CB_banner_new.jpg
Tényleg tízszer annyi baktériumunk van, mint saját sejtünk?

Tényleg tízszer annyi baktériumunk van, mint saját sejtünk?

2016.01.14. 20:42 dolphin

microbiome_1a.png

Kevés felkapottabb téma létezett az utóbbi évtizedben, mint a rajtunk és bennünk élő baktériumközösség, az ún. mikrobióta tanulmányozása. Ennek kapcsán az egyik érdekes factoid, amit boldog, boldogtalan, aki a témában mondott valamit (így én magam is) elmondott, az hogy a mikrobiótát tízszer annyi sejt alkotja, mint ahány a saját testünket felépíti.

Az adat nem csak ismeretterjesztő cikkekben, de szakmai összefoglalókban is szerepelt, a New York-i Természettudományi Múzeum aktuálisan futó kiállításának brossúrájában is fellelhető, s csak egy gond van vele: úgy tűnik, hogy nem pontos. A hetvenes évekbeli sejtszám becslések, amelyek alapján kijött, túlbecsülték a baktériumok, illetve alulecsülték a testi sejtek számát. 

cell_number.png
Az emberi testben levő sejtek döntő többségét a vörösvértestek (erythrocytes) teszik ki, és az igazán nagy tömegű izom- (muscle), és zsírszövet (adipocytes) kevesebb, mint 0.21%-ot. (Forrás: bioarXiv)

Ezt korrigálja most egy friss cikk, amit a napokban töltöttek fel a biológusok pre-print szerverére, a bioarXiv-ra (vagyis, hogy ragaszkodjunk a tényekhez, ez még nem ment át szakmai lektoráláson, vagyis peer-reviewn). A legfrissebb irodalmi adatok összesítésével jutnak el a korrigált értékhez, de legalább ennyire érdekes a fent is beszúrt ábra, ami az emberi test sejtjeinek eloszlását mutatja. 

Sejtjeink döntő többsége (84%) ugyanis vörövértest, és más olyan szövetek, amelyek viszonylag sok helyet foglalnak el, mint a zsír-, vagy izomszövet, alig 0.2%-ot, illetve 0.001%-át teszik ki az összsejtszámnak. Persze különböző sejtek különböző méretűek, így lehetséges, hogy ezekkel a sejtszám-eloszlásokkal is az izomsejtek egy 70 kg-os idealizált felnőtt tömegéből 20 kg-t, a zsírszövetet alkotó adipociták pedig 13 kg-ot tesznek ki (vagyis a teljes testsúly közel felét), miközben a töménytelen mennyiségű vörösvértest csak 2.5 kg-ra rúg.

mircobiome_2.png
A legújabb adatok alapján végzett becslések szerint, inkább kb. meggyezik a mikrobiótát alkotó bakteriális és testünket felépítő sejtek aránya. (Forrás: bioarXiv)

És hogy mennyi a korrigált érték? A mikrobióta több mint feleződött (1014 helyett "alig" 4x1013), míg testi sejtekből háromszor több lett (1013 helyett 3x1013-n). Azaz az arányuk sokkal közelebb állhat az egyhez, mint a tízhez. Mindez persze nem teszi kevésbé fontossá a mikrobiótát, mindössze a jópofa factoidot küldi a kukába.

(A poszt eredetileg a Science Meetup blogjában jelent meg.)

13 komment mikrobiológia human mikrobióm Tovább
Tényleg tízszer annyi baktériumunk van, mint saját sejtünk? Tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
13 komment

Ajánlott bejegyzések:

  • Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Az USA mezőgazdasága átalakul Az USA mezőgazdasága átalakul
  • Miért csak az elnöknek jut Regeneron? Miért csak az elnöknek jut Regeneron?
  • Működnek -e a Sars-CoV-2 tesztek? Reloaded. Működnek -e a Sars-CoV-2 tesztek? Reloaded.
  • Vírusnyomáscsökkentés Vírusnyomáscsökkentés

A bejegyzés trackback címe:

https://criticalbiomass.blog.hu/api/trackback/id/tr748272942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ferenc Valenta 2016.01.15. 08:48:19

Erdekes lenne megtudni a bennunk/rajtunk "elo" virusok, fagok, atkak, egyebek szamat is.
Válasz erre 

Mészáros Laci 2016.01.15. 08:50:16

Érdekes. Bár a vörösvérTESTeket magyarul hangsúlyosan nem nevezzük sejtnek, angolul mégis csak sejt (red blood cell).
Válasz erre 

