6): 910-23.

1 komment sejtosztódás DNS kromoszómák Tovább
Milyen is a kromoszómákról alkotott képünk 2017-ben? Tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
1 komment

Ajánlott bejegyzések:

  • Mire jó a GMO? 39. - Nitrogénkötés Mire jó a GMO? 39. - Nitrogénkötés
  • L-SOMA a gyomorinjektáló kapszula L-SOMA a gyomorinjektáló kapszula
  • Miért egyenlőtlen a Lyme-kór fertőzések eloszlása? Miért egyenlőtlen a Lyme-kór fertőzések eloszlása?
  • Azonosak -e a tudományellenes mozgalmak alapjai? Azonosak -e a tudományellenes mozgalmak alapjai?
  • A szárnyát, vagy a ... kopoltyúját A szárnyát, vagy a ... kopoltyúját

A bejegyzés trackback címe:

https://criticalbiomass.blog.hu/api/trackback/id/tr4012725860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

legeslegujabbkor 2017.09.05. 21:59:50

Érdekes, hogy a gyöngyfüzér szerkezet helyett szerinted mi lesz
Válasz erre 
Mégsem
Mégsem

Megjegyzés:
Facebook

Mijez

A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...

Keresés

impakták

Utolsó kommentek

  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Mesterséges Geci: Ahogy egy másik blogba küldött kommentemben írtam, lehetünk ló- és tehéntrágya nagyhatalom is, minek ipar ebbe az országba? Bár a tehén nem jó, mert sok metánt fingik a légkörbe... (2023.02.21. 20:59) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Sexcomb: @Mesterséges Geci: Eltűnt valamilyen hozzászólásod? Akkor? Az a cenzúra, hogy nincs cenzúra? Tehát neked van egy erős érzelmi alapállásod, amivel hogy ha nem egyeznek a valóság tényei, akkor inkább... (2023.02.21. 19:42) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Mesterséges Geci: @Sexcomb: gáz, ha ezt magyarázni kell. Cenzúra = csak az jelenhet meg, amit megengedek. Előmoderáció... lássuk csak... ja, igen, ez pontosan az. Ennél már csak az a nagyobb gáz, ahogy ezt itt a blo... (2023.02.21. 19:37) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Mesterséges Geci: Ja, és (lásd előző, még hivatkozni sem tudok rá) pont az Átlátszó hírhedt a félrevezető cikkei miat... Aham... a nemzethhy sajtóban, meg a fideSS propagandistái körében. (2023.02.21. 19:36) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Sexcomb: @Mesterséges Geci: Ha elolvastad volna, rájöttél volna, hogy erről egyáltalán nem szól. Milyen cenzúra? Moderáció azért kell, mert viszonylag gyakran akarnak hozzászólásnak álcázott potencianövelő... (2023.02.21. 18:10) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Utolsó 20

Friss topikok

  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Mesterséges Geci: Ahogy egy másik blogba küldött kommentemben írtam, lehetünk ló- és tehéntrágy... (2023.02.21. 20:59) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • fuhur: Szerintem az áránál fontosabb kérdés a tű bisszahúzásának a hibaszázaléka. (2022.04.27. 18:53) L-SOMA a gyomorinjektáló kapszula
  • Untermensch4: @lpt1: "milyen érdekes ez a sok GMO-hülye, aki veled szembe jön az autópályán, nem?" Mikor Berta n... (2021.04.29. 21:41) Hogyan duplázhatnánk meg a magyar GDP -t?
  • Tony Multh: Kedves Kalmár Éva, azt kérdezem, hogy a kb 10 évvel korábbi cíkke óta miként látja ma, 2021-ben a ... (2021.03.25. 18:55) Ketogén diétával a rák ellen?
  • glantos70: Érdekes cikk, köszi! (2021.03.05. 21:05) Miért egyenlőtlen a Lyme-kór fertőzések eloszlása?