Mészáros Laci 2016.01.15. 08:53:07

@Ferenc Valenta:
Hát azért remélem az atkák száma nem túl nagy :-) azok már magukban is többsejtű élőlények.
A vírus meg... az nem is tudom, meg lehet-e számolni akkor, amikor már bennünk van, hiszen ha egyszer beköltözik egy sejtbe, akkor a sejt DNS-ébe épül be. Vagy valami ilyesmi.
Válasz erre 

Amanitin3 2016.01.15. 10:46:21

Az Other 2.2%-ba kell beleférnie az összes idegsejtnek meg a komplett emésztőrendszer epitéliumnak? Ne viccoljunk mán kartácsok.
Válasz erre 

Dr. Fred Edison 2016.01.15. 11:35:03

@Mészáros Laci: Mondjuk ez így nem igaz, a vörösvérsejt megnevezést ugyanúgy használjuk. Gugli ugyanannyi találatot dob, a Wikipédiában inkább a sejt megnevezés mellett érvelnek, és a legutóbbi laborvizsgálatom eredményén is vörösvérsejt szerepel, szóval ha engedékeny vagyok 50-50%, de valójában nyert a sejt. :-)
Válasz erre 

fordulo_bogyo 2016.01.15. 12:40:04

"Az emberi testben levő sejtek döntő többségét a vörösvértestek (erythrocytes) teszik ki" - ezek nem sejtek.
"A sejt az összes ismert élőlény szerkezeti és funkcionális építőeleme. Ez a legkisebb egység, amelyet még a természetben élő névvel illetnek, mivel ez a legkisebb olyan egység, amely még anyagcserére és szaporodásra is képes. "
A voros vertest nem szaporodik es nem kepes anyagcserere.
Amugy meg teljesen mindegy, hogy tizszer annyi, vagy ugyanannyi, semmit nem valtoztat.
Válasz erre 

dolphin · http://adlibitum.hu 2016.01.15. 12:41:54

@fordulo_bogyo: Rengeteg terminálisan differenciálódott, sejtmagos sejtünk van, ami nem szaporodik, és a vörösvértesteknek (is) van metabolizmusa.
Válasz erre 

fordulo_bogyo 2016.01.15. 13:03:23

@dolphin: Ugy tudom, a voros vertesnek nincs sejtmagja. Nincs benne mitokondrium, nincs benne ribosoma (nincs feherjeszintezis). De ismetlem, definico, megegyezes kerdese. Csak azert szoltam, hogy ha igy nezzuk akkor a regi becsles az igaz (sot, alulbecsulte az aranyt), ha a voros vertesteket is beleszamitjuk akkor meg az uj. Nem is foglalok allast, csak azert szoltam, hogy nem volt feltetlenul teves/hibas. Es tenyleg semmi nem mulik rajta, epp olyan jol hangzik az is, hogy ugyanannyi bakterium el bennunk, mint az, hogy tizszer annyi.
Mellesleg a linken a New York-i Természettudományi Múzeum kiallitasarol 70-90% a becsles, azaz 2.3-szor annyi es 9-szer annyi ... ehhez kepest az ugyanannyi meg kisebb elteres.
Válasz erre 

dolphin · http://adlibitum.hu 2016.01.15. 13:04:46

@fordulo_bogyo: Pl: www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK6563/
Válasz erre 

fordulo_bogyo 2016.01.15. 13:11:58

@dolphin: Koszi. Bakteriologuskent az vorosvertestet plazmid nelkuli coli minisejthez hasonlitanam (pontatlanul, mert a minisejtben vannak riboszomak, a vvt-ben nincsenek). Hogy ezeket sejtkent szamolom, vagy sem, az onkenyes dontes kerdese, en inkabb nem szamolom oket sejtkent.
openwetware.org/wiki/Minicells
Válasz erre 

Bambano 2016.01.15. 14:50:18

@Ferenc Valenta: találd ki: egy gramm tehénlepényben 5 milliárd baktérium van. ebből már lehet saccolni.
Válasz erre 

csakférfi 2016.01.15. 14:50:28

Az ember egy "kétlábonjáró" szimbiotikus rendszer. :) :) :) Ezt romboljuk le naponta a kozmetikai szerekkel.Hogy aztán újra meg ujra kialakítsák saját egyensúlyukat.Mármint a rajtunk élő "baktériumok,vírusok,atkák ..stb".Nagyon tudatosan romboljuk ezek szerint a saját felszíni védekező rendszerünket.Hja a "szépségért meg kell szenvedni".Nem is értem miért hiszik azt az emberek hogy a boldogság a szenvedés hiánya?
Válasz erre 

Irbisz 2016.01.18. 14:56:10

„A hetvenes évekbeli sejtszám becslések, amelyek alapján kijött, túlbecsülték a baktériumok, illetve alulecsülték a testi sejtek számát. “
A 70-es evek ota nem vegeztek ujabb vizsgalatot, csak mindenki atvette az adatot, mint azt, hogy csak agyunk 10%-at hasznaljuk? Ez kicsit furcsanak tünik.
Válasz erre 
Mégsem
Mégsem

Megjegyzés:
Facebook

Mijez

A Kritikus Biomassza egy főként biológusokból álló baráti társaság blogja, ahol megmondjuk a véleményünket mindenféle biológiával kapcsolatos témáról és nemcsak...

Keresés

impakták

Utolsó kommentek

  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Mesterséges Geci: Ahogy egy másik blogba küldött kommentemben írtam, lehetünk ló- és tehéntrágya nagyhatalom is, minek ipar ebbe az országba? Bár a tehén nem jó, mert sok metánt fingik a légkörbe... (2023.02.21. 20:59) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Sexcomb: @Mesterséges Geci: Eltűnt valamilyen hozzászólásod? Akkor? Az a cenzúra, hogy nincs cenzúra? Tehát neked van egy erős érzelmi alapállásod, amivel hogy ha nem egyeznek a valóság tényei, akkor inkább... (2023.02.21. 19:42) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Mesterséges Geci: @Sexcomb: gáz, ha ezt magyarázni kell. Cenzúra = csak az jelenhet meg, amit megengedek. Előmoderáció... lássuk csak... ja, igen, ez pontosan az. Ennél már csak az a nagyobb gáz, ahogy ezt itt a blo... (2023.02.21. 19:37) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Mesterséges Geci: Ja, és (lásd előző, még hivatkozni sem tudok rá) pont az Átlátszó hírhedt a félrevezető cikkei miat... Aham... a nemzethhy sajtóban, meg a fideSS propagandistái körében. (2023.02.21. 19:36) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Sexcomb: @Mesterséges Geci: Ha elolvastad volna, rájöttél volna, hogy erről egyáltalán nem szól. Milyen cenzúra? Moderáció azért kell, mert viszonylag gyakran akarnak hozzászólásnak álcázott potencianövelő... (2023.02.21. 18:10) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • Utolsó 20

Friss topikok

  • Kovacs Nocraft Jozsefne: @Mesterséges Geci: Ahogy egy másik blogba küldött kommentemben írtam, lehetünk ló- és tehéntrágy... (2023.02.21. 20:59) Hogyan vernek át? A mérgezett víz esete
  • fuhur: Szerintem az áránál fontosabb kérdés a tű bisszahúzásának a hibaszázaléka. (2022.04.27. 18:53) L-SOMA a gyomorinjektáló kapszula
  • Untermensch4: @lpt1: "milyen érdekes ez a sok GMO-hülye, aki veled szembe jön az autópályán, nem?" Mikor Berta n... (2021.04.29. 21:41) Hogyan duplázhatnánk meg a magyar GDP -t?
  • Tony Multh: Kedves Kalmár Éva, azt kérdezem, hogy a kb 10 évvel korábbi cíkke óta miként látja ma, 2021-ben a ... (2021.03.25. 18:55) Ketogén diétával a rák ellen?
  • glantos70: Érdekes cikk, köszi! (2021.03.05. 21:05) Miért egyenlőtlen a Lyme-kór fertőzések eloszlása?