Facebook

Tovább a Facebook-ra

YouTube csatorna

Címkék

#geekemberek (1) abiogenezis (2) adathordozás (1) adhd (1) agouti (3) agy (5) aids (2) alex (1) alkohol (3) áltudományok (6) alvas (1) anatómia (10) antibiotikum (9) antidepresszáns (1) antipszichotikum (1) antitest (1) anyatej (1) archeogenetika (2) astyanax (4) atavizmus (1) autofágia (1) baktérium (11) ben goldacre (4) biobulvár (57) biodizájn (11) biohacking (2) biokémia (3) biotechnológia (10) biotrial (1) bmp (1) bőr (1) bt toxin (11) burgess shale (1) cannabis (1) carl zimmer (1) cb10 (11) cb10-retro (3) cc-by 4.0 (1) chemoton (1) cichlid (1) cliff tabin (1) craig venter (3) CRISPR (12) csalánozók (1) csigák (1) csokeveny szervek (13) ctvt (1) cukorbetegség (1) daganatok (5) david kingsley (6) deextinkció (2) denevér (4) denisova (3) devbio101 (12) dezinformáció (3) diybio (1) DNS (17) dohanyzas (1) domesztikáció (3) dopping (1) Drosophila (1) ebola (2) ediakara fauna (2) élethossz (1) élet és tudomány (73) elsevier (1) embryo (10) endocannabinoid (1) epigenetika (3) értelmes tervezés (13) értem (12) érzékelés (1) etika (1) evodevo (86) evolúció (12) evolucio (168) exobiológia (1) fajképződés (4) fehérje (4) fejlábúak (2) fgf (1) filmkritika (2) first peoples (2) flagellum (2) fossziliák (25) fotók (1) foxp2 (5) gene-drive (1) génexpresszió (8) genomok (13) gensebeszet (80) génterápia (4) george church (10) geospiza (2) gépház (3) gmo vita (112) gomba (9) greenpeace (10) gyógyszerkísérlet (7) h1n1 (1) hal (1) halak (2) hangya (1) háziasítás (7) hgt (10) hiv (3) homeopatia (5) homo floresiensis (5) homo naledi (1) homo neanderthalis (13) homo sapiens (6) hox (19) hülyeség (3) human (49) idegelettan (8) illúziók (1) immun (9) impakták (11) influenza (1) intelligens tervezés (15) intelligent design (15) ismeretterjesztés (3) járvány (7) kabóca (1) karotenoid (1) kérészek (1) ketogén diéta (1) kettős hélix (1) kettős spirál (1) kezdőknek (5) kitlg (2) klíma (4) kolónia (1) konvergens evolúció (4) könyvajánló (16) környezetvédelem (6) kozmetika (1) kreacionizmus (17) kromoszómák (1) kutya (14) lamarck (1) látás (4) lebontó folyamatok (1) lovak (4) lúgosítás (2) macska (5) madar (2) magnetorecepció (1) malaria (1) malária (1) mamut (3) march for science (1) matemorfózis (1) mc1r (11) meetup (34) melanizmus (1) membracidae (1) méreg (3) mezőgazdaság (1) mikrobiológia (19) mikrobióm (2) mikroRNS (3) mimikri (1) mintázatok (18) modszerek (3) molekuláris gasztronómia (19) mooc (4) mosaicscience (2) mta (3) műanyag (2) myostatin (2) négyes hélix (1) neil shubin (2) neurobiológia (4) nipam patel (1) nobel díj (7) növénybiológia (4) nyelvkészség (1) ökológia (3) olimpia (1) oltások (10) oltványozás (3) ölveczky bence (1) onthophagus (4) opszin (4) optogenetika (1) öregedés (3) organoid (1) öröklődés (13) orvoslás (3) őssejt (9) oxitec (1) paleontológia (1) paleo diéta (6) papagáj (2) parabiózis (1) paraziták (4) peromyscus (3) peter grant (2) pettyesaraszoló (2) pigmentáció (1) pinty (6) placebo (1) polio (2) probiotikum (1) pszeudogének (7) pszichedelikumok (1) pterosaurus (1) puhatestűek (2) ragályos rák (1) rákkutatás (17) rasszizmus (3) regeneráció (2) rendezetlen fehérjék (1) rendszertan (1) retrogén (5) richard lenski (4) RNS (5) rosemary grant (2) rovarok (1) sarlatánok (3) SARS-CoV-2 (1) sean b carroll (2) sejtosztódás (2) shh (1) shinja jamanaka (1) shinya yamanaka (1) snowball (2) specáció (1) steve horvath (1) sügérek (2) szekvenálás (1) szem (14) szendi gábor (6) szépségipar (1) szex determináció (3) szimuláció (1) szintetikus biológia (4) szúnyogok (1) tájékozódás (1) tánc (2) táplálkozástudomány (18) tarsadalom (8) TDCS (1) természetfilm (1) tiktaalik (1) tim hunt (1) többsejtűség (2) toxoplasma (3) transzpozon (3) tudkom (11) tudomány történet (8) tudpol (15) tükörteszt (4) tüskéspikó (3) űrkutatás (1) végtagfejlődés (3) velőléc (1) vércsoportok (1) vírusok (3) viselkedés (7) werner szindróma (1) wnt (1) wolbachia (7) zika (1) Címkefelhő

Archívum

  • 2023 február (1)
  • 2022 május (1)
  • 2022 február (2)
  • 2021 március (2)
  • 2021 február (3)
  • 2020 december (1)
  • 2020 október (1)
  • 2020 augusztus (2)
  • 2020 július (7)
  • 2020 június (4)
  • 2020 május (3)
  • Tovább...

Feedek

  • RSS 2.0
    bejegyzések, kommentek
  • Atom
    bejegyzések, kommentek
XML

Creative Commons

Creative Commons Licenc

Egyéb

evolúció, biológia, genetika, fejlődéstan, kreacionizmus, intelligent design, intelligens tervezés, áltudományok, biology, genetics, evolution
süti beállítások módosítása
Dashboard