Facebook

Tovább a Facebook-ra

YouTube csatorna

Címkék

#geekemberek (1) abiogenezis (2) adathordozás (1) adhd (1) agouti (3) agy (5) aids (2) alex (1) alkohol (3) áltudományok (6) alvas (1) anatómia (10) antibiotikum (9) antidepresszáns (1) antipszichotikum (1) antitest (1) anyatej (1) archeogenetika (2) astyanax (4) atavizmus (1) autofágia (1) baktérium (11) ben goldacre (4) biobulvár (56) biodizájn (11) biohacking (2) biokémia (3) biotechnológia (10) biotrial (1) bmp (1) bőr (1) bt toxin (11) burgess shale (1) cannabis (1) carl zimmer (1) cb10 (11) cb10-retro (3) cc-by 4.0 (1) chemoton (1) cichlid (1) cliff tabin (1) craig venter (3) CRISPR (12) csalánozók (1) csigák (1) csokeveny szervek (13) ctvt (1) cukorbetegség (1) daganatok (5) david kingsley (6) deextinkció (2) denevér (4) denisova (3) devbio101 (12) dezinformáció (3) diybio (1) DNS (17) dohanyzas (1) domesztikáció (3) dopping (1) Drosophila (1) ebola (2) ediakara fauna (2) élethossz (1) élet és tudomány (72) elsevier (1) embryo (10) endocannabinoid (1) epigenetika (3) értelmes tervezés (13) értem (12) érzékelés (1) etika (1) evodevo (86) evolúció (12) evolucio (168) exobiológia (1) fajképződés (4) fehérje (4) fejlábúak (2) fgf (1) filmkritika (2) first peoples (2) flagellum (2) fossziliák (25) fotók (1) foxp2 (5) gene-drive (1) génexpresszió (8) genomok (13) gensebeszet (79) génterápia (4) george church (10) geospiza (2) gépház (3) gmo vita (112) gomba (9) greenpeace (10) gyógyszerkísérlet (7) h1n1 (1) hal (1) halak (2) hangya (1) háziasítás (7) hgt (10) hiv (3) homeopatia (5) homo floresiensis (5) homo naledi (1) homo neanderthalis (13) homo sapiens (6) hox (19) hülyeség (3) human (49) idegelettan (8) illúziók (1) immun (9) impakták (11) influenza (1) intelligens tervezés (15) intelligent design (15) ismeretterjesztés (3) járvány (7) kabóca (1) karotenoid (1) kérészek (1) ketogén diéta (1) kettős hélix (1) kettős spirál (1) kezdőknek (5) kitlg (2) klíma (4) kolónia (1) konvergens evolúció (4) könyvajánló (16) környezetvédelem (6) kozmetika (1) kreacionizmus (17) kromoszómák (1) kutya (14) lamarck (1) látás (4) lebontó folyamatok (1) lovak (4) lúgosítás (2) macska (5) madar (2) magnetorecepció (1) malária (1) malaria (1) mamut (3) march for science (1) matemorfózis (1) mc1r (11) meetup (34) melanizmus (1) membracidae (1) méreg (3) mezőgazdaság (1) mikrobiológia (19) mikrobióm (2) mikroRNS (3) mimikri (1) mintázatok (18) modszerek (3) molekuláris gasztronómia (19) mooc (4) mosaicscience (2) mta (3) műanyag (2) myostatin (2) négyes hélix (1) neil shubin (2) neurobiológia (4) nipam patel (1) nobel díj (7) növénybiológia (4) nyelvkészség (1) ökológia (3) olimpia (1) oltások (10) oltványozás (3) ölveczky bence (1) onthophagus (4) opszin (4) optogenetika (1) öregedés (3) organoid (1) öröklődés (13) orvoslás (3) őssejt (9) oxitec (1) paleontológia (1) paleo diéta (6) papagáj (2) parabiózis (1) paraziták (4) peromyscus (3) peter grant (2) pettyesaraszoló (2) pigmentáció (1) pinty (6) placebo (1) polio (2) probiotikum (1) pszeudogének (7) pszichedelikumok (1) pterosaurus (1) puhatestűek (2) ragályos rák (1) rákkutatás (17) rasszizmus (3) regeneráció (2) rendezetlen fehérjék (1) rendszertan (1) retrogén (5) richard lenski (4) RNS (5) rosemary grant (2) rovarok (1) sarlatánok (3) SARS-CoV-2 (1) sean b carroll (2) sejtosztódás (2) shh (1) shinja jamanaka (1) shinya yamanaka (1) snowball (2) specáció (1) steve horvath (1) sügérek (2) szekvenálás (1) szem (14) szendi gábor (6) szépségipar (1) szex determináció (3) szimuláció (1) szintetikus biológia (3) szúnyogok (1) tájékozódás (1) tánc (2) táplálkozástudomány (18) tarsadalom (8) TDCS (1) természetfilm (1) tiktaalik (1) tim hunt (1) többsejtűség (2) toxoplasma (3) transzpozon (3) tudkom (11) tudomány történet (8) tudpol (15) tükörteszt (4) tüskéspikó (3) űrkutatás (1) végtagfejlődés (3) velőléc (1) vércsoportok (1) vírusok (3) viselkedés (7) werner szindróma (1) wnt (1) wolbachia (7) zika (1) Címkefelhő

Archívum

  • 2023 február (1)
  • 2022 május (1)
  • 2022 február (2)
  • 2021 március (2)
  • 2021 február (3)
  • 2020 december (1)
  • 2020 október (1)
  • 2020 augusztus (2)
  • 2020 július (7)
  • 2020 június (4)
  • 2020 május (3)
  • Tovább...

Feedek

  • RSS 2.0
    bejegyzések, kommentek
  • Atom
    bejegyzések, kommentek
XML

Creative Commons

Creative Commons Licenc

Egyéb

evolúció, biológia, genetika, fejlődéstan, kreacionizmus, intelligent design, intelligens tervezés, áltudományok, biology, genetics, evolution
süti beállítások módosítása
Dashboard